Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-32

32. országos ülés 1897. január 23-án, szombaton. 267 bizonyítja, hogy ebben az országban a választások milyen formában történnek. Itt sem tisztesség, sem törvénytisztelet nem létezett. (Igaz! Úgy "van ! balfelöl.) Nem szólottam eddig és nem volt szándékom szólani most sem, de mikor az ember olyan dolgokat lát, a mik a tisztesség minden fogalmán túlmennek, akkor nem szabad elzárkózni, az ember különben bűnt követne el, a mulasztás bűnét és azzá válik, hogy orgazda lesz (Helysélés balfelől. ellenmondások, nyugtalanság a jobb oldalon.) azok konzequencziái előtt. Helyesen mondják azt, hogy az ország olyan kormányt, olyan parlamentet kap, a minőt érdemel. (Helyeslés balfelől.) Igazán, ez nem a régi Magyarország, de törvényei sem olyanok lesznek, az átalakulás sem olyan lesz, mint a minőnek gondoltuk, reméltük; fejlődése sem olyan, hanem posványosodás, hanyatlás az egésznek jellege. A mint a társadalmi életben nem szabad a kártyajátékban csalni, úgy a politikában is mindig tisztességesnek kell maradni(ÉlénJc helyeslés balfelől) Nem szabad kétféle morálnak léteznie, egyenlőnek kell lenni a mértéknek minden polgárára a hazának, legyen az miniszterelnök vagy utolsó polgára a nemzetnek. (Élénk helyeslés balfelől.) Ezzel ezen kérdéssel leszámoltam. (Derültség jobb/elöl.) Az a szomorú, hogy önök ilyenkor nevethetnek (Élénk helyeslés balfelöl.) és hogy valamennyien nevethetnek és nincs köztük valaki, egy sem, a ki azt mondaná, »ez nem járja !« T. ház, én a kérvény kérelméhez csatlakozom, az általános szavazati jogot a titkos szavazás formájában igen is óhajtom, és óhajtom olyanformán, hogy legyen az kötve egy kritériumhoz, a magyar nyelv írásban és szóban való tudásához, és vallja az illető magát magyar állampolgárnak. A nemzetiségi mumustól én nem félek, és ha tíz vagy húsz nemzetiségi képviselő lesz is idebenn a házban, az nem lesz baj, meg fogjuk érteni őket, és ők is bennünket. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Mondom, ez a probléma azért olyan nagy és csak ilyen formában lenne szerintem létesíthető, mert különben, ha csak úgy egyszerűen fokozva emeluők a választók számát, úgy fokoztatnának a megvesztegetettek és a terrorizáltak száma is szaporodnék. (Helyeslés balfelől.) Ezt óhajtottam elmondani és ilyen formában csatlakozom azzal, hogy titkos szavazással hozassék be az általános szavazati jog. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Bakovszky István: T. ház! Röviden kívánok e kérdéshez szólani, midőn saját pártom nevében kijelentem, hogy örömmel fogjuk látni, ha a választási jog ki fog terjesztetni. Mi azt nem találjuk czélszeríínek, hogy a legelső' lépés annyira vezessen, mint ezt kívánják, az általános szavazatjogig; mert mi nem a rohamos intézkedéseket, hanem a fokozatos fejlődést akarjuk és csík a fokozatos fejlődés nyújthatja azt a biztosítékot, hogy a mit mi határozunk, helyes és jó is lesz. Én szívesen csatlakozom azon indítványhoz, akármely oldalról jöjjön is, hogy a választási jog tetemesen kiterjesztessék; csatlakozom igen tisztelt képviselőtársamnak, gróf Zichy Jenőnek azon indítványához, hogy ez titkos szavazás utján történjék. Pótolnám azzal, hogy községenkint történjék. (Helyeslés a baloldalon) Részletekbe menni nem akarok. Várom, remélem, hogy a t. kormány a melynek legelső kötelessége e részben indítványokkal a ház elé lépni, ezeket megtegye. Ezt kívántam megjegyezni. (Helyeslés a baloldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Azon kérvénynek tárgyalása alkalmából, melyet a múlt év május havának 10-én Budapesten megtartott népgyűlés a képviselőházhoz intézett, itt a pártok egyes képviselői elmondták nézeteiket. Megengedi a t. ház, hogy e részben én is — tartózkodva minden hosszabb elméleti fejtegetéstől, a mire kétségkívül ezen théma, melylyel az utolsó félszázad literatúrája bőven foglalkozik, rendkívül alkalmas — nyilatkozzam és csakis egyes kijelentéseket tegyek. (Halljuk!) Azt méltóztatnak tudni, hogy mi a kormány álláspontja az 1848 : V. törvényezikk még érvényben levő részére és az 1874: XXXIII. törvényezikkre nézve. Jeleztük ezt ismételten; kifejezést adott annak, gondolom, a felirati vita alatt, a miniszterelnök úr is, hogy a kormány nem zárkózik el, sőt maga is szükségesnek látja azt, hogy a választási törvénynek különösen a választási jogosultságra vonatkozó részei revideáltassanak és e részben javaslatok terjesztessenek a törvényhozás elé. De a mily határozottan ezt a kormány a maga álláspontjául kijelentette és ezennel a magam részéről én is kijelentem, ép oly határozottan kell álláspontomat jeleznem azon kérvénynyel szemben, mely épen tanácskozás tárgyát képezi. Kijelentem, hogy a kormány az általános szavazati jog álláspontjára helyezkedni egyáltalában nem kivan. (Helyeslés a jobboldalon.) A kormány végzetes tévedésnek tartja mindazok felfogását, kik erről ez idő szerint Magyarországon beszélni vagy még csak álmodozni is merészelnek. És igen örülök, hogy az előttem szólott t. képviselő urak, bár theoreticze pártolták az általános választói jogot, mégis a kérvény! bizottság határozati javaslatával szemben önálló indítványnyal nem állottak elő. Mert a ki behatóan és nem felületesen foglalkozott e dologgal, meg vagyok győződve, az igazat fog nekem adni abban, hogyha valaha egy időpont, úgy az 84*