Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.
Ülésnapok - 1896-21
21. országos ülés 1897. január 11-én, hétfőn. 31 a két esatlakozóállomásnak kibővítésére szánt összeg oly nagyságban van felvéve, hogyha ezen összeget a 7'9 kilométer hosszra elosztjuk, egy-egy pályakilométerre 7000 forint esik. Fel kell továbbá említenem, hogy itt aránylag magas kisajátítási költségekkel állunk szemben. A tényleges építési és üzletberendezési költségekből a forgalmi eszközök beszerzésére 16,000 forint, tartalékalap képzésére 8000 forint lesz fordítandó. Megengedtetik, hogy ezen 16,000 forintnak fele, azaz 8000 forint a tartalékalaphoz csatoltassék olykép, hogy az elsőbbségi részvényekben letehető legyen; de kötelességévé tétetik az engedményeseknek, hogy abban az esetben, ha ezen 8000 frtnyi elsőbbségi részvényekben letett, forgalmi eszközök beszerzésére szánt tételnek felhasználása szükségessé válik, az engedményesek ezen elsőbbségi részvényeket teljes névértékben beváltani, illetve készpénzfizetés mellett átvenni tartoznak. A tökebiztosítás a törvényben megállapított módon fog történni, a mennyiben 35 százalék erejéig törzsrészvények, 65 százalék erejéig pedig elsőbbségi részvények lesznek kibocsátva. Az állami segély csupán a posta ingyenes szállítása czíméri lesz igénybe véve, még pedig olykép, a mint az a tiszapolgár-nyiregynázai vasútnál történt, tudniillik 50 egymásután következő éven át évenként 500 forintig. Jelentem, hogy az állami segély az építési tőkének í 1 /? százalékát teszi ki, tehát jóval alul marad azon törvényes összegen, a melyet a kereskedelmi miniszter úr ezen vasút dotálására fordíthatott volna. Tisztelettel jelentem továbbá, hogy az engedélyezési feltételek általában megfelelnek mindazon feltételeknek, a melyek a helyi érdekű vasutak engedélyezésére nézve elő vaunak írva. A közlekedési bizottság ezen törvényjavaslattal kapcsolatban tárgyalta azon peticziót is, a melyet Korníss Ferencz képviselő úr SzentMihály község nevében ezen vasút iránya ellen benyújtott. Ezen kérvény hét pontban sorolja fel azon okokat, melyeknél fogva ezen vasút irányát a kérvényező közönség aggályosnak tartja. A közlekedésügyi bizottság részletesen tárgyalván a kérvényt és az abban előadottakat, meggyőződött arról, hogy a kérvényben felhozottak nem állanak és egyáltalában nem oly aggályosak, hogy a közforgalmat akadályoznák. Továbbá a közlekedésügyi bízottság megnyugvással vette tudomásul a kereskedelemügyi miniszter úr azon biztosítását, hogy úgy közbiztossági, mint tűzbiztos sági szempontból a legmesszebb menő intézkedések fognak történni, hogy a közbiztosság és tüzbiztosság érdekében semmiféle aggály fenn ne forogjon. E tekintetben fel kell említenem, t. ház. azt, hogy kellő számú őrbódék és őrházak fognak építtetni, továbbá az útátjáróknál korlátok és csengő jelzők kellő számban fognak alkalmaztatni; úgy, hogy nagyobb veszedelem lehetősége már ezáltal is el lesz hárítva. Ilyen körülmények közt arra kérem a t. házat: méltóztassék Szentmihály községének ezen kérvényét elejteni s ezzel szemben a kereskedelemügyi miniszter úr javaslatát úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani a törvényjavaslat általánosságára? (Nem!) Senkisem kívánván, felteszem a kérdést: Elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban részletes tárgyalás alapjául? (Igen!) A ház elfogadja általánosságban, következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a czímet, azután 1—3. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel kapcsolatban kell elintézni Szentmihály község képviselőtestülete kérvényét. Erre nézve a bizottság javaslatba hozza a kérvény mellőzését. Kérdem a házat, a bizottság javaslatát a kérvény mellőzésére nézve elfogadja-e vagy nem? (Igen,!) A ház elfogadja. A kérvény tehát mellőztetik. Következik a közlekedésügyi bizottság jelentése a sopron-pozsonyi helyi érdekű vasút és sérczszentmargiti szárnyvonala engedélyezésének megtörténtéről szóló (írom. 23, 42) kereskedelemügyi miniszteri jelentésről. Gr. Bethlen Balázs előadó: A közlekedésügyi bizottság tárgyalta a kereskedelemügyi miniszter úr jelentését, és meggyőződött arról, hogy a miniszter úr az engedélyokmány kiadásánál azon felhatalmazás szerint járt el, a melyet annak idején számára a ház megadott, s a mely az 1896. évi XXVIII. törvényczikk 2. §-ában le van fektetve. Ennélfogva kéri a bizottság, méltóztassék ezen jelentést tudomásul venni, s ugyanezen czélból a főrendiházzal közölni. Elnök: Kíván valaki szólani a jelentéshez? (Nem!) Senkisem kívánván szólani, felteszem a kérdést: Tudomásul veszi-e a t. ház a kereskedelemügyi miniszter ezen jelentését, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A ház tudomásul vette s átküldetik a főrendekhez hasonló czélból. Következik a közlekedésügyi bizottság jelentése (írom. 24, 43) »a szeged-sző'regh-karlovai helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről*, szóló kereskedelemügyi miniszteri jelentésről. Gr. Bethlen Balázs előadó: T. ház! Ezen vasút engedélyezésére a ház a kereskedelemügyi miniszter úrnak szintén megadta az engedélyt s a kereskedelemügyi miniszter úr
