Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-10

64 10. országos Ülés 1896. deczember 10-én, csütörtökén. óhajtok most kiterjeszkedni, hiszen majd a honvédelmi költségvetés tárgyalásakor lesz arra módunk és alkalmunk. Most csak arra vagyok bátor kérni a ház igen tisztelt elnökét, hogy ahhoz a kijelentésemhez képest, melyet nemcsak a magam, hauem elvtársaim nevében is szerencsés voltam tenni, hogy tudniillik mi részünkről, elveinkhez képest, az úgynevezett közös, tulajdonképen osztrák hadseregnek — Jókai helyes meghatározása szerint •— ujonczokat egyáltalában meg nem szavazhatunk, azonban a honvédség részére megszavazunk: méltóztassék ágy tenni fel a kérdést, hogy mi se legyünk elütve a szavazástól s mód nyújtassék arra, hogy az egyik kérdésre »igen«-nel, a másikra »nem«mel szavazhassunk. Ezt a véderő bizottság elnöke is megtette. Mint a véderő-bizottság 28. számú jelentése mutatja, e bizottság a közös hadseregre vonatkozó részt szótöbbséggel, a honvédségre vonatkozó részt pedig egyhangúlag ajánlja elfogadásra. Ugyanígy méltóztassék eljárni az elnök úrnak itt a házban is. Különben ajánlom a t. ház figyelmébe azokat, a miket elmondani bátor voltam és azzal az óhajtással végzem, vajha e kérdésben az egész ház úgy járna el, mint ez a párt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Lázár Árpád jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház ! Természetes, hogy mint az önálló magyar hadsereg híve, az előttünk levő törvényjavaslatot meg nem szavazhatom. Azok után, a miket Thaly Kálmán t. képviselőtársam elmondott, alig lett volna szükség felszólalnom, a ha vitákban valami nóvum nem merült volna fel. A nóvum abban áll, hogy ő a kérdés kettéválasztását kéri, hogy tudniillik a közös hadsereg és a honvédség ujonczjutalékára külön szavazzunk. Nekem ez ellen semmi kifogásom nincs, sőt örömmel üdvözlöm, a mennyiben így a törvényhozás demarkacziós vonalat húz, kimondva, hogy a honvédség ujoncz-jutaléka nem azonos a közös hadseregével. Mindazonáltal ki kell jelentenem, hogy én az adott viszonyok között a jelen kormánynak sem a közös hadsereg, sem a honvédség ujonczjutalékot meg nem szavazom. Az erre vonatkozó indokaimat röviden elő kell terjesztenem, mert készséggel elismerem, hogy tradiczióval állok szemben, melyet a függetlenségi és negyvennyolczas párt érzelmei és hazafias indulatai alapján eddig követett. A mi engem arra ösztönöz, hogy én ezen kegyeletes és tiszteletreméltó hazafias hagyománynyal szakítok e perczben, annak okai a következők. A tegnapi napon egy okirat tétetett le a képviselőházba. Gróf Apponyi Albert képviselő úr és elvtársai az ország szine előtt a felséges királynak hazafias aggodalommal panaszolják fel azon súlyos sérelmeket, a melyek a legutóbb lezajlott országgyűlési választások alkalmával, akár mint hivatalos hatalommal! visszaélések, akár mint vesztegetések, akár mint a törvénytelen erőszaknak egyéb nemei felmerültek. Nekünk, t. képviselőház, magamnak tudniillik és elvtársaimnak az a meggyőződésünk... (Egy hang jobbfelől: Hányan vannak?) . . . Parancsol? (Zaj.) Meszlény Lajos: Azt kérdi, hogy hányan vannak? Polónyi Géza: Hányan vagyunk? Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne szóljanak közbe. (Helyeslés.) Polónyi Géza: Csak hadd szóljon; legalább ilyenkor beszéljen. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Tessék folytatni a beszédét. Polónyi Géza: Hányan vagyunk, azt kérdezik? Statisztikailag nyolczan. Meg vannak elégedve az eredménynyel? Annyit azonban mondhatok, hogy azoknak nagyon téves a felfogásuk, a kik azt hiszik, hogy csak azoknak van véleményük, a kik sokan vannak. Ha kevesen vagyunk is, vannak elveink és elég erőseknek érezzük magunkat azon az alapon, hogy ha a madátumokat azok törvényessége alapján akarják önök vizsgálni, az igazságos választás mértéke szerint vagyunk annyian, mint önök. (Tetszés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon, taps a baloldalon.) T. képviselőház S Magam és elvtársaim azon meggyőződésben vagyunk, hogy ezen választási visszaélések, a melyek innen fel panaszoltattak, eddig soha nem hallott mértékben valók és igazak. Ezen tények alapján mi a többség által támogatott kormányt törvényesen megalakult kormánynak nem tekintjük, és ezért sem vér-, sem semmiféle más adót olyan kormánynak, a mely iránt különben is bizalmatlansággal viseltetünk, nem szavazhatunk meg. De, t. képviselőház, még röviden néhány szót. Thaly Kálmán igen tisztelt képviselőtársam felhozta a közös hadsereg ujoncz jutalékának megszavazása ellen, mint egyik hatalmas érvet, hogy a közös hadseregben az igazságszolgáltatásnak olyan középkori a módja, a melyet józanul e század modern vívmányai mellett támogatni nem lehet. Azonban elfeledte t. Thaly Kálmán barátom, hogy a honvédségnél is éppen az az igazságszolgáltatás áll fenn, mint a közös hadseregnél ? Ha a politikai elvkülöübségből származó bizalmatlanság mellé még keresnem kellene tényezőt arra, hogy ennek a kormánynak semmiféle ujonczjutalékot meg ne szavazzak, azt megtalálom a múlt azon történeti eseményeiben, midőn Magyarország egy korszakának emléke-