Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-16
16. országos ülés 1896. deczember 17-én, csütörtökön. 199 sem vagyunk 8 belé valami nagyon szerelmesek, (Úgy van ! a szélső baloldalon.) — ha külön-külön végeznők ügyeinket és nem közösen, nem együttesen, megszűnnék és jóvá változnék. (Igaz ! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez tény, t. ház. így van ez még a magánéletben is, mert a közös gazdálkodás sohasem jó. Nem jó az a nyilvános életben sem, mert ez konfliktusokra vezethet. Különben is, a mi pártunk programmjában egyáltalában nincs benne az, hogy mi a szövetséget és a jó szomszédi viszonyt Ausztriával fel akarnók bontani. Ezt igazolja pártunk felirati javaslatának idevonatkozó passzusa, melyet bátor leszek felolvasni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon) Ez a passzus nagyon rövid, és ennek felolvasásával a t. ház türelmét nem veszem hosszá időre igénybe. {Halljuk! Halljuk! a szélső báloldalon Olvassa.) »E szomorú helyzet azon fonák és kénj'szerítő viszonynak kimaradhatlan következése, a mely most Magyarország és Ausztria közt fennáll. Nemzetünk elévülhetlen örök jogán kívül ez is egyik nagy ok arra, hogy e viszonynak akként való átalakítását sürgessük, hogy mind Magyarország, mind Ausztria helyeztessék vissza teljes államjogaiba; mindkét állam függetlenül rendelkezzék hadügye, pénzügye, külképviselete, közvetett adói, vámterülete s külkereskedelmi érdekei fölött; a két államot csak a fejedelem személyének azonossága s a kölcsönös védelmi szövetség kösse össze s egymással a legkedvezményesebb és méltányos vám- és kereskedelmi szerződésre lépve, mindkét állam szabadon fej leszthesse anyagi és erkölcsi jóllétét, saját erőforrásaira s nem a szövetséges másik állam kizsákmányolására számítva. Ily okos és igazságos megoldás mellett kikerülteinek a tíz évenként. megújuló viszály és elkeseredés minden oka és lehetősége ; kikerülteinek a közösügyi költségek arányának folyton égető kérdése; szükségtelenné válnék a delegáczió és közös kormány intézménye s Magyarország és Ausztria, állami létében mindkettő független, mint szabad állam szabad állammal esetről-esetre békén tudná elintézm mindazon kérdést, mely köztük, mint szövetséges és szomszéd államok közt időnként fölmerülne.* Ebből is látható tehát, hogy a jó szomszédi és szövetségi viszonynak megszüntetése egyáltalában nem képezi a mi pártunk programmját. De tegyük fel azt az eshetőséget, mintha Ausztria nem is léteznék. Függetlenségünk és államunk fenmaradása még akkor sem tétetnék koczkára. Hiszen ne felejtsük el, hogy Magyarország évszázadokon át fönnállóit még mielőtt Ausztria létezett volna, osztrák kapcsolat nélkül. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Feltéve tehát, hogy Ausztria nem léteznék és mi egészen elkülönített, szabad állam volnánk, még akkor sem volna állami ezisztencziánk kitéve veszélynek. Hiszen ha mi magunkat gyengéknek találnók, nincs kizárva, hogy a szomszéd államokkal, például Németországgal, vagy Olaszországgal épen ágy szövetségre léphessünk, mint a hogy szövetségben vagyunk jelenleg is velük. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A mi pedig a mi szövetségünket illeti, arról biztosak lehetünk, hogy egy állam sem utasítaná azt vissza. Itt példa előttünk a Kelet. Ott vannak a mostani újdonsült pieziny keleti államocskák egyrészről, másrészről ott van a hatalmas hármas-szövetség Látjuk azt, hogy ez a hatalmas hármas-szövetség ezeknek a piczi államoknak a szövetségét nemcsak, hogy vissza nem utasítja, hanem keresve keress. Ne legyünk tehát olyan kislelküek és ne gondoljuk, hogy mi Ausztria nélkül fennállani sem tudnánk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pártunk felirati javaslatának felolvasott passzusából világos, hogy pártunknak egyáltalában nem programmja a szövetségi viszony megszüntetése Ausztriával. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Áttérek már most a másik ellenvetésre! Ez, a mint említettem, az, hogy azt vetik szemünkre a t. túloldalon: Ti nem vagytok politikusok; ti jó hazafiak, de csak idealisták vagytok, mert a ti programmotok el nem érhető utópia. Ezekkel a kérdésekkel is kívánok röviden foglalkozni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Itt van függetlenségünk közgazdászat! része. Erre nézve azt hiszem, hogy a mi annak keresztül vihetőségét illeti, a t. túloldal sem fogja mondhatni, hogy az utópia, annál kevésbbé, mert közgazdászat! függetlenségünket, a mint tudva van, a 67-es kiegyezés sem adta föl, hanem világosan fentartotta és törvénybe iktatta. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Függetlenségünk eme része tehát még a 67-es alapon is keresztülvihető. Azt fogják mondani a t. túloldalon ülő képviselőtársaim : Jól van, hagyján ; lehet, hogy programmotok ezen részét valahogyan keresztül lehetne vinni, de még más valami is van a ti programmotokban. Ott van először a külügyi képviseltetés, ott van aztán a külön magyar hadsereg; ezt már csakugyan nem lehet keresztülvinni. Ez igazi utópia, mert hiszen hogy lehetne Magyarországnak külön diplomácziai képviseltetése, mikor Magyarország Ausztriával egy államot képez, egy uralkodó alatt áll. Avagy hogy lehet két államnak, mely egy uralkodó alatt áll, két diplomácziai képviseltetése? Erre nézve röviden kell reflektálnom. (Halljuk! Halljuk ! a szélső baloldalon) Én azt hiszem, hogy akár a közösügyes osztrák-magyar monarchiában, akár a független szabad Magyarországban csakis egyféle politikát
