Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-16

16. országos ülés 1896. deczember 17-én, csütörtökön. 199 sem vagyunk 8 belé valami nagyon szerelmesek, (Úgy van ! a szélső baloldalon.) — ha külön-külön végeznők ügyeinket és nem közösen, nem együt­tesen, megszűnnék és jóvá változnék. (Igaz ! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez tény, t. ház. így van ez még a magánéletben is, mert a közös gazdálkodás sohasem jó. Nem jó az a nyilvános életben sem, mert ez konfliktusokra vezethet. Különben is, a mi pártunk programmjában egyáltalában nincs benne az, hogy mi a szövet­séget és a jó szomszédi viszonyt Ausztriával fel akarnók bontani. Ezt igazolja pártunk felirati javaslatának idevonatkozó passzusa, melyet bátor leszek felolvasni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon) Ez a passzus nagyon rövid, és ennek felolvasásával a t. ház türelmét nem veszem hosszá időre igénybe. {Halljuk! Halljuk! a szélső báloldalon Olvassa.) »E szomorú helyzet azon fonák és kénj'sze­rítő viszonynak kimaradhatlan következése, a mely most Magyarország és Ausztria közt fennáll. Nemzetünk elévülhetlen örök jogán kívül ez is egyik nagy ok arra, hogy e viszonynak akként való átalakítását sürgessük, hogy mind Magyar­ország, mind Ausztria helyeztessék vissza teljes államjogaiba; mindkét állam függetlenül rendel­kezzék hadügye, pénzügye, külképviselete, köz­vetett adói, vámterülete s külkereskedelmi érdekei fölött; a két államot csak a fejedelem szemé­lyének azonossága s a kölcsönös védelmi szö­vetség kösse össze s egymással a legkedvezmé­nyesebb és méltányos vám- és kereskedelmi szerződésre lépve, mindkét állam szabadon fej leszthesse anyagi és erkölcsi jóllétét, saját erő­forrásaira s nem a szövetséges másik állam kizsákmányolására számítva. Ily okos és igazsá­gos megoldás mellett kikerülteinek a tíz évenként. megújuló viszály és elkeseredés minden oka és lehetősége ; kikerülteinek a közösügyi költségek arányának folyton égető kérdése; szükségtelenné válnék a delegáczió és közös kormány intézmé­nye s Magyarország és Ausztria, állami létében mindkettő független, mint szabad állam szabad állammal esetről-esetre békén tudná elintézm mindazon kérdést, mely köztük, mint szövetséges és szomszéd államok közt időnként fölmerülne.* Ebből is látható tehát, hogy a jó szom­szédi és szövetségi viszonynak megszüntetése egyáltalában nem képezi a mi pártunk pro­grammját. De tegyük fel azt az eshetőséget, mintha Ausztria nem is léteznék. Függetlensé­günk és államunk fenmaradása még akkor sem tétetnék koczkára. Hiszen ne felejtsük el, hogy Magyarország évszázadokon át fönnállóit még mielőtt Ausztria létezett volna, osztrák kapcsolat nélkül. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Feltéve tehát, hogy Ausztria nem léteznék és mi egészen elkülönített, szabad állam vol­nánk, még akkor sem volna állami eziszten­cziánk kitéve veszélynek. Hiszen ha mi magunkat gyengéknek talál­nók, nincs kizárva, hogy a szomszéd államok­kal, például Németországgal, vagy Olaszország­gal épen ágy szövetségre léphessünk, mint a hogy szövetségben vagyunk jelenleg is velük. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A mi pedig a mi szövetségünket illeti, arról biztosak lehetünk, hogy egy állam sem utasítaná azt vissza. Itt példa előttünk a Kelet. Ott vannak a mostani újdonsült pieziny keleti államocskák egyrészről, másrészről ott van a hatalmas hármas-szövetség Látjuk azt, hogy ez a hatalmas hármas-szövet­ség ezeknek a piczi államoknak a szövetségét nemcsak, hogy vissza nem utasítja, hanem ke­resve keress. Ne legyünk tehát olyan kislelküek és ne gondoljuk, hogy mi Ausztria nélkül fenn­állani sem tudnánk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pártunk felirati javaslatának felolvasott passzusá­ból világos, hogy pártunknak egyáltalában nem programmja a szövetségi viszony megszüntetése Ausztriával. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Áttérek már most a másik ellenvetésre! Ez, a mint említettem, az, hogy azt vetik szemünkre a t. túloldalon: Ti nem vagytok politikusok; ti jó hazafiak, de csak idealisták vagytok, mert a ti programmotok el nem érhető utópia. Ezekkel a kérdésekkel is kívánok röviden foglalkozni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Itt van függetlenségünk közgazdászat! része. Erre nézve azt hiszem, hogy a mi annak ke­resztül vihetőségét illeti, a t. túloldal sem fogja mondhatni, hogy az utópia, annál kevésbbé, mert közgazdászat! függetlenségünket, a mint tudva van, a 67-es kiegyezés sem adta föl, hanem világosan fentartotta és törvénybe iktatta. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Függetlenségünk eme része tehát még a 67-es alapon is keresz­tülvihető. Azt fogják mondani a t. túloldalon ülő képviselőtársaim : Jól van, hagyján ; lehet, hogy programmotok ezen részét valahogyan ke­resztül lehetne vinni, de még más valami is van a ti programmotokban. Ott van először a kül­ügyi képviseltetés, ott van aztán a külön magyar hadsereg; ezt már csakugyan nem lehet keresz­tülvinni. Ez igazi utópia, mert hiszen hogy le­hetne Magyarországnak külön diplomácziai kép­viseltetése, mikor Magyarország Ausztriával egy államot képez, egy uralkodó alatt áll. Avagy hogy lehet két államnak, mely egy uralkodó alatt áll, két diplomácziai képviseltetése? Erre nézve röviden kell reflektálnom. (Halljuk! Hall­juk ! a szélső baloldalon) Én azt hiszem, hogy akár a közösügyes osztrák-magyar monarchiában, akár a független szabad Magyarországban csakis egyféle politikát

Next

/
Thumbnails
Contents