Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-15
16, országos ülés 1896. deczember 16-án, szerdán. 177 tekinthető — volt takarékpénztárakban megterhelve magyar birtok 58'8 millióig, 1875-ben 80-8 millióig, 1880-ban 88-3 millióig, 1885-ben 132-4 millióig, 1890-ben 178-8 millióig és 1884 végén 245 niilióig. (Egy hang a szélső baloldalon: Haladunk!) A haladás másutt is tapasztalható. A bankokban a progresszió következőleg áll: {Halljuk f) 1870-ben — ez nagyon érdekelheti a t. ház tagjait, mert alig hiszem, hogy volna valaki, akinek nincsen benne része — 1870-ben 47-1 millió, 1875-ben 67-9 millió, 1880-bau — itt ágy látszik, kissé megvonták a bankok a kölcsönöket — 63 5 millió, 1885-ben 85'8 millió, 1890-ben 127-7 millió, 1894-ben 172-9 millió. A földhitelintézeteknél az emelkedés a következő — az évszámokat rövidség kedvéért elhagyom — 28-9 millió, 57-5 millió, 72.2 millió, 115-1 millió, 156-7 millió, 186'6 millió; a szövetkezeteknél pedig: 3 millió, 3.900.000, 5,800.00 — itt már kisebb számokkal dolgoznak —, 9 millió és 44'1 millió. Ezeknek az összegezése, t. képviselőház, a következő végeredményeket mutatja: Magyarország földbirtoka meg volt terhelve 1870-ben 128-9, 1875-ben 208"3, 1880-ban 340, 1890-ben 472-4 és 1894-ben 618-8 millió forintig. (Egy hang a szélső baloldalon: Boldog ország!) T. képviselőház! Előre is el voltam készülve ez elszörnyűködésre, de ezek szomorú igazságok, mert a számokkal irtózni pártállás szerint nem lehet. (Úgy var! a szélső baloldalon.) Tisztelettel megjegyzem me g, hogy ezen számokban nincsenek benne sem a káptalanoknak, sem az árvatömegeknek, sem más magánkölesönzőknek a követelései, ezekről statisztikai adatok nem is gyűjtetnek, de igenis a különféle betáblázásokból és a konvertált kölcsönöknek a megfigyeléséből megállapíttatik, hogy ezen kölcsönök is meghaladják az 1000 milliót, mert ezen kölcsönök sokkal tetemesebbek, mint azok, a melyeket bankoknál lehet kieszközölni; tudvalevő dolog, hogy a föld hitelintézeti kölcsönök elnyerésében igen nagy nehézségek merülnek fel azoknál, a kik nagyobb kölcsönre szorulnak, mint a mennyit a földhitelintézetek a maguk alapszabályai szerint engedélyezhetnek. T. képviselőház! Az említett számokban Í870 óta egy 480°/o os emelkedés mutatkozik! Mivel az előttem történt felszólalásokban a közgazdasági emelkedésre, a közgazdasági fejlődésre nagyobb súly van fektetve, azért bátorkodom az éremnek ezt az oldalát is bemutatni. Ezen általam kimutatott összegek — hozzászámítva a magánosok, káptalanok, árvatömegek és mások kölcsöneit — leszámítva körülbelül 400 millió terhet, mely építkezések czímén a házakat terheli, kitűnik, hogy bekebelezett kölcsön alakjában a magyar földbirtokon 1200 millió minimális teher fekszik Statisztikai adaKÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. I. KÖTET. taink vannak arra nézve, — azt hiszem, mindnyájunk előtt ismeretesek — hogy a magyar földbirtok ez idő szerint maximális becsléssel 5 milliárd értéket képvisel. Ezen szám összehasonlításából kitűnik, hogy a magyar birtok egy negyed részéig van megterhelve. Itt kötelességünk lévén az ország helyzetét tisztán feltárni, nem tűrhetjük, hogy a szavakkal játszva azt mondják, hogy a fellendülés általános, a külföld is elismeri stb. Sőt Ábrányi t. képviselő úr odáig megy, hogy szerinte politikai hátvédet képez a fellendülés, a mely tapasztalható. A helyzet megbirálása végett méltóztassék tehát meghallgatni, hogy mi terheli még a magyar földbirtokokat. (Halljuk! Halljuk!) E'4 nem olyan fix teher, de még sokkal nyomasztóbb, mert a törvényben gyökeredzik s privilegizált behajtás tárgyát képezi s ez az adóteher. Csak földadó czímén terheli a magyar földbirtokot 35,806,000 forint. Ennek az általános jövedelmi pótadója 10,741.000 forint. A második osztályú kereseti adója ennek 4,722.000 forint. Utóbbinak általános jövedelmi pótadója 1,416.000 forint. A községi pótadóra átlag-számítás szerint csak 31°/o-ot véve — pedig vannak városok, köztük Eger is, hol a 100°/o-ot is meghaladja — ez az összeg 64 milliónak felel meg. Ez összeg pedig kapitalizálva, 1275 millió tőkének felel meg, melyet hozzáadva a korábban kimutatott összeghez, melybetáblázás alakjában afóldbir tokot terheli, kétségtelen, hogy az öt milliárd értékű magyar földbirtokot 2.475 millió forintnyi adósság terheli, olyan adóság, melyet csak kifizetés által lehet megszüntetni, mert el nem engedhető. Világos ezekből, t. ház, hogy a magyar földbirtokot ez idő szerint oly összeg terheli, mely annak fele értékét kimeríti. Pedig ebben nincsenek benne a megyei pótadók, útadók, egyházi adók és vízszabályozási járulékok czímén fennálló adósságok. Ezek a számok, t. ház, némaságuk daczára is nem a gazdasági fellendülést hirdetik, hanem azt, hogy a kiegyezési boldog korszak alatt Magyarország rohamosan sodortatott a tönkrejutás, az eladósodás felé, és hogy ezeknek az állapotoknak megszilárdításából és állandósításából bizonyára nem kérünk, és hogy nem felel meg a nemzet intenczióinak, ha a felirati javaslatban úgy állíttatik oda a dolog, mintha az ország teljesen kielégítő pénzügyi helyzetben volna. Meg kell jegyeznem, t. ház, az igazság kedvéért azt is, hogy ebben a nagy megterheltetésben, valamint felemlítettem azokat a terheket, a melyek benne nem voltak, úgy felemlítem most azokat a nagy birtoktömegeket, a melyek megterhelve nincsenek. A káptalanok, az alapítványi vagyonok, melyek az öt milliárd becsértékben szintén benfoglaltatnak, valamint a 23
