Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-15

16, országos ülés 1896. deczember 16-án, szerdán. 177 tekinthető — volt takarékpénztárakban megter­helve magyar birtok 58'8 millióig, 1875-ben 80-8 millióig, 1880-ban 88-3 millióig, 1885-ben 132-4 millióig, 1890-ben 178-8 millióig és 1884 végén 245 niilióig. (Egy hang a szélső baloldalon: Haladunk!) A haladás másutt is tapasztalható. A bankokban a progresszió következőleg áll: {Halljuk f) 1870-ben — ez nagyon érdekelheti a t. ház tagjait, mert alig hiszem, hogy volna valaki, akinek nincsen benne része — 1870-ben 47-1 millió, 1875-ben 67-9 millió, 1880-bau — itt ágy látszik, kissé megvonták a bankok a kölcsönöket — 63 5 millió, 1885-ben 85'8 millió, 1890-ben 127-7 millió, 1894-ben 172-9 millió. A földhitelintézeteknél az emelkedés a következő — az évszámokat rövidség kedvéért elhagyom — 28-9 millió, 57-5 millió, 72.2 millió, 115-1 millió, 156-7 millió, 186'6 millió; a szövetkeze­teknél pedig: 3 millió, 3.900.000, 5,800.00 — itt már kisebb számokkal dolgoznak —, 9 millió és 44'1 millió. Ezeknek az összegezése, t. kép­viselőház, a következő végeredményeket mutatja: Magyarország földbirtoka meg volt terhelve 1870-ben 128-9, 1875-ben 208"3, 1880-ban 340, 1890-ben 472-4 és 1894-ben 618-8 millió forintig. (Egy hang a szélső baloldalon: Boldog ország!) T. képviselőház! Előre is el voltam készülve ez elszörnyűködésre, de ezek szomorú igazságok, mert a számokkal irtózni pártállás szerint nem lehet. (Úgy var! a szélső baloldalon.) Tisztelettel megjegyzem me g, hogy ezen számokban nin­csenek benne sem a káptalanoknak, sem az árva­tömegeknek, sem más magánkölesönzőknek a kö­vetelései, ezekről statisztikai adatok nem is gyűjtetnek, de igenis a különféle betáblázásokból és a konvertált kölcsönöknek a megfigyeléséből megállapíttatik, hogy ezen kölcsönök is meg­haladják az 1000 milliót, mert ezen kölcsönök sokkal tetemesebbek, mint azok, a melyeket bankoknál lehet kieszközölni; tudvalevő dolog, hogy a föld hitelintézeti kölcsönök elnyerésében igen nagy nehézségek merülnek fel azoknál, a kik nagyobb kölcsönre szorulnak, mint a mennyit a földhitelintézetek a maguk alapszabályai sze­rint engedélyezhetnek. T. képviselőház! Az említett számokban Í870 óta egy 480°/o os emelkedés mutatkozik! Mivel az előttem történt felszólalásokban a köz­gazdasági emelkedésre, a közgazdasági fejlődésre nagyobb súly van fektetve, azért bátorkodom az éremnek ezt az oldalát is bemutatni. Ezen általam kimutatott összegek — hozzá­számítva a magánosok, káptalanok, árvatömegek és mások kölcsöneit — leszámítva körülbelül 400 millió terhet, mely építkezések czímén a házakat terheli, kitűnik, hogy bekebelezett köl­csön alakjában a magyar földbirtokon 1200 millió minimális teher fekszik Statisztikai ada­KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. I. KÖTET. taink vannak arra nézve, — azt hiszem, mind­nyájunk előtt ismeretesek — hogy a magyar földbirtok ez idő szerint maximális becsléssel 5 milliárd értéket képvisel. Ezen szám össze­hasonlításából kitűnik, hogy a magyar birtok egy negyed részéig van megterhelve. Itt köteles­ségünk lévén az ország helyzetét tisztán feltárni, nem tűrhetjük, hogy a szavakkal játszva azt mondják, hogy a fellendülés általános, a külföld is elismeri stb. Sőt Ábrányi t. képviselő úr odáig megy, hogy szerinte politikai hátvédet ké­pez a fellendülés, a mely tapasztalható. A helyzet megbirálása végett méltóztassék tehát meghallgatni, hogy mi terheli még a magyar földbirtokokat. (Halljuk! Halljuk!) E'4 nem olyan fix teher, de még sokkal nyomasztóbb, mert a törvényben gyökeredzik s privilegizált behajtás tárgyát képezi s ez az adóteher. Csak földadó czímén terheli a magyar földbirtokot 35,806,000 forint. Ennek az általános jövedelmi pótadója 10,741.000 forint. A második osztályú kereseti adója ennek 4,722.000 forint. Utóbbinak álta­lános jövedelmi pótadója 1,416.000 forint. A községi pótadóra átlag-számítás szerint csak 31°/o-ot véve — pedig vannak városok, köztük Eger is, hol a 100°/o-ot is meghaladja — ez az összeg 64 milliónak felel meg. Ez összeg pedig kapitalizálva, 1275 millió tőkének felel meg, melyet hozzáadva a korábban kimutatott összeg­hez, melybetáblázás alakjában afóldbir tokot terheli, kétségtelen, hogy az öt milliárd értékű magyar földbirtokot 2.475 millió forintnyi adósság ter­heli, olyan adóság, melyet csak kifizetés által lehet megszüntetni, mert el nem engedhető. Világos ezekből, t. ház, hogy a magyar földbirtokot ez idő szerint oly összeg terheli, mely annak fele értékét kimeríti. Pedig ebben nincsenek benne a megyei pótadók, útadók, egyházi adók és vízszabályozási járulékok czí­mén fennálló adósságok. Ezek a számok, t. ház, némaságuk daczára is nem a gazdasági fellen­dülést hirdetik, hanem azt, hogy a kiegyezési boldog korszak alatt Magyarország rohamosan sodortatott a tönkrejutás, az eladósodás felé, és hogy ezeknek az állapotoknak megszilárdí­tásából és állandósításából bizonyára nem ké­rünk, és hogy nem felel meg a nemzet inten­czióinak, ha a felirati javaslatban úgy állíttatik oda a dolog, mintha az ország teljesen kielégítő pénzügyi helyzetben volna. Meg kell jegyeznem, t. ház, az igazság kedvéért azt is, hogy ebben a nagy megterhel­tetésben, valamint felemlítettem azokat a terhe­ket, a melyek benne nem voltak, úgy felemlí­tem most azokat a nagy birtoktömegeket, a melyek megterhelve nincsenek. A káptalanok, az alapítványi vagyonok, melyek az öt milliárd becsértékben szintén benfoglaltatnak, valamint a 23

Next

/
Thumbnails
Contents