Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-15

168 15. országos ülés 1896. äeczember 16-án, szerdán. kezükbe a befolyást, és ez oly sebet ütne Magyarország testén, a mely talán sohasem lenne begyógyítható. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Azt is méltóztatnak vádul felhozni, hogy nagy számban lett a katonai erő és a csendőrség kirendelve. Igaz, hogy nagy számban lett, de nem azért, hogy az ellenzéki választókat megakadályozzák szavazati joguk gyakorlatában, hanem azért, hogy jogaik szabad gyakoroltatását mind a két pártnak biztosítsák. Különösnek tűnhetik fel, hogy miután az országban nagy többséget képvisel a szabadelvű párt, s így tehát a választói is nagy többségben voltak, ép ezek oltalmára kellett a nagy katonai erő. Pedig ennek a magyarázata is könnyű, t. képviselő urak, és pedig az, hogy rendszerint a szabadelvű párt táborába csakis a választók szoktak elmenni, míg az ellenzéki táborba nemcsak a választók vonulnak be, de személyes előnyös tulajdonaiknál fogva vagy nem tudom mi okból, magukkal vonzzák a fiatatságot, suhanczokat, asszonyokat és leányokat is, és ezek izgékonyabb természetűk lévén, különösen, ha hír megy hozzájuk, hogy győzelmük kétséges, oly lelkesedésre ébresztik táborukat, hogy nemcsak inzultusnak vannak kitéve az ellenpárt választói, de —• mint épen az általam képviselt kerületben is egyszer megtörtént — a máibefejezett választás után megrohanták a választási helyet, széttépték a választási aktákat és megverték az ellenpárt embereit. Makfalvay t. képviselő úr előbb, a tegnapi napon pedig Horánszky képviselő úr azt a vádat emeli, hogy az ország majdnem minden kerületében a miniszterelnök úr limitálta a jelölteket és mintegy hivatalból nevezte ki. Ezen vád, t. képviselőház, ép annyira alaptalan, mint a többi. Én biztos tudomással birok nemcsak saját tapasztalatomból a magam személyére vonatkozólag, de az egész Bihar s a velünk szomszédos, Békés, Arad, Szatmár és más sok nagy vármegyéből, hogy ott a képviselők személyét az arra egyedül hivatott faktorok : a választók jelölték ki. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha azután a miniszterelnök úr egyik vagy másik szabadelvűpárti jelölt tulajdonairól magának informáeziót szerzett : ez oly természetszerű, hogy ebben sem megütközni, sem vádat emelni való ok nincs. Hiszen a t, ellenzékek pártvezérei is mind — igaz, nem miniszterelnökök — önmaguk ajánlottak egyes kerületekben jelölteket. Olvastam pártvezérek részéről levelet, hogy ajánlják a kerületeknek, hogy fogadják el az ő jelöltjeiket. Ebben semmi kifogásolni való nincs. Tehát méltóztassanak egyenlő mértékkel mérni, és ne vegyék rossz néven a szabadelvű párt vezérétől, ha a szabadelvű párt jelöltjei felől informácziókat szerez. (Helyeslés a jobboldalon.) Horánszky képviselő úrnak még egy kifejezésére kívánok megjegyzést tenni. A t. képviselő úr a tegnapi beszédjének folyamán azt mondta, hogy Magyarország piszokban úszik. T. ház! A kinek ítéletét elfogultsága nem vezeti tévútra, be kell azt ismernie, hogy Mátyás király ideje óta Magyarország a művelt világ részéről ily tiszteletben és ily elismerésben, mint ma sohasem részesült. (Ügy van! jóbbfelől) Az állam tekintélye sem állott oly magasan, mint ma. (Úgy van! jóbbfelől.) Magyarországon elkezdve főurainktól le a nemzet összes rétegein át, a magyarsághoz oly nagy ragaszkodás sohasem nyilvánult, mint ma, és mégis ezt a kifejezést használni, bocsánatot kérek, hogy ily általánosan tisztelt férfiúval szemben e szavakat használom, ezen kifejezés sem őszinte, sem férfias nem volt. (Helyeslés. Űgy van! jóbbfelől.) Én mindezen vádakat, melyek általánoságban felhozva valami csekély részecskéjükben talán az én mandátumomat is érintenék, a leghatározottabban visszautasítom. (Helyeslés jóbbfelől.) Engem a szabadelvű párt intelligeneziája majdnem egyhangúlag kívánt, hogy lépjek fel a kerületben. Ezen óhajnak engedve, kerületem minden községében nyíltan és tisztán fejtegettem a szabadelvű párt elveit és világosan kijelentettem, hogy megválasztatáson! esetén a szabadelvű párthoz fogok csatlakozni, és épen azért már tisztességérzetből is, minden felülről jövő kényszer, minden idegen befolyás nélkül és a nélkül, hogy akár anyagi, akár erkölcsi tekintetben kötelezve érezném magam, tiszta hazafias meggyőződésből a szabadelvű párt vezérét, a miniszterelnök urat és a kormánynak tagjait, kik igen nehéz viszonyok közt, oly időben, midőn Magyarország haladhatása érdekében óriási küzdelmek árán kivívott győzelmeknek sikere, sőt még a győzelmeknek befejezése is kétséges volt, bírtak hazafisággal és férfias bátorsággal az ország ügyeit kezükbe venni és azon idő óta Magyarország fejlődése és államiságunk kidomborítása érdekében nagybecsű eredményeket mutatnak fel, mindaddig, míg az ország boldogításának véleményem szerint egyedül üdvös útján, a szabadelvüség útján, tovább haladva hazánk javára munkálkodnak, egész lélekkel, hű odaadással fogom támogatni. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) A bizottság felirati javaslatát, minthogy annak tartalmával mindenekben osztozom, elfogadom. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Rakovszky István jegyző : Sima Ferencz képviselő úr ! Sima Ferencz: T. ház ! Az előttem szólt képviselő úr (Halljuk! Halljuk!) azt a kérdést állítja fel beszédében, hogy mi lenne az ország sorsából az esetre, hogy ha az országnak öszszes főszolgabírái és községi jegyzői megegyezésre jutnának az iránt, hogy ők a politikába