Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-650

8> 650. országos ülés 1896. szeptember 9-én, szerdán. előadott, az eredeti szöveget fogadom el, miután a gyakorlati életben igen jól tudjuk azt, hogy a végtárgyalás közeledtekor szokta a törvényszék elnöke kijelölni azt a bírót, a ki a főtárgyalást esetleg vezetni fogja és előre nem is tudhatja, kit nevezhet ki. Már pedig szükségesnek látom, hogy különösen súlyos vádakkal fzemben a vádlott már a vizsgálat folyamán is védelemben részesíttessék. Ugyanezért én ezélszerííuek és helyesnek tartom a törvényjavaslat ezen rendelkezését. Azonban épen az igazságügyminiszter úrnak felszólalása indít engem arra, hogy itt egy közbeszúrást indítványozzak, a mennyiben azt értettem az igazságügyminiszter úr beszédéből, hogy ő jónak és szükségesnek látná, hogy az elnök a vádlottat előzetesen megkérdezze és csak ha ennek nem lenne ismerős ügyvédje, a kire védelmét bízni szeretné, oly ember, a kibe feltétlen bizalmát helyezi: lenne az elnöknek jog^, hogy tetszés szerint egy alkalmas ügyvédet kinevezzen. Ezért bátor vagyok az 58. §. második bekezdésének ezen szavai után : »tigyvédek közííl« a következő beszúrást indítványozni: »a vádlott meghallgatása után*. Erdély Sándor igazságügy miniszter: T. ház ! Ezt az indítványt elfogadni azért nem lehet, mert a 285. §. harmadik bekezdésében az a rendelkezés foglaltatik, hogy midőn a törvényszék elnöke védőt akar rendelni, ez iránt konferál és meghallgatja a terheltet. Kérem tehát ezen indíváuyt el nem fogadni. (Helyeslés.) Chorin Ferencz előadó*. T. ház! Kérem előttem felszólalt képviselőtársamat, hogy módosítványát, minthogy arra semmi szükség nincs, vonja vissza. (Helyeslés jobbfelöl.) Remete Géza: Módosítványómat visszavonom. Chorin Ferencz előadó: Eemete G-éza tisztelt képviselőtársam inód osítvány a feleslegessé vált az igazságügy miniszter úr felszólalása folytán. Áttérek a Mérey képviselőtársam által benyújtott másik módosításra. Ezt is feleslegesnek tartom, mert az, a mit a tisztelt képviselő úr elérni akar, a javaslatnak 285. §-ában és egyéb intézkedéseiben bennefoglaltatik. A javaslat több eljárási szakot különbözhet meg, a melyek alatt a védő kirendelésének helye van. Először magának a terhelt félnek vagy hozzátartozóinak szabadságukban áll védőt kinevezni már a nyomozás elrendelésétől kezdve az eljárás minden szakában. Ha a terhelt ezzel a joggal nem él, következik be a másik eset, tudniillik a hivatalból való védő kirendelésének esete. Itt is két különböző stádium különböztetendő meg, az egyik a főtárgyalás előtti, a másik az, midőn a főtárgyalás már el van rendelve. A főtárgyalás előtt úgy a vizsgálat, mint a vád alá helyezés kérdéseiben, h:i a bíróság azt látja, hogy terhelt közérdekből védelemre szoriil, részére hivatalból rendel védőt. Ily esetben, ha a székhelyen ügyvédi kamara van, az ügyvédi kamara részéről, ha nincs ügyvédi kamara, a törvényszék elnöke részéről történik a kirendelés, mert a főtárgyalás kitűzése előtt más, mint a törvényszéki elnök ez irányban nem intézkedhetik. Egészen más az eljárás akkor, ha a főtárgyalás már el van rendelve. Ha a főrtárgyalás elnöke, midőn a főtárgyalás már ki van tűzve, megállapítja, hogy védőre van szükség, ezt saját hatáskörében rendeli ki. A 185. §. első bekezdése idevonatkozókig következőleg intézkedik: »A mennyiben az 56. §-ban meghatározott esetek valamelyike fenforog, a főtárgyalás elnöke, ha a vádlottnak nincs védője, védő kirendeléséről intézkedik.« (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hivatkozással as 58. §-ra! Ez hiba!) Ha hiba van az idézésben, akkor ezt a 285. §-nál kell korrigálni. Ha a főtárgyalás ki van tűzve, a tárgyalást vezető elnök az, ki a védőt kirendeli, épúgy mint teszi ezt akkor is, ha a főtárgyalás előtt merül fel védő kirendelésének szüksége. (Helyeslés.) Ha hiba van, az ott fog korrigáltatni; méltóztassék tehát a módosítványt visszavonni. Mérey Lajos: Módosítványomat visszavonom. Elnök: Ha jól értettem, mind a két képviselő úr visszavonta módosítványát. Többen szólani nem kívánván, a ház az 58. §-t változatlanul elfogadja. Schóber Ernő jegyző (olvassa az 59—61. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: As ülést újra megnyitom. Következik a 62. §. tárgyalása. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 62. §-t.) Polónyi Géza: T. ház! A 62. §. az eredeti javaslatban úgy volt szövegezve, hogy az ügyész nyomozó hatóság is volt s így a nyomozat során fel volt jogosítva a védőt korlátozni az érintkezésben. Minthogy a ház által elfogadott határozati javaslat szerint az ügyész nyomozó hatóság lenni megszűnt és elrendelési joga semmi tekintetben nincs, de azért is, mert ez a védelemnek olyan szubordinácziója a váddal szemben, melyet elvileg más okokból sem lehet elfogadni: igen természetes, hogy az az ok sem állhat ennek ellen, ha esetleg a vádlott vagy terhelt a királyi ügyészség fogházába került, mert csak a bíróságnak, vagy nyomozó hatóságnak van joga rendelkezni. E szerint itt