Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-650

6S0. országos ülés 1896. szeptember 9éu, szerdán. 87 elnézés történt, a miért is a 62. §-ból ezen szavak: »királyi ügyész vagy« feltétlenül kihagyandók. A királyi ügyész a határozati javaslat értelmében minden hatósági jogkört elvesztett, rendelkezési joga nincs, csak megkereséseket tehet és utasításokat adhat, de rendelkezni, főleg a védelem jogai felett, egyáltalában nem áll hatalmában. Kérem tehát, méltóztassék a harmadik bekezdésből kihagyni a következő szavakat: »a királyi ügyész vagy«, a negyedik bekezdésből pedig ezen szavakat: »a királyi ügyészség és«. A szakasz marad különben, a hogy volt. Elnöki Kivan még valaki szólui? Chorin Ferencz: T. ház! A 62. és 63. §-ok intézkednek azon jogokról, melyekkel a védőügyvédek letartóztatott védenczeiket illetőleg bírnak, s mint már az általános tárgyalásnál bátor voltam előterjeszteni, kettős diszpozicziót tartalmaznak. (Halljuk! Halljuk!) Kimondják az érintkezési és az iratbetekintési szabadságot, csak kivételes esetekben, ha az eljárás czélja kivánja, engedik meg azt, hogy a bíróság vagy hatóság a védő és védencze közötti érintkezést bizonyos fokban korlátozza. Itt is meg van engedve azonban a jogorvoslat a törvényszék vádtanácsához. Most itt az a kérdés merült fel Polónyi t. képviselőtársam módosítása folytán, vájjon a javaslatban foglalt ügyészi jogkör, mely a 62. és 63. §-okban fentartatott, helyesen maradt-e bent azon módosításokkal szemben, a melyeket a jogügyi bizottság a javaslaton az ügyész nyomozási hatáskörére vonatkozólag megtett? Kétségtelen tény, hogy a módosítások folytán az ügyész irányíthatja, ellenőrizheti, elrendelheti az előnyomozást, de ő maga letartóztatást, házkutatást vagy egyéb, a személyes szabadságot korlátozó rendszabályt végre nem hajthat. Most az a kérdés, hogy ha az előzetesen letartóztatott, gyanúsított, terhelt fogházba kerül: kit illessen meg azon jog megadása vagy megtagadása, hogy az ügyvéd védenczével hatósági közeg közbenjöttével vagy a nélkül érintkezzék-e? A dolog természetéből folyik és első pillantásra az látszik, hogy azt az egyént illeti meg e jog, ki a fogház felett rendelkezik. Ha tehát az előzetesen letartóztatott járásbírósági fogházba került, a járásbírót, ha a királyi törvényszék fogházába került, a vizsgálóbírót; ha ellenben még nincs ellene a vizsgálat kimondva, mert csak kétszer 24 óra alatt állítandó a letartóztatott a vizsgálóbíró elé: ezen időközben, míg a vizsgálóbíró helybenhagyja vagy megszünteti az előzetes letartóztatást, ki rendelkezzék az érintkezés felett? Itt, nézetünk szerint, czélszerííbb és jobb lett volna ágy a terhelt, mint a közszabadság és jogszolgáltatás érdekében ezt az ügyészre bízni 5 de miután az aggodalmak egy nagy része az ügyész ellen ép azért merült fel, mert az ügyészben látják egyezersmind a vád képviseletét, a magasabb tekintélylyel biró közeget, kit ilyen tény körül angazsirozni nem akarnak, hanem azt akarják, hogy a nyomozó közeg intézkedéseivel szemben elfogulatlanul álljon és a maga részéről ellenőrzést gyakoroljon és sohase azonosítsa magát a nyomozó közeg intézkedéseivel : magam is hozzájárulok ahhoz, hogy már az elv következetes keresztülvitele czéljából is a 62. és 63. §-ok akként módosíttassanak, hogy a 62. §. harmadik bekezdéséből ezen szavak: »királyí ügyész vagy«, a negyedik bekezdésből pedig: »A királyi ügyészség és« szavak kihagyassanak és hogy isme'légekbe ne bocsátkozzam magam indítványozom, hogy hasonló módosítás történjék a 63. §-ban az iratok rendelkezésére bocsátását illetőleg. Ajánlom a módosítást elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) A vitát tehát bezárom. A 62. §. harmadik és negyedik bekezdésére vonatkozólag egyfelől Polónyi Géza képviselő úr, másfelől Chorin Ferencz előadó úr részéről adattak be, a mint látom, teljesen egybehangzó módosítások. Ennélfogva a kérdés az, vájjon a t. ház a 62. §-t változatlanul a bizottság szövegezése, vagy pedig a benyújtott módosítások szerint kiváuja-e elfogadni ? Úgy látom, a ház a most benyújtott és egybehangzó módosítások értelmében megváltoztatva fogadja el a 62. §-t. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 63. §-t). Chorin Ferencz előadó: T. ház! Van szerencsém itt is a már jelzett módosítást elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Mérey Lajos: T. ház! A 63. §. intézkedik arról, hogy a terheltnek és a védőnek az ügyiratokat megtekinteni jogában áll. Én azonban ezt a gyakorlati életből merítve kevésnek találom és azt a módosítványt kérem elfogadtatni a t. házzal, hogy a terheltnek és védőjének az iratokat ne csupán megtekinteni, hanem lemásolnia is legyen megengedve úgy, a mint az egyebek közt más államokban a vonatkozó törvények megengedik, és .hogy csak az osztrák törvényre hivatkozzam, annak 45. §-ában nemcsak az van megengedve, hogy a terhelt és védője ag ilyen iratokat a maga ügyéből lemásolhassa, hanem világosan az is ki van mondva, hogy az ilyen iratokból neki másolatok adassanak: »Sind ihnen auf Verlangen Abschriften uneugeltlich zu ertheiien.« Idáig, t. ház, én elmenni nem akarok és megelégszem ama joggal, hogy a védő maga lemásolhassa magának. Hogy csak egy példával éljek, előfordulnak ügyek, a