Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.
Ülésnapok - 1892-650
84 6í ' 0> országos ülés 1896. szeptember 9-én, szerdán. a ki az 1878. évi XX. tcz. 28. §-ának a) b), d) vagy e) pontja alapján gondnokság alatt van, kizárólag törvényes képviselője; a 16-ik életévét betöltött kiskorú helyett, valamint a vagyon ellen irányzott bűncselekményekre nézve a pazarlás miatt gondnokság alatt levő sértett helyett törvényes képviselője is, végre olyan testületek, társaságok vagy egyesületek helyett, a melyek polgári pereket folytathatnak, azok képviselhetik a magánvádat, a kik az illető jogi személyt magánjogi jogviszonyaiban képviselik.* Ajánlom módosításomat elfogadásra. (He lyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólam? Senkisem kivan, e szerint a 47. §. feletti vitát bezárom. A 47. §. első bekezdéséhez Plósz Sándor képviselő úr nyújtott be módosítást. Kivan a ház szavazást ezen kérdésben? (Felkiáltások: Elfogadjuk !) Ennélfogva kijelentem, hogy a ház az első bekezdést Plósz Sándor képviselő úr módosításával fogadja el. A második és többi bekezdések megtámadva nem lévén, azokat változatlanul elfogadottaknak jelentem ki. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 48. és 49. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa az 50. §-t). Chorin Ferencz előadó: T. ház! Az 50. §. második bekezdése feljogosítja a bíróságot, hogy az esetben, ha több sértett lép fel, őket az eljárás minden szakában közös meghatalmazott választására utasíthatja. A bizottság midőn Polónyi Géza képviselő úr javaslata folytán újabb vizsgálat alá vette ezen szakaszokat, néni találta czélszerünek a törvény ezen diszpoziczióját azért, mert gyakran méltánytalan és helytelen volna több sértettet, a kiknek kárai, vagyonjogi igényei és érdekei egymással szemben állanak, a per bármely szakában közös képviselő vallására kényszeríteni ; és így a bíróságnak ezen jogát a szakaszból kihagyandónak véli anyagi jogsérelmek elhárítása végett. Van szerenesém tehát a bbottság nevében indítványozni, hogy az 50. §. második bekezdését kihagyni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Senkísem. A vitát bezárom. Úgy látom, a ház elfő gadja a módosítást, ennélfogva az 50. §. első bekezdését változatlanul elfogadottoak jelentem ki; a második bekezdést pedig a ház a bizottság módosítása értelmében törli. Schóber Ernő jegyző (olvassa az 51—53. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa az 54. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mórey Lajos: T. ház! Az 54. §-ban épen olyan szófíízési hibát találok, mint a milyent a 13. §-ban felemlíteni bátorkodtam, és a mit a t. ház módosítványom elfogadásával már helyreigazított. Itt tehát az 54. §-nál annál inkább kötelességem módosítványt benyújtani, mely szerint a szakasz első bekezdése így hangzanék: »A terhelt, a mikor csak szükséges, különösen első kihallgatásakor és a vádírat kézbesítésekor, továbbá ha ellene letartóztatás, vizsgálat vagy vizsgálati fogság lett elrendelve, figyelmeztetendő«, a többi azután marad. Kérem a t. házat, méltóztassék módosítványomat elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan valaki szólni? Ha nem kivan senki szólni, a vitát bezárom. A kérdés az: elfogadja-e a ház az 54- §. első bekezdését változatlanul, vagy pedig Mérey Lajos képviselő úr irályi módosításával méltóztatnak azt efogadni ? (Felkiáltások: Elfogadjuk a módosítást!) Erdély Sándor ígazságügyminiszter: T. ház! A benyújtott stiláris módosítás ellen nincs észrevételem. Elnök: Ennélfogva kijelentem, hogy a ház az 54. §. első bekezdését Mérey Lajos képviselő úr módosításával fogadja el, a második bekezdését pedig változatlanul fogadja el. Schóber Ernő jegyző (olvassa az 55—57. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa az 58. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. Láz! Nekem az 58. §. intézkedéseire nézve a gyakorlati életből merített aggályaim vannak. Ezen 58. §. szerint tudniillik a védőt legtöbb esetben és ott, a hol ügyvédi kamarai székhely nincs, mindig a törvényszék elnöke rendeli ki. Felteszem, hogy midőn a törvényszéki elnököt érti e szakasz, ez alatt a törvényes gyakorlat szerint érti annak helyettesét is, természetesen olyankor, a mikor a törvényszék elnöke kötelessége teljesítésében bármi okból akadályozva lesz. Ámde, t. ház, ha jól megfigyeljük azokat az intézkedéseket, a melyek ezen javaslat 285. és 286. §-aiban foglalvák és tudjuk a gyakorlati életből, hogy most is a végtárgyalást vezető elnök az, a ki az egész ügycsomót úgy, a mint itt a 285. §-ban van, a főtárgyalás előkészítése végett megkapja, a kinek az egész pert minden részletében áttanulmányozni és ismernie kell, hogy a főtárgyalást alaposan és tájékozottan vezethesse; ha tudjuk, hogy a főtárgyalást vezető elnök az, a ki az egész főtárgyaiásnak — hogy úgy mondjam — alakilag a lelke: akkor nem találom helyénvalónak, hogy ne a főtárgyalás elnöke, a ki az ügy és tárgy ismereténél fogva a legjobban van tájékozva az iránt, hogy melyik védő felelhet meg legjobban a védői kötelességnek, rendelhesse ki a védőt, hanem mielőtt a végtárgyalási határidőt kitűzi, a törvényszék elnökéhez fordulni
