Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-650

82 650. országos ülés 1898. szeptember 9-én, szerdán. A mi Mérey Lajos t. képviselő úr indítvá­nyát illeti, a törvényjavaslat azon állásponton állott, hogy a községi elöljáróságok és a ren­dezett tanácsú városok rendőri hatóságai között lényegileg különbség nincs; községek alatt ér­tette tehát a rendezett tanácsú városokat is. Miután azonban kételyek merültek fel és kéte­lyek merülhetnek fel az iránt, vájjon a rende­zett tanácsú városokban működő rendőri közegek is alá vannak-e rendelve bizonyos ügyészi meg­hagyásoknak, a magam részéről semmi észre­vételem sincs az ellen, hogy Mérey Lajos t. kép­viselőtársam módosítása elfogadtassák. (Helyeslés.) Elnöki Az igazságügyminiszter úr kivan szólani. Erdély Sándor Igazságügyminiszter: T. ház! Elfogadom én is Mérey Lajos t. kép­viselő úr indítványát, csak arra kérem, hogy ugyanazon indítványt a 85. §-ná! is tegye meg. (Helyeslés.) Elnök*. Kivan még valaki szólni? Szólni többé senkisem kívánván, a vitát bezárom. A 39. szakaszt a beadott módosítványok nem támadják meg, tehát kijelenthetem, hogy az mintegy általánosságban elfogadtatik. A kér­dés csak az, hogy ezen részleges módosítások a ház által elfogadtatnak-e, és pedig először Mérey képviselő úr módosítása a »rendezett tanácsú városok« beillesztésére vonatkozólag. Kíván a t. ház erre nézve szavazást? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a be­toldást elfogadja. A második a Polónyi képviselő úr módo­eítványa, mely szerint »meghagyásait« szó he­lyett tétessék »utasítáeait«. Kijelentem, hogy a ház e módosítást is elfogadja. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 40. §-t és a ll-ik fejezet ezimét, melyek változatlanul el­fogadtatnak; olvassa a 41. §-t). Chorin Ferencz előadó: T. képviselőház! Az 1890 : II. törvényczikk 23. és 24. §-ai, me­lyekre a javaslat hivatkozik, a javaslat beterjesz­tése óta módosítva lettek az 1895 : XLI. törvény­czikk 8. és 9. §-a értelmében. Itten tudniillik az iparvédjegyek elleni kihágásokról van szó. Ezek módosítva lettek annyiban, hogy meg­hagyattak, mint a főmagánvád tárgyai, vétsé­gekből kihágásoknak minősíttettek és ezen ki­hágások léptek a régi törvények helyébe. Mi­után újabb törvénynyel meg van szüntetve az 1890-iki törvény, kérem, méltóztassék ezen sza­kaszt azon módosítással elfogadni, hogy »az 1890 : II. tcz. 23. és 24. §-ai« helyett tétessék; »az 1895 : XLI. tcz. 8. és 9. §§-ai«. Így szö­vegezve a szakaszt, van szerencsém azt elfoga­dásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Szalay Károly: T. ház! A 41. szakasz harmadik bekezdése egy oly intézkedést tartal­maz, a mely egyenes ellenmondásban van a törvény egyéb rendelkezéseivel, különösen a 315. szakaszszal. Ez a harmadik hekezdés ugyanis, ámbár a magánvádlót az esetben, ha közérdek­ből a királyi ügyészség a vád képviseletét át­vette, csupán kisegítő hatáskör illeti meg, ennek a pótmagánvádlónak a hatáskörét mégis inkább kiterjeszti, mint a meddig magának a királyi ügyésznek a hatásköre tart, akkor tudniillik, midőn azt mondja, hogy ez a pótmagáuvádló minden irányban, különösen a minősítés és a büntetés kiszabása tekintetében is indítványokat tehet. T. ház! A mint nagyon helyesen intézkedik a törvény az iránt, hogy a királyi ügyész ma­gára a büntetés kiszabására indítványokat ne tehessen, nagy inkonvenieneziát látok abban, hogy ez a jog, illetve talán kötelesség rárovas­sék a magánvádlóra. Ez sem állásával nem fér össze, sem a törvény egyéb intézkedéseivel. Bővebb indokolás nélkül kérem tehát a t. házat, méltóztassék a harmadik bekezdés két utolsó sorát kihagyni és e helyett a 315. szakasznak idevonatkozó rendelkezéseit szószerint a sza­kaszba bevenni. E szerint a szakasz így szól: »és indítvá­nyokat tehet a vádlottnak bűnösül kimondása és az ellene alkalmazandó büntetési tétel tár­gyában. A kiszabandó büntetés mennyisége iránt azonban indítványában nem szabad nyilatkoznia«. Chorin Ferencz előadó: T. képviselő­ház ! E szakasz semmiesetre sem akar a fő­magánvádónak több jogot adni, mint magának a közvádat képviselő királyi ügyésznek. Én és a kik a törvényjavaslat szerkesztésére befoly­tunk, soha nem is tulajdonítottunk ennek más értelmet, mint azt, ho^y egyszerűen indítványt tehet a királyi ügyész a minősítés és az alkal­mazandó büntetési tétel tárgyában. Minthogy azonban a »kiszabás« tényleg mást jelenthet, mint a büntetési tétel kiszabását, és azon félre­magyarázásra adhatna alkalmat, mintha ez a büntetés mértékének kiszabására nézve és indit­ványozási jogot adna, semmi kifogásom az ellen, hogy e helyett a királyi ügyésznek a 315. i §-ban szabályozott hatásköre fogadtassék el, és ajánlom a módosítványt elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Következik a szavazás. A 41. §-nál módosítást nyújtottak be a bizottsági előadó úr az első bekezdésre és Szalay Károly képviselő úr a harmadik bekezdésre vonatkozólag. Az első bekezdésre nézve kivannak szava­zást? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház az első bekezdést a bizottsági előadó úr módosítása értelmében fogadja el. (Helyeslés.) A második bekezdés meg nem támadtatván, változatlanul elfogadtatik.

Next

/
Thumbnails
Contents