Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-650

650. országos ülés 1896. szeptember 9-én, seerdán. 79 ország között, leginkább érdeklődőt azonban természetesen Fiume lakossága mindenkor az iránt, — és ezt a városi képviselőtestület ismételten szorgalmazta is a kormányoknál, és én itt e házban, — hogy az 1852-ik évi elavult, teljesen ósdi, reakczionárius sajtópátens érvénye megszüntettessék és ennek helyébe a magyar 1848 : XVIII. törvényczikknek érvényben levő határozatai terjesztessenek ki Fiúméra. (Helyeslés.) Tudom, t. ház, ma vettem róla örvendetes tudomást, hogy a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat tervezetében a 25. §-ban kontemplálva van magyar sajtótörvénynek Fiúméban is életbeléptetése, és ha én ezt itt mégis felhozom, egyszerűen méltóztassék nekem a t. ház megbocsátani, teszem ezt azért, mert az a kerület, melyet ez idő szerint itt a házban képviselni szerencsém van, 30 év óta kéri, várja a törvényhozásnak ezen intézkedését; és a minisztériumnak ezen tervéről, hogy tudniillik Fiúméban életbelépteti a magyar sajtótörvényt, Fiume lakos ságának ez ideig tudomása nincsen; én tehát egyszerűen arra kérem a t. miniszter urat, méltóztassék két szóval kilátásba helyezni, hogy a tervezetből törvényjavaslat, a törvényjavaslatból azután bizonyára törvény is lesz, és így Fiume lakosságán ik reg kifejezett és fennálló óhajtása legközelebb tényleg megvalósúland. Ezekre nézve kérem, hogy a t. miniszter úr méltóztassék egypár szóval nyilatkozni. (Helyeslések a középen és halfelöl.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt a képviselő urnak általánosságban megjegyzem és illetőleg kijelentem, hogy törekvés tárgyát képezi a fiumei és a magyar terület közt a jogegység helyreállítása (Helyeslés.) és remélem, hogy ennek megvalósítása már csak rövid idő kérdése. A mikre nézve a kormánynak már megvan a felhatalmazása, hogy azokat rendeleti úton érvényesítse, azok tekintetében semmi akadály fenn nem forog s így ezek rövid időn valósít hatók; a többiekre nézve pedig, a mennyiben szükséges lesz, a törvényhozás intézkedni fog, mert hiszen, mint többször kijelentetett, egyik fő törekvésünk, hogy a magyar terület és Fiume közt a jogegység helyreállíttassák. (Helyeslés.) A mi a nyelv kérdését illeti, miután Fiúméban a törvény hivatalos nyelvnek az olasz nyelvet konstruálta, nagyon természetes dolog, hogy a törvényhozás nyelve is és így az esktidtbíróságnak a nyelve is nem lehet más, mint az olasz. Az ügyvédi kérdés rendelete szorosan véve nem ide tartozik. Különben megjegyzem, hogy nem egészen felel meg a valódi ténj állásnak a képviselő úrnak az a kijelentése, mintha Fiúméban az ügyvédek minden ellenőrzés, felügyelet nélkül állanának; a jogállapot az, hogy az ügyvédeket Fiúméban a kormány nevezi ki, annak felügyelete és fegyelmi hatósága alatt állanak. E tárgyban folyik a tárgyalás. A fiumei ügyvédeknél nagy recenzust okoz az, hogy náluk is a kamararendszer hozassék be, a mint Magyarországon van. Azonban e kérdés a megoldás felé közeledik és remélem, nemsokára meg fog oldatni. (Helyeslés.) A Magyarországon érvényben levő sajtópernek Fiúméba való bevitele szintén összefügg a többi kérdésekkel és én kijelentem, hogy e tekintetben is az egységet okvetlenül helyre fogom állítani. Gondolom, ezekben megadtam a feleletet a feltett kérdésekre. Kérem, méltóztassék a szakaszt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki hozzászólni? (Nem!) Ha senkisem szól, a vitát bezárom. Minthogy a szakasz meg nem támadtatott, kijelentem, hogy a t. ház azt elfogadta. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 15—19. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 20. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Poló.iyi G-éza! Polőnyi Géza: T. képviselőház ! A 20. §. tárgyazza azon rendelkezéseket, melyek a büntető bíróság előtt levő perek összefüggése szempontjából kötelezők. így kimondja, hogy a kivételes bírósághoz tartozó ügyek tekintetében — így a kereskedelmi vétségek, jövedéki kihágások s egyéb oly kivételes ügyek tekintetében — az összefüggés okából egyesítésnek helye nincs. Azonban kimondja ezen szakasz, hogy közigazgatási hatósághoz tartozó miniszteri vagy szabályrendelettel megállapított kihágások esetében is összefüggés okából egyesítésnek helye nincs és ilyen esetekben köteles a bíróság ezeket az illetékes közigazgatási hatósághoz áttenni. Ez a büntetőtörvény anyagi intézkedéseinek valósítását nehezíti, a mennyiben a büntetőtörvénynek egyik főczélja aK, hogy a büntetendő cselekmény tárgyalásakor az összbüntetés alkalmaztassák ott, a hol büntetés kiszabásának helye van. Azonkívül ez rendkívül megterhelné magát a bíróságot és a pereket szaporítaná. így például vádoltatik valaki súlyos testi sértéssel, de a súlyos testi sértést sebeshajtással követte el: akkor a súlyos testi sértésért a bíróság elítéli, de a sebeshajtás kihágásáért át kell tenni az ügyet például a kapitánysághoz, illetőleg a közigazgatási hatósághoz. Vagy például valaki halálbüntetésre ítéltetik, de elkövetett egy szabályrendeletbe ütköző kihágást is; ez esetben a halálbüntetés kimondatik, de át kell tenni az ügyet a közigazgatási hatósághoz, hogy a kihágás fölött külön ítéljen a kérdésben.