Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-650

80 680. országos ülés 1896. szeptember 9-én, szerdán* Minthogy tehát ez rendkívül szaporítaná a peres eljárást s azonkívül a letartóztatottnak ide-odakisérgetését is maga után vonná: én helyesebbnek tartanám, ha a törvényjavaslatból a közigazgatási hatóságokra vonatkozó rendelkezés kimaradna és ez esetekben is a büntetőbíróság ítélkeznék. Ez okokból tisztelettel kérem a 20. §. második bekezdésének olyan szövegezését, hogy abból e szavak: »végre a közigazgatási hatósághoz tartozó oly kihágásokra vonatkozó ügyek, melyekre miniszteri rendelet, törvényhatósági vagy városi szabályrendelet állapít meg büntetést* hagyassanak ki. E szerint a szakasz így fogna szólni (olvassa): »Az egyes törvényszékhez, mint kivételes bírósághoz tartozó ügyek a nyomtatvány útján elkövetett és az esküdtbíróság elé utalt ügyek, továbbá a jövedéki kihágási ügyek az illetékes hatóságtól összefüggés okából (18., 19. §.) nem vonhatók el.« Ez intézkedés annál helyesebb, mert a 21. §-ban úgyis meg van adva a bíróságnak az a jog, hogy ha egyéb okokból szükségesnek látja, az összefüggés mellőzését elrendelheti. Elnök: Az igazságügyminiszter úr kivan szólni. Erdély Sándor igazságügyminiszter: A kép vb-elő úr által elmondott megszívlelendő okokból én a módosítást elfogadom. Herman Ottó : T. ház ! Magyarország képviselőházának szabályai azt rendelik, hogy határozathozatalra száz tag jelenléte szükséges. Midőn ez iránt felszólalok, nem akarom megakasztani e korszakalkotó törvényjavaslat törvénynyé válását, hanem tekintettel az időre és a korra, melyben élünk, nem találom sem a ház érdekében levőnek, sem méltóságával összeegyeztethetőnek, hogy vita alá bocsátott határozati javaslatok elfogadtassanak a nélkül, hogy a képviselőház határozatképes volna. Kérem az elnök urat, méltóztassék a számlálást elrendelni és e tekintetben a szabályoknak érvényt szerezni. Elnök: Kétely fejeztetvén ki a ház határozatképessége iránt, felhívom Schóber és Lakatos jegyző urakat, hogy a ház jelenlevő tagjait megszámlálják. (A jegyzők megszámlálják a jelenlevőket.) Csendet kérek, az ülés nincs felfüggesztve. Az összeszámolás megtölteni és kitűnt, hogy 106 képviselő vas jelen, ennélfogva a ház határozatképes. A tárgyalást folytatjuk. Kivan még valaki a 20. §-hoz hozzászólani? (Zaj!) Csendet kérek. Többen szólásra nem jelentkezvén, a 20. §. felett a szavazás következik. A 20. § első bekezdése meg nem támadtatván, változatlanul elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéshez Polónyi Géza képviselő úr nyújtott be módosítást. Kivan a t. ház szavazni felette? (Nem!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a ház a második bekezdést Polónyi Géza úr módosítása értelmében fogadja el. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 21—28. § okát, a melyek észrevétel nélkül fogadtatnak el; olvassa a 29. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! A 29. §. intézkedik azon esetekről, midőn a kúria más bíróságot delegál. (Halljuk! Halljuk!) Nem kételkedem az iránt, hogy ezen szakasz negyedik bekezdésében ugyanaz értendő, a mi az első bekezdésben helyesen van kifejezve, hogy tudniillik a kúria az ily delegálás esetében mindig csak hasonló hatáskörű bíróságot küldhet ki, és így megnyugszom abban, ha akár a miniszter úr, akár az előadó úr részéről azt a felvilágosítást nyerem, hogy a negyedik bekezdés szerint sem küldhet ki a kúria más hatáskörű bíróságot. Erdély Sándor igazságügy miniszter: Az természetes! Mérey Lajos: De felmerült, t. ház, még egy kérdés, hogy tudniillik delegálás esetén, ha valamely törvényszék helyett egy más tábla területén levő törvényszék delegáltatik, akkor a kúria nem delegálja, ezáltal mind a két fokú bíróságot, tudniillik az első és másodfokút is, hanem legalább az én igénytelen felfogásom szerint ily esetekben a tett helyének másodfokú bírósága megmarad, illetőleg azon törvénynek királyi táblája fog ítélni, a mely különben delegálás nélkül lett volna illetékes. Nehogy tehát ez iránt az életben kétely merülhessen fel, kérném, ha méltóztatnának erre nézve felvilágosítást adni. Chorin Ferencz előadó: T. ház! Az előttem felszólalt képviselőtársamnak aggálya van arra nézve, vájjon a 29. §. első bekezdésében felállított általános elv kötelezi-e a királyi kúriát a 29. §. negyedik bekezdése esetében is. Azt hiszem, hogy igenis kötelezi. S ez nem is lehet másként. A 29. §. első bekezdése tartalmazza az általános jogelvet, az 1—3. pontok tartalmazzák azon eseteket, a melyekben a királyi kúriának bíróküldési joga van. Általános törvény magyarázati szempontból kétségbevonhatatlan, hogy a szakaszban felállított általános jogelv előírja mindazon eseteket, a melyekben a törvény diszpozicziója tért enged a kúria bíróküldési jogának. Megnyngodhatik a képviselő úr abban, hogy az, a mi meg van mondva a 29. §. negyedik bekezdésében, kötelezi a kúriát a bíróküldés minden esetében. Elnök: Kivan még valaki hozzászólni a szakaszhoz ? Ha nem, a vitát bezárom. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Schóber Ernő jegyző (olvassa « 30. §«t).