Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.
Ülésnapok - 1892-647
20 647. országos ülés 1896. szeptember 3-áiij csütörtökön. magának a t. előadó úrnak a hangulata is olyan, hogy nagyon szívesen venné, ha holnapra halasztódnék a tárgyalás, akkor ne csináljunk belőle semmit, hanem halaszszuk holnapra a napirend megkezdését. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Az indítvány megtétetvén, kérem azokat, a kik holnapra akarják halasztani a bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdését, legyenek szívesek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A többség nem kívánja az elhalasztást. (Zaj. Halljuk.') Chorin Ferencz előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A bűnvádi eljárás megalkotásával a törvényhozás az egész nemzet által osztatlanul érzett szükségnek tesz eleget. Több mint száz év óta áll e kérdés napirenden és a körülmények sajátszerű találkozása okozták azt, hogy a különböző korszakokban törvényalkotás czéljából elkészült javaslatok ép akkor hiúsultak meg, midőn a nemzet közérzülete azokat a legmelegebben karolta volt fel. 1791-ben a Francziaországból kiinduló nagy eszmeáramlat hullámai nálunk is érezhetőkké váltak s törvényhozásunk siet a büntetőjog terén oly alkotásokat megkísérlem, melyek a rendi alkotmány okozta nagy eltéréseket nemes és nem nemes között kiegyenlíteni alkalmasak. A kidolgozott javaslatok nem kerülnek tárgyalás alá, a háborús események meggátolják azok tárgyalását és az annyi reményre jogosító törvényhozási kezdeményezés, teljesen eredménytelen marad. Az 1827 : VIII. tcz. ismét felvenni iparkodott a kodifikácziónak elejtett fonalát, de a teypedés eme korszaka még arra sem volt képes, hogy az 1791. törvényhozás tisztúltabb álláspontjára helyezkedjék, annál kevésbbé arra, hogy a büntetőjog és eljárás elveit előbbre vigye és fejleszsze. 1843-ban az anyagi büntetőjog és bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslatokat az országgyűlés által kiküldött bizottságok teljesen elkészítik, de a karok és rendek többsége, mely a megyéktől nyert utasítás értelmében az esküdtszéki intézményhez ragaszkodott és a főrendiház között a büntetőjog és eljárás vezéreszméi iránt oly mélyreható eltérés mutatkozott, hogy az alsóház többsége inkább elejtette a reformmtíveket, mintsem letegyen azon elvekről, melyek szerint a büntetőjogot és a bűnvádi eljárást megalkotandónak tartotta. Az 1848-iki nagy közjogi átalakulás perczeiben a kodifikácziónak nem jut tér, de az 1848-iki törvények megalkotják a sajtóbírósági esküdtszéket s ezzel megjelölik az utat, melyen a bűnvádi eljárásnak fejlődnie kell. A szabadságharcz leveretése után megszakad nemzeti jogfejlődésünk fonala, mert az 1853-ban életbeléptetett osztrák perrendtartás inquizitórius elveken épú'l fel s homlokegyenest ellenkezik azon eszmékkel, a melyeket törvényhozásunk a büntető eljárás terén mindig követett. Az országbírói értekezlet 1861-ben az ország királyhágóninneni részeiben visszaállítja ugyan a magyar büntetőjogot, kiterjesztvén a nemesek jogait a nem nemesekre is, de az osztrák bűnvádi eljárás az erdélyi részekben továbbra is hatályban marad és az ország többi részeiben is befolyásolja a bírói gyakorlatot és csak a királyi ügyészség a büntetőtörvénykönyv életbeléptetése után pedig a kúria kezdeményezésének köszönhetjük, hogy a vádper elvei bírói gyakorlatunkban lépésről-lépésre tért foglaltak. 1867 óta az alkotmányos kormányok több kísérletet tesznek a bűnvádi eljárás javaslatának kidolgozása iránt, de sem az 1882-iki, sem az 1886-iki tervezetek, sem pedig az ezek alapján készült 1888-iki törvényjavaslat nem kerülnek tárgyalás alá. Ezen eredménytelen törekvések következménye az, hogy a bűnvádi eljárás terén államunkban jelenleg a legkúszáltabb viszonyok léteznek, s hogy a törvényszékek hatáskörébe eső legsúlyosabb bűncselekmények, illetve az esküdtbírósági hatáskörbe eső sajtó vétségek elbírálása hét különböző, elütő jellegű s egymással homlokegyenest ellenkező jogforrások és jogszabályok ezerint történik. A törvényszékekhez utalt bűncselekmények megvizsgálása és eldöntése az ország királyhágóntúli részeiben és Fiúméban az ideiglenesen fentartott 1853-iki osztrák bűnvádi perrendtartás szerint történik; a polgárosított határőrvidéken az 1872-iki ideiglenes szabályzat van érvényben, melyet alkotmányos kormányunk a törvényhozástól nyert felhatalmazás alapján ott életbeléptetett ; végűi államunk többi részeiben a bűnvádi eljárást a bírói gyakorlat szabályozza, mely 1881 óta, a királyi kúria kezdeményezésére, mindinkább a vádper elveit érvényesítette, a bűnvádi ítélkezés terén. Sajtóperekben a Királyhágón túl az 1852-iki osztrák sajtórendtartás esküdtszékkel; Fiúméban ugyancsak az í852-iki rendtartás esküdtszék nélkül; a polgárosított határőrvidéken az 1862-ben kibocsátott osztrák sajtórendtartás, végül országunk többi részeiben az 1848-iki törvények és az 1867-ben kibocsátott alkotmányos rendeletek az irányadók. Azt hiszem, t. ház, hogy ezen állapot tarthatatlansága nem szorul bővebb indokolásra és hogy valóban csodálkozni lehet azon, mikép nyugodhattunk meg 1867 óta abban, hogy a jogszolgáltatás azon ágazatát, mely az alkotmányjoggal a legszorosabb összeköttetésben és a
