Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.
Ülésnapok - 1892-659
659. országos ülés 1896. október 3-án, szombaton. 191 nem látni és érezni, hogy a politikai őszinteségnek milyen hiánya rejlik abban, hogyha a kormány ebben a kérdésben álláspontját egész tisztán és világosan az oiszág előtt ki nem fejti. (Élénk helyeslés a bál- és szélső haloldalon.) a politikai őszinteségnek egy oly hiánya, a mely teljesen feljogosítana mindenkit, hogy a legkedvezőtlenebb feltevéseket valóságul fogadja el. A helyzet még súlyosbodott azáltal, hogy ezekben a napokban az osztrák pénzügyminiszter úr a pénzügyi expozé alkalmával az osztrák kormánynak álláspontját félreérthetetlen határozottsággal körülirta, mondván, hogy az osztrák kormány azon az állásponton állott, áll most is, és ragaszkodni fog hozzá, hogy a közösügyi hozzájárulási arányt Ausztria javára módosítani kell. Már most, ha az osztrák kormányt nem feszélyezi az, hogy esetleg ő lesz hivatva az alkudozást vinni, a mennyiben a jövő országgyűlés quótaküldöttségei közt is époly kevéssé sikerül a kiegyezés, a mint hogy nem volt valószínű, hogy most sikerűit "olna, az osztrák kormány ezen eveutuálitásnak határozott akarattal és kifejezett szándékkal megy elébe. Már most, hogy mi az eredménye az oly alkudozásnak, a melynél az egyik félnek határozott akarata, határozottan kifejezett, a közvéleménytől támogatott szándéka van, a másik pedig szándékai iránt homályt hagy fenn és habozást árul el, azt mindenki tudja. (Úgy van! a baloldalon.) Tehát az ország igen nagy érdekének megóvása egyfelől, a politikai őszinteség kötelességének teljesítése másfelöl az, a minek nevében kérem a kormányt, hogy ez utolsó ülést használja fel arra, hogy ebben az életbevágó kérdésben az ország előtt a maga álláspontját megismertesse. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A politikai őszinteség, a melyre gr. Apponyi Albert képviselő úr hivatkozott, köteleségemmé teszi, hogy kijelentsem, (Halljuk! Halljuk!) hogy igenis tisztában vagyok azzal az intenczióval, a mely intenczióval most ezen utolsó órában ezen kérdést felveti. Tisztában vagyok azzal, hogy a képviselő úrnak a választási eampagne érdekében van .. . (Nagy zaj és nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk a jobbóldalon.) Magyarország érdekeinek esetleges veszélyeztetésével, esetleg koczkára tételével a kormányt nyilatkozatra szorítani. Beöthy Ákos : Kötelessége nyilatkozni a választások előtt. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne szakítsa félbe a szónokot! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: A kormány ismeri kötelességét és azt teljesíteni is fogja, de nem az ellenzéknek álláspontja magáévá tételével, hanem a többség által képviselt álláspontnak védelmével. (Nagy zaj a baloldalon.) Hock János: Nem a maga, hanem az ország zsebére alkuszik. (Zaj.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Azon zsebre alkuszom, alkuszik a kormány, a mely zsebért a felelősséget a többség hordozza, a mely többségnek támogatását ez idő szerint bírom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! A quótára vonatkozólag és a kormány álláspontját illetőleg a quóta-bizottságban nyilatkoztam. Ezen nyilatkozathoz sem hozzátenni valóm, attól semmi elvenni valóm nincs. (Helyeslés jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső báloldalon.) Nem érzem tehát magamat sem indíttatva, sem kötelezve ennél többet mondani, nem első sorban főkép azért, mert a kormány álláspontját kifejeztem ott és e tekintetben egyetértünk egészen az osztrák kormánynyal, hogy addig, mig a quóta-bizottságok tárgyalásukat be nem fejezték, a kormány, a mely hívatva lesz az alkudozásokat folytatni, nincs talán jogosítva sem arra, hogy a quóta-kérdésben állást foglaljon. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj a baloldalon.) Ezt az álláspontot fentartottam; ebből ki' folyólag egyáltalában nem érzem magamat indíttatva, hogy ez alkalommal válaszoljak, (Élénk helyislés jobboldalon; zaj a bal- és szélső báloldalon.) Lakatos Miklós jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! A miniszterelnök úr az őszinteség nevében pattog, semmitsem mond, (Felkiáltások balfelöl.: Sokat mond l) és azt mondja, hogy ez a többség magára vállalja a felelősséget a quóta-tárgyalások kérdésében és ez a többség dolga. Nem, uraim ez az ország dolga. Az ország fizeti meg a quótát, az ország tartja ott önöket, az országtól húznak fizetést, nem a többségtől. A többség csak önöket támogatja, hogy azt a politikát, a melyet önök itt az ország szégyenére, az ország kárára folytatnak .... (Nagy zaj és, mozgás jobbfelöl.) Elnök: (csenget.) Kérem a képviselő urat, hogy ezen utolsó ülés parlamenti inczidens nélkül folyjék le, és a kellő határok minden oldalról megtartassanak. (Élénk helyeslés.) Ugron Gábor: Nagyon sajnálom, mert a parlamentarizmusnak nem az a hivatása, hogy kímélje a hibákat és bűnöket, hanem az, hogy a nép elé tisztán álljon és ítéletet kérhessen. ítéletet pedig kérni az ügyek felett kell a választásnál a néptől akként, hogy a nép tudja, hogy mit akar az egyik fél s mit a másik? Lehet-e valami fontosabb kérdés ma az országra nézve, mint az összes közgazdasági vagy a quóta kérdése, midőn itt a miniszterelnök úr régebbi semmitmondó, üres nyilatkozatára hivatkozik, de
