Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-658

658. országos ülés 189G. október 1-én, csütörtökön. Í85 általuk hangoztatott vádaskodások és a mi nemzeti létünk és fenmaradásunkba vetett hit megtagadásának igazolására akként rendeztetett ezen ünnepély, hogy mindenkiben bátran felkelhetett az a gondolat, hogy Magyarország nem egy külön állam, hanem egy alárendelt tartomány; a magyar nemzet nem egy külön szabad nemzet, hanem egy szolgahad. (Mozgás a baloldalon.) Igen, t. ház, Magyarországot a Vaskapunál a külföld előtt, a különböző hatalmak követei jelenlétében, fel kellett mutatni, mint egy kulturális nagy mű végrehajtóját, és akkor Magyar országról említés nem tétetik; Magyarországnak szent jelvényei a maguk helyét nem foglalhatják el. Én, t. ház, kérdésemet ezeknek előrebocsátása után intézem a miniszterelnök úrhoz; válaszát meg fogom hallgatni és megjegyzéseimet ahhoz képest fogom megtenni. Interpelláczióm következőleg hangzik: »A magyar területen fekvő Vaskapunak hajózhatóvá tételét Magyarország saját erején, saját felelősségére létesítette és a csatorna megnyitását ezredéves ünnepélyei sorába iktatta: Kérdem a miniszterelnök urat, ki készítette elő a Vaskapu-megnyitás ünnepélyének tervét és sorozatát? Az elkészített tervezet megtartatott-e? Miként történhetett, hogy a hazánk területén rendezett millenáris ünnepély Magyarország hátratételével osztrák ünnepélylyé fajúit ?« (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Kern látom szükségét, hogy az elhangzott három interpelláczióra érdemileg feleljek, (Derültség a szélső baloldalon.) illetőleg kérjem, hogy a t. ház adandó válaszomat tudomásiil vegye ; mindazonáltal méltóztassanak nekem megengedni, hogy egy pár itten elhangzottakra, valamint az interpellácziókban elmondottakra is reflektáljak a nélkül, hogy válaszomat érdemleges válasznak tekinteni méltóztatnának. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Mindenekelőtt Ugron Gábor képviselő úrnak — csak úgy közbevetőleg, mert egyáltalán nem változtat a dolog érdemén és a kérdés jelentőségén — az a megjegyzésem van, hogy a Vaskapu szabályozása művének legnagyobb része nem Magyarország területén hajtatott végre, (Úgy van! a jobboldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) sőt maga a kanális egyáltalában nem is Magyarország területén van, (Úgy van! a jobboldalon. Zajos ellenmondások a szélső baloldalon) tehát szorosan véve nem is egy Magyarország területén lefolyó ünnepélyről lehetne szó, — de előrebocsátottam, hogy ez egyáltalán nem változtat a dolog lényegén semmitsem. (Zaj. Halljuk! Elnök csenget.) KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. XXXIV. KÖTET. T. ház! A Vaskapu megnyitásának ünnepélyét a megállapított terv szerint az ezredéves ünnepélyek sorába vettük fel. Ezzel, t. ház, már kimondottuk azt, hogy ez tisztán csak magyar ünnep, a melyet kapcsolatban az ezredéves ünnepélylyel tartunk meg. (Úgy van! a jobboldalon.) Az ünnepély terveit kizárólag a magyar kormány állította össze. (Nagy derültség a balés szélső baloldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Szégyeljék!) Az ünnepély részleteit egészen a kereskedelemügyi miniszter űr hajtotta végre és én szerintem végrehajtotta úgy, hogy Magyarországon és Magyarország államiságán ott egyáltalában sérelem nem esett. (Úgy van! jobbfelöl. Nagy zaj és ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) Hát, t. ház, a hajókat illetőleg megengedi gróf Apponyi Albert képviselő úr, a kire azt mondom, hogy nem volt ott, mert az interparlamentáris kongresszus tagjaival utazván, nem vett közvetlenül az ünnepélyben részt, és megengedi a másik két felszólaló képviselő úr, a kik egyáltalában nem is voltak Orsován, hogy azt mondjam, egyáltalában tájékozatlanok és a dolgot nem ismerik. (Halljuk!) Én megvallom, sem a hajón, sem az orsovai ünnepélyek területén, sem a külső részeken nem láttam —- egy pár kivételtől eltekintve s ezt a tisztelet és a lojalitás parancsolta a román és szerb királyokra való tekintettel — más színű zászlókat, mint a magyar zászlókat. (Úgy van! jobbfelől.) Azon hajón, a melyen a felséges urak utaztak, a felséges úr színeit, a román és szerb királyok színeit viselő két zászlón kivtíl, igenis nagy számban ott voltak a nemzeti színű lobogók, ott voltak az őket megillető helyen a kereskedelmi zászlók is. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon : Egy sem volt! Csak kereskedelmi zászlók voltak!) A többi hajókon pedig a kereskedelmi színeket viselő lobogókon kivűi ott volt mindenütt illő helyen a magyar nemzeti színű lobogó. Münnich Aurél: ügy van! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: így tehát én a sérelmet nem látom, nem ismerem. Münnich Aurél: Úgy van! Ugron Gábor." Egy tanuja van csak, az nem elég! (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: As összes ünnepélyek az ezredéves ünnepséggel kapcsolatban lettek tervezve. Hogy a meghívókat Magyarország adta ki, a magyar kormány meghívására jelent ott meg mindenki, a ki megjelent, mégis csak méltóztatnak megengedni, így más a házigazda nem lehetett, mint Magyarország. Magyarország közjogának és államiságának ott semmi sérelme nem történt. S4