Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-656

Jgg 6S6. országos ülés 1896. érdekeit mélyen érintenék, vagy a melyek bizo­nyos mértékben már a kormányoknak a csatorna kiépítése iránt való elhatározását is befolyásol­hatni képesek volnának, meg sem említve azt, hogy egyáltalában nem is érettek meg ezek a kérdések annyira, hogy azok kivitelére már pénzcsoportok is alakulhassanak. A magyar kormánynak ezen mozgalomról tudomása van; a magyar kormány ezen mozgal­mat éber figyelemmel kiséri. A jelenlegi érte­kezletre azonban, a mely lényegében véve csak alakuló ülés, megbízottat kiküldeni nem taitotta szükségesnek, nemcsak azért, mert arra egyetlen­egy érdekelt államnak a kormánya sem küld megbízottat, mert azt a maga részéről is egészen magánjellegű értekezletnek kívánja tekinteni, hanem azért is, mert bár értesítették ezen érte­kezlet megtartásáról és közölték is a tárgy­sorozatot a kormánynyal, de arra a kormány, mint ilyen, meghívót nem is kapott. A mi most az összekötő csatornák eszméjét illeti, három csatorna az, a mely a különös figyelmet megkivánja: az egyik a duna-majnai, a másik a duna-elbai, a harmadik a duna-oderai csatorna. Mind a három csatorna kérdése még oly kevéssé érett, hogy azoknak már most leendő létesítéséről egyáltalában nem is lehet komolyan beszélni. Ha akármelyik a három csatorna közül valamikor létesülne, tagadhatatlan, hogy Magyar­ország forgalmára nézve mindenesetre nagy ha­tással volna. Legfontosabb azonban Magyar­ország forgalmára a duna-oderai csatorna. A duna-oderai csatornára nézve egész sora a ter­veknek létesült; de most még nemcsak mi nem tudjuk megmondani, hanem egyáltalában senki­sem volna képes megmondani azt, hogy ezen sok terv közül véglegesen melyik fog elfogad­tatni. Ezekkel szemben tehát már most állást foglalni abszolúte lehetetlen. Azonban itt csak mellesleg akarok kitérni azon észrevételekre, a melyeket a t. képviselő úr tett, és pedig először a tekintetben, hogy előhozza azt, hogy a csatorna úgy terveztetik, hogy az Bécsnél ágazzék el a Dunából és Angernné] érje el aztán a Morvát. Ehhez csa­tolja azután a képviselő úr azt a kérdést, hogy nem akarunk-e oly lépéseket tenni, hogy meg­akadályozzuk a kivitelnek ezt a módját s oda­iráuyítsuk befolyásunkat, hogy az elágazás Dévénynél történjék? Erre nézve, t. ház, csak az a megjegyzé­sem, hogy miután ezt a csatornát egész hosszá­ban ausztriai területen szándékolják építeni, s miután e csatornának kiépítésére épeu Ausztriá­nak financziális áldozata és hozzájárulása nagy­mértékben követeltetik, a magam részéről nem tudnék elég támaszt találni arra, hogy közbe­járjak aziránt, hogy ez a csatorna ne Bécsnél eptember 22-én, kedden. torkoljék a Dunába ég pedig annál kevésbbé, mert én a magam részéről minden külföldi be­avatkozást arra nézve, hogy valamely csatornát merre vigyünk, a leghatározottabban vissza­utasítanék. Thaly Kálmán : De a mi vizünket viszi! Dániel Ernő kereskedelemügyi minisz­ter : Engedelmet kérek, a kormány mindenesetre éber figyelemmel fogja kisérni azon mozzanatokat, a melyek e csatorna építése körül felmerülnek, és hogy ha látja, hogy az oly módon valósul meg, hogy Bécsnél torkoljék a Dunába, a maga részérői megteszi a lépéseket aziránt, hogy vagy ezen csatorna egy mellékcsatorna kiága­zásával közvetlenül Dévény nyel köttessék össze, vagy pedig a Morva vize Angerntől egész Dé­vényig oly állapotba helyeztessék, hogy folyton hajókázható legyen. Ez mindenesetre szintén áldozatokat fog az országtól kiváimi, de semmiesetre sem oly nagy áldozatokat, mintha az egész duna-oderai csatorna létesítésére közvetlen befolyást akar­nánk gyakorolni, mert akkor az összes költ­ségekhez a haszon arányában kellene hozzá­járulni a mit elkerülhetünk, ha az Ausztria területén építendő csatornára befolyást gyako­rolni nem akarunk. Megemlítette a t. képviselő úr esetleg egy vág-oderai csaturna építését is. E tekintetben tervek állanak rendelkezésünkre, azonban épen a tervek ismerete folytán kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a vág-oderai csatorna kiépítése nemcsak aránylag sokkal többe kerülne, mint a duna-oderai csatornáé, miután ott háromszáz mé­terrel magasabb vízválasztóval kellene megbir­kóznunk, hanem a hajózás maga is sokkal nehe­zebb lenne és a forgalom igényeit sem volna képes oly mértékben kielégíteni, mint a duna­oderai csatorna, ezért a magunk részéről is fel­tétlenül előnyt adunk a duna oderai csatornának. így állván a dolog, miután a kormány ezen kérdésnek nagy jelentőségéről teljes tudattal bir ; miután el van határozva, hogy akkor, mikor majd az a nagy mtí megvalósításához közeledni fog, a maga részéről mindent el fog követni, a mi az ország érdekeinek megóvására szolgál, kérem a t. házat, miszerint ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Thaly Kálmán: T. ház ! Nagy figyelemmel hallgattam az igen tisztelt kereskedelmi miniszter úr válaszát a duna- oderai csatorna tárgyában tett interpellácziómra. A válasz, hivatkozással azon tényekre és adatokra, melyeket a t miniszter úr részint felsorolt, részint érintett, megnyugtató­lag hat reám. A t. miniszter úr elismeri, hogy mindazon három csatornatervezet közt, tudniillik a majnai, elbai és oderai között a magyar gazda és a ma-

Next

/
Thumbnails
Contents