Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-656

Jgg 6S6. országos ülés 1896. érdekeit mélyen érintenék, vagy a melyek bizonyos mértékben már a kormányoknak a csatorna kiépítése iránt való elhatározását is befolyásolhatni képesek volnának, meg sem említve azt, hogy egyáltalában nem is érettek meg ezek a kérdések annyira, hogy azok kivitelére már pénzcsoportok is alakulhassanak. A magyar kormánynak ezen mozgalomról tudomása van; a magyar kormány ezen mozgalmat éber figyelemmel kiséri. A jelenlegi értekezletre azonban, a mely lényegében véve csak alakuló ülés, megbízottat kiküldeni nem taitotta szükségesnek, nemcsak azért, mert arra egyetlenegy érdekelt államnak a kormánya sem küld megbízottat, mert azt a maga részéről is egészen magánjellegű értekezletnek kívánja tekinteni, hanem azért is, mert bár értesítették ezen értekezlet megtartásáról és közölték is a tárgysorozatot a kormánynyal, de arra a kormány, mint ilyen, meghívót nem is kapott. A mi most az összekötő csatornák eszméjét illeti, három csatorna az, a mely a különös figyelmet megkivánja: az egyik a duna-majnai, a másik a duna-elbai, a harmadik a duna-oderai csatorna. Mind a három csatorna kérdése még oly kevéssé érett, hogy azoknak már most leendő létesítéséről egyáltalában nem is lehet komolyan beszélni. Ha akármelyik a három csatorna közül valamikor létesülne, tagadhatatlan, hogy Magyarország forgalmára nézve mindenesetre nagy hatással volna. Legfontosabb azonban Magyarország forgalmára a duna-oderai csatorna. A duna-oderai csatornára nézve egész sora a terveknek létesült; de most még nemcsak mi nem tudjuk megmondani, hanem egyáltalában senkisem volna képes megmondani azt, hogy ezen sok terv közül véglegesen melyik fog elfogadtatni. Ezekkel szemben tehát már most állást foglalni abszolúte lehetetlen. Azonban itt csak mellesleg akarok kitérni azon észrevételekre, a melyeket a t. képviselő úr tett, és pedig először a tekintetben, hogy előhozza azt, hogy a csatorna úgy terveztetik, hogy az Bécsnél ágazzék el a Dunából és Angernné] érje el aztán a Morvát. Ehhez csatolja azután a képviselő úr azt a kérdést, hogy nem akarunk-e oly lépéseket tenni, hogy megakadályozzuk a kivitelnek ezt a módját s odairáuyítsuk befolyásunkat, hogy az elágazás Dévénynél történjék? Erre nézve, t. ház, csak az a megjegyzésem, hogy miután ezt a csatornát egész hosszában ausztriai területen szándékolják építeni, s miután e csatornának kiépítésére épeu Ausztriának financziális áldozata és hozzájárulása nagymértékben követeltetik, a magam részéről nem tudnék elég támaszt találni arra, hogy közbejárjak aziránt, hogy ez a csatorna ne Bécsnél eptember 22-én, kedden. torkoljék a Dunába ég pedig annál kevésbbé, mert én a magam részéről minden külföldi beavatkozást arra nézve, hogy valamely csatornát merre vigyünk, a leghatározottabban visszautasítanék. Thaly Kálmán : De a mi vizünket viszi! Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter : Engedelmet kérek, a kormány mindenesetre éber figyelemmel fogja kisérni azon mozzanatokat, a melyek e csatorna építése körül felmerülnek, és hogy ha látja, hogy az oly módon valósul meg, hogy Bécsnél torkoljék a Dunába, a maga részérői megteszi a lépéseket aziránt, hogy vagy ezen csatorna egy mellékcsatorna kiágazásával közvetlenül Dévény nyel köttessék össze, vagy pedig a Morva vize Angerntől egész Dévényig oly állapotba helyeztessék, hogy folyton hajókázható legyen. Ez mindenesetre szintén áldozatokat fog az országtól kiváimi, de semmiesetre sem oly nagy áldozatokat, mintha az egész duna-oderai csatorna létesítésére közvetlen befolyást akarnánk gyakorolni, mert akkor az összes költségekhez a haszon arányában kellene hozzájárulni a mit elkerülhetünk, ha az Ausztria területén építendő csatornára befolyást gyakorolni nem akarunk. Megemlítette a t. képviselő úr esetleg egy vág-oderai csaturna építését is. E tekintetben tervek állanak rendelkezésünkre, azonban épen a tervek ismerete folytán kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a vág-oderai csatorna kiépítése nemcsak aránylag sokkal többe kerülne, mint a duna-oderai csatornáé, miután ott háromszáz méterrel magasabb vízválasztóval kellene megbirkóznunk, hanem a hajózás maga is sokkal nehezebb lenne és a forgalom igényeit sem volna képes oly mértékben kielégíteni, mint a dunaoderai csatorna, ezért a magunk részéről is feltétlenül előnyt adunk a duna oderai csatornának. így állván a dolog, miután a kormány ezen kérdésnek nagy jelentőségéről teljes tudattal bir ; miután el van határozva, hogy akkor, mikor majd az a nagy mtí megvalósításához közeledni fog, a maga részéről mindent el fog követni, a mi az ország érdekeinek megóvására szolgál, kérem a t. házat, miszerint ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Thaly Kálmán: T. ház ! Nagy figyelemmel hallgattam az igen tisztelt kereskedelmi miniszter úr válaszát a duna- oderai csatorna tárgyában tett interpellácziómra. A válasz, hivatkozással azon tényekre és adatokra, melyeket a t miniszter úr részint felsorolt, részint érintett, megnyugtatólag hat reám. A t. miniszter úr elismeri, hogy mindazon három csatornatervezet közt, tudniillik a majnai, elbai és oderai között a magyar gazda és a ma-