Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.
Ülésnapok - 1892-652
652, országos ülés 1896. sz< Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház! Már a bizottságban is táigyalíatott ez a kérdés és tétetett hasonló indítvány; azonban a mint akkor, úgy most sem járulhatok ennek elfogadásához, mert ezek a hivatalból esetről-esetre kinevezett külön védők tulajdonképen az illető félnek magánképviseletében vannak kirendelve és az azoknak díjazásába való bocsátkozás megmérhetetlen messze vezetne, úgy, hogy a bűnügyi átalányt és az államot igen nagy költséggel terhelné. Nem tartom tehát czélszeríínek a mai állapoton változtatni. Ma az ilyen kinevezett védők, vagy gondnokok az állam részéről külön díjazásban nem részesülnek. Elegendőnek tartom az államra róni azt a terhet, a mely a királyi tábláknál kinevezendő közvédőknek hivatalos díjazásából fog háramlani az államra. Egyelőre méltóztassanak ezzel megelégedni, és a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. Elnök: Kiván-e még valaki szolid? Ha senkisem kíván, a vitát berekesztem. Chorin Ferencz előadó: T. képviselőház ! A magam részéről sem fogadhatom el Mérey t. képviselőtársam indítványát, mert ez a javaslat rendszerébe ütközik. A javaslat rendszere a következő. Ha egyes bűnesetekben hivatalból rendeltetnek ki védők akár a törvényszékeknél, akár a királyi tábláknál, azok nemes hivatásukban díjtalanul járnak el. Megengedem, hogy óriási teher ez az ügyvédi karra és más országokban díjaztatnak is az ügyvédek ezen, az állam érdekében teljesített eljárásukért, a mi pénzügyi viszonyaink között azonban e téren kezdeményezni lehetetlen. Egészen más tekintet alá jönnek a közvédők. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Miért?) Mert a közvédők hatásköre nem egyes ügyekre, hanem az ügyek egész sorozatára, a heti ülésszakban tartandó valamennyi főtárgyalásra terjed ki; ez már oly teher, a mely a méltányos díjazást mellőzhetlenné teszi. Ajánlom e szakasz fentartását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérem azokat, a kik a 411. §-t változatlanul kívánják elfogadni, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A módosítvány tehát elesett. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 412—415. szakaszokat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 416. §-t). Lakatos Miklős jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. képviselőház! A királyi tábla, midőn valamely bűnperben például egy községből vagy szomszédos községekből száz, esetleg kétszáz embert is kell kihallgatni ós így szükségesnek és czélszeríínek találja, hogy a helyszínén, ott vétessék fel az eljárás, a hol legkönnyebben foganatosítható, ebben ahhoz van eptember U-én, pénteken. j 3 J kötve, hogy a főügyész tegye meg az indítványt; ha a főügyész — nem kutatom mi okból — czélszerűbbnek tabuja azt a —• mondjuk — 300 embert a bíróság székhelyére idézni, 0 tábla nem tehet semmit, mert csak a főügyészi indítványra rendelheti el a helyszínén való tárgyalást. Mindenesetre méltánylandó, hogy a főügyész ez iránt meghallgattassék, esetleg ellenérveit előadhassa, de azért ez — nézetem szerint — a befolyás túltengése a főügyész jogainak, ha tisztán az ő indítványától tétetnék függővé a dolog. Nehogy az a furcsa eset bekövetkezhessek, hogy a főügyésznek több hatalmat adjunk, miat az egész táblának, illetőleg az eljáró királyi táblai tanácsnak, ennélfogva következő módosítványt ajánlom: »A második bekezdés második sorában ezen szó helyett »indítványára* tétessék »meghallgatása mellett«. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Chorin Ferencz előadó: T. ház! Hozzájárulok a módosítványhoz a következő okokból. Igaza van a t. képviselő úrnak, hogy a tárgyalás vezetése kizárólag bírói funkczió. Ily fontos kérdésben tehát, hogy a törvény szók székhelyén vagy a bűncselekmény elkövetésének helyén vétessék-e fel a bizonyítás, a királyi táblának meg kell ugyan hallgatnia a főügyészt, de az intézkedést az ügyész véleményétől függetlenül, legjobb belátása szerint teszi meg. Ez okból elfogadom a módosítványt. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Senkisem kívánván, kérdem, elfogadja-e a ház Mérey Lajos képvisoíő úrnak a 416. §-hoz beadott módosítványát: igen vagy nem ? (Igen I) A szakasz a módosítványnyal elfogadtatott. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 417—419. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Einök: Az ülést öí perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Kérem, foglalják el helyöket. Az ülést megnyitom újra. Következik melyik szakasz ? Schóber Ernő jegyző (olvassa a 430—441. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadatnak, olvassa a 442. §-t). Plósz Sándor! Plósz Sándor államtitkár: T. ház! Ezen szakasz utolsó bekezdéséhez bátor vagyok egy kiegészítő módosítványt tenni. Az utolsó bekezdés ugyanis azt mondja: »A királyi kúriának a törvény megsértését kimondó határozata a felekre nézve rendszerint nem bir hatálylyal, ha azonban a vádlott a törvény megsértésével volt elitélve, a királyi kúria őt felmentheti, vagy büntetését enyhítheti.« Nem intézkedik ezen szakasz arra az esetre, midőn a kúria azt találja, hogy az ügy nem tartozott az eljáró bíróság hatáskörébe. Ez esetben 17*
