Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-651

651. országos ülés 1896. szeptember 10-éti, csütörtökön. 111 Már most, t. ház, azt mondja a szakasznak ez a pontja, hogy felmentő ítélet hozandó, mikor a magánindítvány visszavonatik ós ime mit mondottunk ki az előbbi szakaszban? Az előző 325. §-ban már kimondtuk, hogy a bíróság semmiség terhe alatt nem tehet ítélettárgyává olyan tettet, a mely miatt vád nem emeltetett. Tehát az előbbi szakaszban kimondottuk, hogy végzésileg meg kell szüntetni az eljárást, mert ítélet tárgyává nem tehető és mindjárt a rákövetkező szakaszban ráparancsolunk a bíróságra, hogy hozzon ítéletet, habár a vád visszavonatott. Én tehát azt hiszem, hogy ily kézzelfogható ellenmondásba a t. ház bele nem mehet, és minthogy ez a negyedik pont olyan intézkedést tartalmaz, mely már más szakaszok által meghaladottnak bizonyult és azokkal ellentétben áll, hogy a bírói gyakorlatban lehetővé ne tegyük azt, hogy a végtárgyalás elnöke, az ítélő bíró ne tudja, hogy végzést vagy ítéletet hozzon-e, mély tisztelettel azt indítványozom, hogy a negyedik pont hagyassék ki. Schóber Ernő jegyző: Plósz Sándor! Plósz Sándor államtitkár: Én kérem az indítványmellőzését. Úgy látom, hogy az előttem szólt t. képviselő úr ezt a pontot félreértette. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Teljesen S Plósz Sándor államtitkár: Előfordulhat t. i. a 4. §. mellett is, hogy a főtárgyaláson tűnik ki az, hogy magánindítvány hiányzik, tudniillik a bíróság a javaslat szerint szabadon, a vádtól eltérőieg is minősíti a cselekményt. Már most előfordulhat, hogy hamis vád iránt emelt az ügyész vádat; ez hivatalból üldözendő. Kitűnik a tárgyalás alkalmával, hogy itt csak rágalmazásról lehet szó ; erre nézve pedig felhatalmazás hiányzik, de ez nem üldözendő hivatalból és a bíróság ilyenkor nem tehet egyebet, minthogy felmentő ítéletet hoz, a mennyiben ha csak megszüntetné az eljárást, ez nem állana a terhelt érdekében, mert a terhelt csak úgy tisztáztatik, ha felmentő ítélet hozatik. Felhozta a képviselő úr azt is, hogy ellen mondásban van a 326. §. az előbbiekkel. A t. képviselő úr méltóztatik összezavarni a magánindítványt és a magánvádat. A magánindítvány anyagi büntetőjogi előfeltétel, a magánvád pedig proezesszuális aktus. A magánidítvány hiánya vagy visszavonása esetében felmentő ítélet hozandó, míg a magánvád visszavonása esetében beszüntető határozat hozatik. Azt hiszem tehát, hogy az elmondottak után méltóztatik a t. képviselő úr indítványának helytelenségéről meggyőződve lenni és azt visszavonni. Elnök: Kiván-e még valaki szólani 1 Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Malmost fel fogom tenni a kérdést. A 326. §. első három pontja ellen kifogás nem emeltetvén, azt tehát a ház elfogadja. A negyedik pontra nézve van egy kihagy^ási indítvány. Kérem azokat, kik a negyedik pontot a törvényjavaslat szövegéből ki akarják hagyni, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. A többség a negyedik pontot megtartja. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 327—330. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 331. §4). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! Ezen szakasz ötödik bekezdése szerint fontos ügyekben a bíróság elrendelheti az egész főtárgyaiásnak vagy a főtárgyalás egy részének gyorsíróval való felvételét, szóval magyarosabban mondva, gyorsírót rendelhet ki a jegyzőkönyv felvételére. Én, t. ház, ilyen esetekben a gyorsírókat hiteles személyeknek tekintem, mert hiszen az ő feljegyzéseik szerint lesz az egész főtárgyalási jegyzőkönyv megszerkesztve. Azt a lehetőséget ki kell tehát kerülnünk, hogy az a gyorsíró, ki a főtárgyaláson mint hiteles személye fog közreműködni, ezen közreműködésére nézve azt a hivatalos esküt le ne tegye, a melyre minden más ilyen hivatalos közeg kötelezve van. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Meglehet, hogy a t. igazságügyi kormány részéről azon felvilágosítást fogom 113 érni, a mi már e javaslat tárgyalásánál több ízben előfordult, hogy ez nem törvénybe való, hanem ez eljárási kérdés, a mely rendelettel fog szabályoztatok Én megvallom, hogy

T ilyen felvilágosításszerű ígéretet is kész vagyok elfogadni; ha azonban az igazságügyi kormány részéről az én nézetem elfogadtatnék, tiszteletteljesen azon indítványt vagyok bátor előterjeszteni, hogy az Ötödik bekezdéshez hozzátoldassék: »ílyen esetekben a gyorsíró előlegesen hivatalos esküt tenni köteles*. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Midőn a javaslat azt rendeli, hogy a főtárgyaláson fontos esetekben gyorsíró is alkaimaztassék, ezzel nem azt akarja mondani, hogy azok a gyorsírói feljegyzések, a melyekből készíttetik a jegyzőkönyv, hitelesek, mert hiszen a főtárgyalás menetében a hiteles okirat a jegyzőkönyv, azt a jegyző és elnök állítják ki, azok írják alá és a gyorsírói feljegyzések nem szol gálnak egyébre, mint arra, hogy az adatok meglegyenek és esetleg, a mennyiben az elnök és jegyző emlékezetének kiegészítésére szükséges, azok felhasználtassanak. Ezek a feljegyzések semminemű hitelességgel nem bitnak és a hite lesség jellegével én fel sem ruháznám, szemben az elnök és jegyzővel, a kik a hitelesség megállapítására hivatva vannak.