Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-651

651. országos ülés 1896. szeptember 10-én, csütörtökön. 105 Felteszem már most a kérdést. Elfogadja-e a képviselőház Vörös János képviselő úrnak azt a módosítványát, hogy a második bekezdés második mondatata hagyassék ki? (Nem!) Nem fogadta el a ház, marad tehát a szakasz úgy, a mint a javaslatban van. Következik a 284. §. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 284. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa a 285. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! Midőn tegnap az 58. §. tárgyalásánál javaslatba hozni bátorkod­tam, hogy az 56. §. szerint hivatalból kirende­lendő védőt necsak a törvényszék elnöke, hanem a főtárgyalás elnöke is nevezze ki, akkor mó­dosítványom visszavonására késztetett egyfelől a t. miniszter úr, másfelől a t. előadó úr nyilat­kozata, amely két nyilatkozat ekkéut mondatott: A t. miniszter úr azt mondta, hogy e végtár­gyalás alkalmával, ha oly eset merül föl, — itt mindenütt főtárgyalás értendő — hogy a végtár­gyalásra nincsen védő kinevezve, fel van jogo­sítva a főtárgyalás vezetője arra, hogy védőt kinevezzen. Az előadó úr pedig ezekhez szíves volt hozzáadni azt, hogy ha a főtárgyalás ki van tűzve, a tárgyalást vezető elnök az, ki a védőt kirendeli, ép úgy, mint teszi ezt akkor is, ha a főtárgyalás előtt merül fel védőrendelésiiek szüksége. Hozzátette még a t. előadó úr, egyet­értőleg a t. miniszter úrral, hogy ha hiba van az 58. §-ban, ez később is helyesbíthető. így történik tehát, t. ház, intézkedés a 285. §-ban, mely ezen fentartással ellentétben áll. Mert a 285. §. ötödik bekezdése szerint a főtárgyalás elnöke a védő kirendeléséről csupán intézkednék, és így, tekintettel arra, hogy itt zárjelben az 58. §-ra van hivatkozás, azonban ez a szakasz ezt a jogot neki meg nem adja, a két szakasz­ban mindenesetre egymással ellentétes intéz­kedés van. Azért mély tisztelettel és a mondottakkal egybehangzólag a következő módosítványt aján­lóin, hogy a 285. §. utolsó bekezdésének ezen utolsó szavai helyett: >védő kirendelésérő! intéz­kedik* (58. §.), tétessék a következő: »védőt ki­rendelni köteles«; mert a főtárgyalás elnöke az 56. §. szerint hivatalból kirendelendő védőt csakugyan kirendelni kényszerűi, tehát arra kötelezve kell lennie, Elnök: Kivan még valaki szólni? Chorin Ferencz előadó: Helyesen idézte volt az előttem szólt képviselő úr a tegnapi vita folyamán felmerült észrevételeket. A tör­vényjavaslat álláspontja is az, hogy ha a főtár­gyalás már el van rendelve, akkor a főtárgya­lás elnökét illetik meg azon diszpozicziók, a melyek a főtárgyalás akadálytalan megtartására szükségesek. Minthogy pedig a módosításnak csakis KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXIV. KÖTET. az a ezélja, hogy a 285. §. utolsó bekezdése oly irányban változtattassék meg, hogy akkor, a mikor a főtárgyalás már ki van tűzve, a főtárgyalás elnöke rendelkezik a törvény értel­mében hivatalból kirendelendő védő érdekében, én ezen módosítványt a tegnap tett kijelentésem értelmében a magam részéről elfogadom és a háznak is elfogadásra ajánlom. Erdély Sándor i gazságügy miniszter: Én sajnálom, hogy a t. előadó úrral nem ért­hetek teljesen egyet és az »intézkedik« kifeje­zést fentartani kívánom, mert az 58. §-ban az mondatik, ho y az ügyvédi kamara székhelyén a védőt a törvényszék elnökének megkeresésére esetről-esetre a kamara, más helyen a védők névsorába felvett ügyvédek közül a törvényszék elnöke nevez ki.« Ha a módosítás elfogadtatnék, akkor ebből az következnék, hogy a kamara megfosztatnék azon jogtól, hogy egyes esetek­ben a védőt a kamara nevezze ki. Az eredeti tervezet, mely caak azt mondja, hogy védő kirendeléséről intézkedik, az 58. §. ezen ren­delkezésének megfelelvén, kérem a t. házat, hogy ezt a szakaszt eredeti fogalmazásában fen­tartani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Minthogy senkisem kivan szólni, felteszem már most a kérdést; elfogadja-e a ház a 285. §-t, úgy, a mint az javasolva van? (Elfogadjuk/) A ház elfogadta. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 286—292. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a XVIII. fejezet czímét és a 293 §-t). Lakatos Miklős jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: Tisztán irályi módosítást nyújtok be a t. háznak. A 293. §, utolsó be­kezdése így hangzik: »Ha a határozat a nyil­vánosság kizárását rendeli el, nyilvános kihir­detése után a hallgatóságnak el kell távoznia.« ez nem magyar stílus, a mutató névmás kimaradt. Hiszen van sok ilyen irályi hiba, de nem foglal­kozunk velük, csak ott, a hol nagyon kirívó­Módosításom az, hogy ezen szavak után »rendeli el« tétessék: »enuek nyilvános kihirdetése után a hallgatóságnak el kell távoznia*. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólani ? (Nem:) Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a be­adott módosítást igen vagy nem ? (Igen!) Úgy látom, a ház elfogadta. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 294. és 295. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtat­nak; olvassa a 296. §-t). Lakatos Miklős jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! A 296. §. intéz­kedése szerint oiy esetben, midőn a tárgyalás rendjét a főtárgyalás elnökének véleménye sze­rint máskép nem lehet fentartani, az elnök el­rendelheti az egész hallgatóság eltávolítását. Erre nézve, t. ház, azt hiszem, aligha találko­14

Next

/
Thumbnails
Contents