Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-651

104 651. országos ülés 1898. szeptember 10-én, csütörtökön. gyakorlat a korszellem humánus irányánál fogva a felterjesztést soron kivűl és azonnal eszközli. Módosításom azt czélozza, hogy midőn több terhelt van, soron kivűl, arra való tekintet nélkül terjesztessenek fel a kifogások, hogy vájjon a többiekre nézve a határidő lejárt-e, nehogy valaki ártatlanul vizsgálati fogságot legyen kénytelen szenvedni, azért, mert a többiek nem adták be idejekorán kifogásaikat. Új bekezdés gyanánt indítványozom tebát a következőket : »A letartóztatott vagy vizsgálati fogságban lévő terhelt, illetve vádlott ábal a letartóztatás, illetve a vizsgálati fogság ellen benyújtott jogorvoslat, tekintet nélkül a többi terhelt vagy rádlott részéről használható kifogások lejárati határidejére, soronkivtíl felterjesztendő.« Megtörténhetik ugyanis, hogy az egyik tértiéit a hetedik vármegyében lakik és nem található. Azt értesíteni kell a vádiratról, hogy kifogásait benyújthassa. Egy másik ellen elrendelték a letartóztatást vagy vizsgálati fogságot; ő ez ellen rekurrál, de addig nem volna szabad felterjeszteni rekumisát a vádtanácshoz, míg azt a hetedik vármegyében lakó másik terheltet meg nem találták és az kifogásait be nem nyújtja. Plósz Sándor államtitkár: T. ház! A képviselő úr módosítványa ide semmi esetre nem tartozik, mert itt a kifogásokról van szó, tehát nem lehet ugyanazon szakaszba a felebbezést és felfolyamodást is belefoglalni. Ez ide semmiesetre nem tartozik, mert ez itt zavar, méltóztassék a felfolyamodásnál, talán a 267. §-nál ezen indítványát megtenni, mert hogy ide nem tartozik, az egyszer bizonyos. Polónyi Géza: E helyütt visszavonom indítványomat, de fentartom más szakasznál. Elnök: Kivan valaki szólani ezen szakaszhoz ? Senkisem kívánván, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a 258. §t úgy, a mint van, változatlanul? A szakasz el van fogadva. Következik a 259. §, Schóber Ernő jegyző (olvassa a 259— 282. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak Olvassa a 283. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Vörös János! Vörös János: T. képviselőház! (Halljuk 0 A tárgyalás alatt lévő szakaszszal azon eljárás czéloztatik, hogy a sértett féltől a felebbezés vonassék el azon esetben, ha a királyi ügyész a vád képviselőjeként a felebbezést beadta. Én azonban, t. ház, nem látom át, hogy az a szűkkeblű eljárás alkalmazható lenne; ez a magánérdeket nagymértékben sérti, (Úgy van! a szélső baloldalon.) mert a királyi ügyésznek álláspontja egészen eltérő a magán fél érdekeitől. Sokszor, t. ház, a királyi ügyész csakis az általános szempontokat veszi elbírálás alá; a védelem és a magántól érdekei teljesen mellőzve lesznek. En, t. ház, nem láthatom át, hogy mikor a magánérdekek mélyen sértetnek, akkor a sértett ne hozhatná fel a sértésnek mérvét, a sértés körülményeit és azokat, a melyek mind bűnvádi, mind büntető, mind esetleg magánjogi szempontból, vagy a vizsgálat pótlását czélzó szempontból figyelembe veendők. Épen azért, t. ház, óhajtom azt, hogy mind a vád szempontjából, mind a büntethetőség szempontjából, mind a magánérdek sértése szempontjából adassék meg a sértett félnek a felebbezési jog. Ez, t.^ ház, érdekében áll az igazságszolgáltatásnak, magának a vádnak, úgy a sértett fél érdekeinek is. Kérem ezért, t. ház, méltóztassék a 283. §. második bekezdésének második mondatát teljesen elhagyni, és így adassék meg a sértett félnek is a felebbezési jog úgy és abban a mérvben, a mint az a második bekezdés első mondatában lefektetve van. Ez a módosítványom czélja és kérem azt elfogadni. Elnök: Kivan-e még valaki ehhez szólani? Tessék a módosítvány szövegét felolvasni! Lakatos Miklós jegyző (olvassa).- »A 283. §. második bekezdéséből a második mondat kihagyandó.* Chorin Ferencz előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) Éu a 283. §. második bekezdésére nézve beadott módosítást a magam részéről el nem fogadom, mert ezen módosítás a javaslat rendszerébe ütközik. A javaslat rendszere az, hogy ha a közvád körébe eső bűncselekvények esetében a királyi ügyész képviseli a köz vádat, akkor a sértett félnek a büntető eljárás menetére csak igen szűk keretben mozgó jogokat biztosít, sem a minősítés, sem a büntetés kiszabása, sem a szolgáltatás pervezetésre nézve neki befolyást nem biztosít; ellenben teljes befolyást biztosít akkor, ha a királyi ügyész visszavonja a vádat, eláll attól és a sértett fél magát pótmagánvádlónak konstruálja. Ez a rendszer keresztül van vive az egész javaslatban és a 283. §-on is. Ha a közvetlen idézést megtagadó végzés ellen a királyi ügyész a közvád szempontjából él jogorvoslattal, akkor a sértett félnek jogorvoslata nem jöhet tekintetbe, ellenben természetesen, ha a királyi ügyész maga nem él jogorvoslattal vagy elejti a vádat, a sértett fél mint pótmagánvádló helyébe léphet és élhet a királyi ügyésznek a törvény értelmében nyújtott jogorvoslattal, Minthogy az elmondottak után a módosítás a javaslattal ellenkezik, sőt az egész javaslat rendszerébe ütközik, méltóztassék azt visszavonni, ha pedig ez meg nem történik, kérem annak mellőzését. Elnök: Kivan még valaki szólni? Senkisem kívánván szólni, a vitát bezárom.