Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-651

651. országos ülés 1896. szeptember 10-éii, csütörtökön. 96 áll, mert lehet valaki szegény de van állandó tartózkodási helye és rendes keresetforrása, akkor ez az intézkedés nem alkalmaztatik. Hogy röviden fejezzem ki magamat, ez semmi más, mint az, a mit magyarul csavargónak nevezünk. Ez a szó először nem törvénybe való, másodszor a törvényjavaslatban foglalt kifejezés már benne van a kihágási törvényben és annak nyomán kívánom ezt is fentartani. Polónyi Géza képviselő úr indítványában ezt a részt kívánja megváltoztatni: »vagy mert ismeretlen és magát igazolni nem tudja«, úgy okoskodván, hogy ha egyszer magát igazolni tudja, nem ismeretlen; következőleg e kifejezések közül egyiket vagy másikat ki kell hagyni. Kihagyását indítványozza, ha jól emlékszem, az »ismeretlen« kifejezésnek. Ez a két fogalom egymástól különbözik. Lehet valaki ismert és lehet arra kötelezett, hogy magát igazolja. Az igazolás által még nem válik valaki ismertté, hanem csak igazolttá. Okiratai és igazolása alapján intézkedik az illető hatóság abban, hogy letartóztatja e vagy nem? De ha e szabály alkalmazója személyesen ismeri az illetőt, akkor nem kell igazolást kívánnia, hanem mellőzi a letartóztatást, vagy mert személyesen ismeri az illetőt, vagy mert az általánosan ismert egyén. Ha kihagyjuk az ismeretlen* kifejezést, akkor az alkalmazó közeg abban a kényszerhelyzetben lesz, hogy kénytelen lesz az illetőt letartóztatni, ha személyesen ismeri is, mert csak okirat vagy tanuhallgatás alapján történhetik intézkedés. Ez a két kifejezés egymást kiegészíti, együttesen fogja azt előidézni, a mit a törvény tulajdonképen czéloz. Ennélfogva én a Polónyi Géza képviselő úr indítványát sem fogadhatván el, kérem a t. házat, hogy a javaslat ezen szakaszát egész terjedelmében, eredeti szövegében fentartani és elfogadni méltóztassék. Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha nem, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Polónyi Géza: Én visszavonom a módosítványomat. Daczára annak, hogy az igen tisztelt miniszter úr nem úgy értelmezte a módosítást, mégis visszavonom, mert Visontai Soma t. képviselőtársam módosítványának egyik része, melyhez én is hozzájárulok, olyan, a mely módosítványomat felöleli, Az én czélom az volt, hogy az »ismeretlen« szónak világos értelme ki legyen mutatva, hogy az nem jelenti az ismeretlen tettest, hanem azt, hogy az az egyén, az illető vidéken ismeretlen. Ép azért a szavazás rendjére igen kérném a t. elnök urat és a t. házat, hogy Visontai Soma t. képviselő úr módosítványát két részre méltóztassék osztani, mert azon részhez, a mely ugyanarra vonatkozik, a mit az én módosítványom tartalmazott, hozzájárulok, ellenben a »vagy az alkalmazandó büntetésnek előrelátható nagyságánál fogva alaposan lehet tartani* szavak kihagyását tartalmazó részt nem fogadom el. Szóval két részre kell osztani a módosítványt: as egyik rész a pozitív szöveg, a melyhez hozzájárulok, a másik rész a szövegben impliczite benfoglalt kihagyás, a melyhez nem járulok hozzá. Elnök: Tehát a módosítványt a képviselő úr visszavonja. Ennélfogva ez nem jön szavazásra. A mi már most a szavazás módját illeti, a szabály szerint előbb az eredeti szöveget kell feltenni, és ha az elfogadtatik, akkor a módosítvány elesik; ha pedig nem fogadtatik el, hol kívánja a képviselő úr a kettéválasztást: ott, hogy »vagy mert azon vidéken ismeretlen« ? Polónyi Géza: Visontai képviselő úr módosítványáról beismerem, hogy szövegezési hiba forog fenn, de én nem mondhatok mást, mint a mi előttem van. A képviselő úr új szöveget hoz javaslatba. Ennek van egy pozitív része, ahhoz hozzájárulok; egyúttal azonban ezen módosítvány szövege a nélkül, hogy kimondaná, maga után vonja a »vagy az alkalmazandó büntetésnek előrelátható nagyságánál fogva alaposan lehet tartani« szavak kihagyását, a mihez nem tudok hozzájárulni, és így, ha a kettéválasztás meg nem történnék, kénytelen volnék az egész módosítvány ellen szavazni. Elnök: Minthogy szavazásra csak ezen módosítvány tehető fel, ez pedig a 14i. §. második pontjának harmadik mondata helyébe egészen új szöveget akar tenni és az eredeti szöveget kihagyatui akarja, a képviselő urak választhatnak a módosítvány vagy az eredeti szöveg között. Felteszem a kérdést előbb az eredeti szövegre. Azok, kik a 141. §-t második pontját úgy, a mint javaslatba hozva van, elfogadják, kérem álljanak fel. (Megtörténik. Többség.) A szöveg el van fogadva, ennélfogva Visontai Soma képviselő úr módosítványa elesett. ki, 1., 3., 4. és 5. pontok ellen észrevétel nem lévén, azok elfogadtattak. Következik a 142. §. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 142. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 143. §-t). Chorin Ferencz előadó: T. ház! A143. §. első bekezdésének szövegezését az igazságügyi bizottság pótjelentése alapján kérem elfogadni, a mely pótjeíentés szerint a 143. §. első bekezdésének második sorából ezen szók: »kir. ügyészség*: kimaradnak. Szólni fog tehát ezen bekezdés következően (olvassa): »Az előzetes letartóztatás rendszerint a vizsgálóbíró, esetleg a vádtanács vagy az ítélőbíróság ha pedig a késedelem veszélylyel jár, a járásbíróság, vagy rendőri hatóság — 85. §. első bekezdés — írásba foglalt határozatban rendelik el. A határozatban lehe13*