Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-651

100 651. országos ülés 1896. szeptember 10-én, csütörtökön. tőleg pontosan megjölendő a terheltnek személye, továbbá megemlítendő a terhére rótt bűncselek­mény, a letartóztatás törvényes oka és ama hatóság, mely elé a terhelt állítandó.« Elnök: Kivan-e valaki ehhez szólni? (Senhisem!') Tehát először úgy fogom feltenni az első bekezdést szavazásra, a mint a bizott­ság első jelentésében szövegezve van, és másod­szor azon esetben, ha az nem fogadtatik el, a pótjelentéssel jelenleg indítványba hozott szöve­get fogom szavazásra feltenni. A kik a 143. §-nak első bekezdését úgy, a mint a bizottság első jelentésében javaslatba hozza, elfogadják, kérem, álljanak fel. Nem fogadtatott el. Már most azok, a kik a Chorin Ferencz előadó úr által jelenleg ennek helyébe javaslatba hozott szöve­get elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtör­ténik.) Polónyi Géza: Hiszen mindnyájan egy­hangúlag elfogadjuk! Elnök: Nem tudhattam előre, hogy a kép­viselő urak mind el fogják fogadni. Az előadó úr által javaslatba hozott szöveg elfogadtatott; a többi bekezdésre észrevétel nem lévén, a 148. §. ezzel a módosítással el van fogadva. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 144. §t). Elnök: Elfogadtatott. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 145- §t), Chorin Ferencz! Chorin Ferencz előadó; T^ház! Az igazságügyi bizottság második jelentése értel­mében a 145. §. első és negyedik bekezdéséből a »királyi ügyészség* szavak, miután a királyi ügyészség nyomozó cselekményeket nem telje­síthet, kihagyassék. Szólni fog tehát az első be­kezdés így (olvassa): »A járásbíróság és a rend­őri hatóság kötelesek az általuk letartóztatott vagy eléjök állított egyént azonnal, legkésőbb huszon­négy óra alatt kihallgatni.« A 145- §. bekezdése helyett pedig teendő (olvassa): »Más esetekben a rendőri hatóság kö­teles a letartóztatottat a kihallgatás után azonnal, legkésőbb negyvennyolcz óra alatt, a mennyiben bűntett vagy törvényszék hatáskörébe tartozó vétség látszik fenforogni, a vizsgálóbíróhoz, ha pedig a járásbíróság elé utalt bűncselekmény forogna fenn, az illetékes járásbírósághoz kísér­tetni.* Kérem ezen szövegezést a pótjelentés szerint elfogadni. Elnök: A 145. §. második és harmadik bekezdése ellen észrevétel nem lévén, azokat a a ház, a mint vannak, elfogadja. A 145. §. első bekezdését illetőleg felteszem az eredeti szöveget, ha az nem fogadtatik el, akkor el vau fogadva az előadó úr által java­solt második szöveg. Kérem azokat, a kik az első bekezdést, úgy, a mint a javaslatban van proponálva, elfogadják, álljanak fel. Nem fogad­tatott el; ennélfogva el van fogadva az előadó úr javaslata. A negyedik bekezdés jön szavazás alá. Erre nézve ugyanaz áll: ha nem fogadtatik el a szöveg, akkor a jelenleg tett módosítvány van elfogadva. Kérem azokat, a kik elfogadják az első jelentésben foglalt szöveget, álljanak fel. Senkisem állván fel, el van fogadva az előadó úr állal most indítványozott javaslat. A többi bekezdés ellen észrevétel nem történvén, azok el vann ik fogadva. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 146. és 147. § t, valamint a II. alcsímet, a 148—151. §-okat s a III. alcsímet s a 152—153. §-ohat, me­ly eh észrevétel nélkül elfogadtatnak;" olvassa a 154. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! A büntetőjog terén sem az elmélet, sem a gyakorlat elfogulatlan munkásai előtt nem szenved kétséget, hogy mi­dőn a vádló és vádlott perben egymással állanak szemközt, akkor a vád és eédelem a pernek egyenjogú tényezőiként szerepelnek s illetőleg kellene szerepelniük, a kiknek hivatása, joga és kötelessége az alaki eljárás minden törvényes eszközének igénybevétele mellett arról győzni meg az ítélő bíróságot, hogy az adott esetben melyik eljárás felel meg az anyagi igazságnak. Ámde az elmélet ezen hibáztathatatlan, alaposan meg sem támadható tétele a mi büntető jogszol­gáltatásunkban nem érvényesült és ezen javas­latnak torvényerőre emelkedése után sem fog érvényesülni, mert a királyi ügyésznek ezen ja­vaslat a mostani szerkezete mellett is az állam­hatalom képviseletében a közjognak megóvása czímén oly előnyöket, oly előjogokat biztosít, a milyenekkel a vádlott és a védelem jogegyenlő­ségének s a védelem szabadságának hangoztatás a daczára a peres felek az egyenjogúság kirivó ellentéteként ezentúl sem fognak rendelkezhetni. Mindezen előjogoknak egyenkénti felsorolását és részletezését nem akarom mai felszólalásom keretébe vonni, ne hogy az általam is helyeselt vádrendszer ellen látszassam küzdeni, azért a 154. § nak csupán csak azon intézkedésére ter­jeszkedem ki, mely & védőnek letartóztatott és illetőleg vizsgálati fogságba helyezett védenczé­vel való érintkezésére vonatkozik és egyfelől megemlítek olyan tényt, mely a gyakorlati élet­ben a védelem jogára és szabadságára és ezáltal gyakran az egész bűnpernek egyenlő igazságos lefolyására a legtöbb esetben sérelmes volt és megpendítek egy oly eszmét, melynek a tisztelt igazságügyi kormány által a gyakorlatban kivi­tele nézetem szerint ezen sérelmeknek a jövőben lehetőségét kizárja. A védőnek letartóztatott s illetőleg vizsgá­lati fogságba helyezett védenczével való érint-

Next

/
Thumbnails
Contents