Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-639

350 639. országos ülés 1896. jimiug 17-én, szerdán. Sima Ferencz. A közös hadsereg és honvédség szolgálatában álló földmíves elemnek aratás idejére leendő szabadságoltatása iránt.« Elnök: Az indítvány meghallgatását a holnapi ülés napirendjére első tárgyúl hozom javas latba, (Helyeslés.) Ezt a ház elhatározza. Az indítvány természetesen kinyomatik. Josipovich Géza jegyző: Az interpellacziós könyvben a következő bejegyzés van: »Június 17. Szalay Károly. Az alapítványi javak kezelése tárgyában, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez.« Elnök: Az interpelláczió az ülés végén a szokott időben meg lesz téve. Következik a képviselőválasztásokról szóló törvényjavaslat (írom. 51, 922, 1041, 1122) folytatólagos tárgyalása. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 143. §-t). Lakatos Miklős jegyző: Sima Ferencz! Sima Ferencz: T. ház! A választási jog kérdésében a czenzust illetőleg akkora szabálytalanság egyáltalában sehol nem mutatkozik, mint azon jogra nézve, melyet a választók a földadó alapján gyakorolnak. Í848. óta, tehát 48 év óta e tekintetben a magyar törvényhozás abszolúte, semmiféle változtatást és semmiféle javítást nem eszközölt ezen az állapoton. Madarász József: Rosszabbított! Sima Ferencz: A mit cselekedett a torvényhozás 1874-ben, az, az 1848-iki törvényekkel szemben hntározott retrográd lépésnek tekinthető, már pedig a törvényhozásnak a választási jog kérdésében a legliberálisabb irányt kellene követnie, és ha ezt nem teszi is, szükséges, hogy egy jog, mely egy adónem alapján gyakoroltatik, az egész ország összes lakosait illetőleg egy adókulcs alapján állapíttassék meg. Ma, t. ház, a helyzet az, hogy például önálló törvényhatóságokban és rendezett tanácsú városokban azok, kik egy háromszobás házzal birnak s ennek az alapján öt forint adót fizetnek, választói joggal birnak. A ki ugyancsak törvényhatósági joggal bíró és rendezett tanácsú városban 16 forint tiszta jövedelem után fizet földadót, az is választói joggal bin A 16 forii t tiszta jövedelem öt forint földadónak felel meg. Tehát önálló törvényhatóságban és rendezett tanácsú városokban öt forint földadó alapján az illető földbirtokos választói joggal bir. Kérdezem a t. házat, hogy miért kell megkülönböz tetést tenni a választópolgárok között azon a ezímen, hogy az egyik önálló törvényhatóságban lakik, a másik pedig községben. Mert a községben lakó polgár, hogy ha háromszobás házzal bir, az nem választó, mert a községben a házadónál egy egészen más ezenzus áll fenn. A földadónál pedig a községekre nézve az 1836: V. törvényezikkben megállapított egynegyed telek szolgál alapúi a választási jog czenzusáúl. Ugyanezt az 1836: V. törvényezikkben megállapított egynegyed telket, mint kulcsot vette fel az 1848. törvényhozás V. ezikkében. Már most 70 esztendővel ezelőtt megállapított egynegyed telek szolgál ma a községekben a földadónál a választási jog szabályozásnak! alapjául. Hát én azt hiszem, hogy ezt az állapotot méltányosan, igazságosan fentartani egyetlenegy perczig sem lehet és egyáltalában nem szabad. Nem szabad a telekrendszert fentartani a választási jog szabályozására azért sem, mert a községekben sem egyforma az adó az egynegyed telek után. Van vármegye, melyikben 32 forint 65 krajezár adót fizetnek egynegyed telek után, van olyan, melyben 6 forint 65krajczát fizetnek; (Egy hang a jobboldalon : És két forintot!) kérem, majd megyek tovább; és van oly vármegye, a hol egynegyed telek után az adó két és három forint között váltakozik. Már most abban az időben, mikor 1848. előtt adókataszter nem létezett, az egynegyed telek mint egy meghatározott terri'órium és területmennyiség, joggal szolgálhatott a politikai jog gyakorlására alapúi, de 1848. után, a mikor a földek kataszterileg szabályozva lettek és különösen ma, mikor az alkotmányos korszakban, már a jelenlegi kormányrendszer keretében s ez 1850-es években az abszolút kormány által eszközölt kataszteri munkálatok újólag átdolgoztatok, ma, t. képviselőház, egyáltalában nincsen helye, nincsen értelme, de jogtalan és méltánytalan is, hogy az egynegyed telek mint ilyen a választási jog alapjául szolgáljon és ez, mint ilyen, továbbra is fentartassék. Mert ha osztályozni akarnók is a polgárokat és azt mondanók, hogy önálló törvényhatóságban, rendezett tanácsú városban talán az értelem vagy műveltség czímén kevesebb földadóval be irhát egy polgár, hogy választójogot gyakoroljon: ezt méltányosnak, jogosnak ugyan el nem ismerhetem, de azért volna ennek valami mentsége és magyarázata. Annak azonban, t. ház, sem értelme, sem magyarázata nincsen, hogy az egyik vármegyében 2 forint 53 krajezár alapján, a másik vármegyében pedig 32 forint 65 krajezár alapján gyakoroljon a választópolgár választói jogot. Ez a legnagyobb aránytalanság, a legnagyobb szabálytalanság és a legnagyobb méltánytalanság. Ennélfogva, t. ház, tekintettel arra, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 143. §-a változatlanul fenn kívánja tartani az 1874. évi XXXIII. tezket, mert a mi változást tesz, az lényegben, értelemben és érdemben az 1874. évi XXXIII. tezken semmi változtatást nem tesz. Ezzel szemben az én indítványom oda terjed, hogy a földadó alapján a választási jog