Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-639

639. országos ülés IS egy meghatározott adókulcs alapján állapíttassák meg s mondassák ki, hogy akár önálló törvényhatóság, akár rendezett tanácsit város, akár kisközség, akár nagyközség s akárhol lakik valaki, de földadó alapján gyakorolja jogát, az egy adókulcs alapján állapíttassák meg. De nem is méltányos és érthetetlen maga az egész eddigi eljárás és rendszer. Az iparosra nézve az 1848 : V. tez. csak azt kívánja, hogy ha az illető iparos, vagy kereskedő, vagy gyáros egy segéddel dolgozik, az tekintet nélkül az adómennyiségre, választópolgár volt. Az 1874. évi XXXIII. tcz. 10 forint 50 krajczár adóban, vagyis 105 forint utáni tiszta jövedelemben állapítja meg az iparosra és kereskedőre nézve a választási jog alapját. A házadó után, a ki egy rendezett tanácsú városban lakik vagy önálló törvényáatóságban, az 5 forint után gyakorolja a választói jogot. Hát mi értelme van annak, t. ház, hogy ilyen szétszórt és egymással abszolute semmi arányban nem levő, a jog meghatározására nézve alapúi és igazságos elvűi nem szolgálható kulcs szerint szabályoztassék a választási jog? Egyedül tárgyilagos, igazságos és elfogadható elv az volna, hogy ha az értelmi osztályra nézve tesz is a törvény kivéteb, a mint az 1874. évi XXXIII. tcz. világosan kimondja, hogy az értelmi osztálynak bizonyos kategóriája, tekintet nélkül az adófizetés mennyiségére, feltétlenül felveendő a választási névjegyzékbe, de a többi választókra nézve, akár iparos, akár kereskedő, akár földmíves, a választási jogot egy meghatározott adó arányához kell kötni, addig is, a míg elérkezik Magyarországon az, a minek el kell érkeznie, hogy a választási jog, mint az emberrel veleszületett jog, általánosíttassék. Én addig is, míg az általános választási jog ideje elérkezik és a választási jogra nézve a magyar parlament törvénybe iktatja, hogy mindenki, a ki írni és olvasni tud, választó, a földadó tekintetében, — miután ez a szakasz különösen erről rendelkezik — ezzel az egész szakaszszal szemben a következő és a szakaszt helyettesítő szakaszt vagyok bátor javaslatkópen előterjeszteni: »A földadó alapján a választási névjegyzékbe felveendő mindenki, a ki öt forint adót fizet.« (Helyeslés a szélső haloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ez idő szerint az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslatot tárgyaljak. Mindaz, a mi közvetlenül ezen kérdésre nem tartozik, ha be is lett véve ezen törvényjavaslatba, történt csak bizonyos kérdéseknek tisztázása és rendezése érdekében és csakis oly kérdésekre vonatkozólag, a melyek szoros kapcsoi. június 17-én, szerdén, gg j latban vannak magával a bíráskodás kérdésével, a választási eljárás és bíráskodás kérdésének könnyítése érdekében. (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk !) Nem a választási törvény módosításáról, nem az 1874: XXXIII. tez. helyett egy más törvény alkotásáról, vagy az ottan lefektetett alapelvek változtatásáról van szó. Ennek folytán a magam részéről kérem, méltóztassék ezen szakasz megtartásával a beadott módosítást, illetőleg a javasolt új szakaszt mellőzni. (Helyeslés jobbfelől.) A. kormány nem látja szükségét annak, hogy most, ezen alkalommal egyáltalában a ezenzus, vagy a választási jog kérdésével foglalkozzék. (Élénk helyeslés jobbfelöl Zaj a szélső baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Nem látja szükségét ezen törvény keretében, de nem látja szükségét ez idő szerint sem, . . . 8imá Ferencz: Ha a miniszterelnök másképen beszélne, lírányi úr akkor is helyeselné! Elnök: Sima Ferencz képviselő urat rendreutasítom. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Én a képviselő urat kihallgattam, daczára annak, hogy nem osztozom nézeteiben, hát legyen olyan lojális, hogy engem is hallgasson ki, ha más nézetet vallok is. (Halljuk! Halljuk!) Sima Ferencz: Én nem a miniszterelnök úrra, hanem lírányi Imre képviselő úrra haragszom ! (Derültség.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Akkor Urányi képviselő úrral tessék talán a folyosón elvégezni a dolgot! (Derültség jobbfelől.) Elnök: Sima Ferencz képviselő urat másodszor rendreutasítom, és ha még egyszer engedetlenkedik, kénytelen leszek az ügynek a bizottság elé küldését javaslatba hozni. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök; A kormány is abban a nézetben van, hogy a ezeuzus kérdése előbb-utóbb rendezendő; rendezendő pedig a választásokról szóló törvény módosítása idején. Kétségtelen, ez nem a választási törvénynek a választói jogosultságra vonatkozó rendezését czélzó javaslat, ez a bíráskodás kérdésének a rendezésére vonatkozik. A miért vonatkozások vannak más tekintetben is, azért még nem fogadom el, hogy itt a választási törvénynek beható módosítása tárgyaltassék. (Helyeslés jobbfelől.) Igenis, vagyok abb.in a nézetben, hogy e kérdés is rendezendő ; vagyok abban a nézetben, hogy egységes ezenzus lesz előbb-utóbb életbeléptetendő, de mindenesetre ezenzus, egyáltalában nem lévén abban a nézetben, a mit itt hangoztatott Sima Ferencz képviselő úr, hogy az írniolvasni tudás elég volna arra, hogy ez idő