Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-638

688. országos ölés 1896. jnnins 16-án, kedden, ŰÖlf úgy szól, hogy ha adójának háromnegyed részét február 15-ig befizeti. Ez tehát abszolúte nem javítás e tekintetben és így a választói jognak kiterjesztése és biztosítása szempontjából semmiféle kedvezményt nem nyújt. Már pedig a törvénynek addig is, míg az általános szavazati jog behozatik, gondoskodni kell arról, hogy minden jogosult egyénnek választási joga hiztosíttassék. Én azt igen elszomorító jelenségnek tartom, hog}?- például az adónak pontos befizetéséhez köttetett a szavazati jog. Akkor, mikor 1874-ben az eredeti törvénybe be lett iktatva, ez az akkori adófizetési viszonyokból kifolyólag természetes következménye volt az akkori pénzügyi adrninisztrácziónak és péuügyi viszonyoknak azért, mert először még az abszolút korszakból óriási mérvű adóhátralékok voltak fenn, másodszor pedig az ország olyan nehéz pénzügyi viszonyokkal küzdött, hogy egyáltalában az államháztartásban nem hogy az egyensúlyt birta volna fentartani, vagy helyreállítani, de a folyó kiadásokat sem volt képes fedezni, részben azért, mert az abszolút korszakból fenmaradt rendkívüli adóhátralékok még mindig terhelték magát az államháztartást, részben pedig azért, mert természetes dolog, hogy azon óriási adóhátralék következtében minden adózó polgár esak a hátralékot törlesztette és abszolúte kevés állampolgár volt olyan, a ki kurrensben lett volna adófizetési kötelezettségeivel. Már most hogy ha az akkori rendkívüli adóviszonyoknak megfelelőleg, az állam pénzügyi helyzetének javítása szempontjából ezt a törvényt megalkotta a törvényhozás, tette ezt azért, hogy ezzel is kényszerítse az adófizető polgárt adójának befizetésére és hozzájárulásához annak, hogy az államháztartásban az egyensúly helyreállíttassák. Ez, t. képviselőház, akkor talán az adott viszonyokból kifolyólag indokolt volt, de méltányosnak és jogosnak egyáltalában akkor sem volt tekinthető, (Úgy van a szélső baloldalon.) mert azt az adóhátralékot, a mivel az illető tartozik, csak ő fizeti meg. Én nem bírom belátni, hogy azért, mert esetleg valaki adójának egy bizonyos részével hátralékban van, megfosztassák politikai jogától és a politikai jog gyakorlásával járó minden politikai jognak gyakorlásától. Hogy ha veszszük például a megyei kormányzatot illetve, a. községi és megyei képviselőválasztást, azt látjuk, hogy választási jogot nem gyakorolhat az, a ki nincs felvéve a választók névjegyzékébe, de azért megyei képviselővé vagy tisztviselővé megválasztható, mert ott a törvény nem kíván egyebet, mint pusztán csakis a jogosultságnak a igazolását: azt nevezetesen, hogy az illető adófőkönyvében akkora adóval vau terhelve, a mekkora a czenszus korlátai közé esik. Már most, én a magam részéről azt tartom liberális, de egyedül méltányos, jogos eljárásnak, hogy ha tekintet nélkül az adóhátralékra, minden adófizető polgár, a ki akkora adót fizet, a mekkorát a törvény czenszusképen megállapítot, felvétetik a választási névjegyzékbe. Ha ezt a törvény kimondja, ezzel a legnagyobb fokú és a legmesszebbmenő visszaéléseknek is gát lesz vetve. Mert miképenvagyunk ma? Azok, a kik közvetlen ismerik az életet és a viszonyokat, leginkább tájékozottak és leginkább tudják, hogy például ha egy adófizető polgár bemegy az adóhivatalba s azt mondja a • számtisztnek vagy pénztárnoknak, hogy tessék énnekem kiszámítani erre az évre az adómat, mert ki akarom fizetni azért, hogy a választónévjegyzékből semmiképen ki ne maradjak: ez beírja, hogy ki van fizetve az adó. Midőn azonban az adófőkönyvet lezárja, akkor fenhagy az illető terhére néhány krajczär adóhátralékot. Mikor azután a névjegyzék összeállítására kerül a sor, a központi választmány azt nézi, hogy ki van-e fizetve az adó. Én hiába reklamálok, hiába megyek a kúriához. Számtalan ily eset történt; magánál a szentesi választásnál 130 hasonló eset fordult elő. Kimutatták az adóhivatalok, hogy' a könyvekbe be van vezetve bizonyos össeg, de az adófőkönyvben hátralékosnak van kimutatva, és ha az csak 5 krajezár volt is, az illető elesett választási jogától. Ha valaki fizet 500—600 írt állami adót évenként, hogy az esak azért, mert például egy forinttá], vagy 5—10 krajczárral adóhátralékban van, vagy valamely szándékos visszaélés folytán az adófőkönyvben hátralékosnak van kitüntetve, megfosztanék választói jogától: ez abszolúte méltánytalan és jogtalan eljárás és magának a politikai jognak oly megszorítása, melyet egy liberális választási törvény egyáltalában meg nem tűrhet. Én a törvényjavaslatot azon módosítással sem fogadhatom el, melyet ezen szakaszhoz Várady Károly t képviselőtársam benyújtott, hanem kimondani kívánnám a törvényjavaslatban, mint szankezionálandó törvényben azt, hogy tekintet nélkül az adóhátralékra, minden, a czenzus keretébe eső jogosult adófizető polgár a választási névjegyzékbe korlátlanul felveendő. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ide szolgál az én módosítványom, melyet elfogadni kérek. (Helyeslés a szélső büloldaloti.) Lakatos Miklós jegyző: Vajay István! Vajay István: T. ház! Idejétmúlt intézkedéseknek a törvénykönyvbe való beiktatása nem lehet sem a törvényhozás, sem az államkormányzás czélja. Eötvös Károly t. képviselőtársam egy hasonló eset vitatása alkalmával fényesen beigazolta, hogy az 1874. választási törvény azon intézkedése, melylyel az adó pon48*