Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-638
340 638. országos ülés 1896. jmiius 16-án, kedden. tos befizetésétől tette függővé a választási jog gyakorlását, annak az időnek megfelelő volt. Azonban attól az időtől fogva, a mi adóbehajtási rendszerünk törvényes diszpozicziói lényeges változásokat szenvedtek, mert kétséget nem szenved, hogy a jelenlegi adóbehajtási rendszer szerint, ha csak clolus nem vezeti az illetőket, vagyis az a szándék, hogy egy-két garast az adóból kihagyjanak azért, hogy ürügy legyen a választási jog megfosztására, lehetetlenség, hogy adóhátralékban legyen valaki a megelőző évről arra az időre, melyet a törvény előír. Issekutz Győző : Dehogy lehetetlenség! Vajay István: Ha egyenlően hajtatik végre a törvény és nem pártszempontból, akkor lehetetlen. Mert ha a szegény embernek elliezitálják utolsó borjúját, a szegény asszonynak vánkosát a feje alól s oly kérlelhetetlen szigorral hajtják be az adót, akkor lehetetlen az adóhátralék. Egyesek, megengedem, kedvezményekben részesülhetnek pajtásságból, barátságból, de ezekkel szemben a választási jegyzőkönyv megállapításánál sem járnak el ily szigorral. Az adókifizetéshez kötött választási jog oly intézkedés, mely teljesen fölösleges anakronizmus. Másrészről pedig, ha a t. túloldal annyira hangoztatta az elmúlt néhány év lefolyása alatt a demokrácziát, egyenlőséget, testvériséget és szabadságát, azt necsak bokrétának méltóztassanak kalajsjuk mellé feltűzni, hanem tessék megvalósítani akkor, mikor a törvényhozásban ennek megvalósításáról van szó. A legnagyobb, a ledgrágább adót, a véradót az állampolgárok minden ép, erőteljes tagja lefizeti; ép ezért nagyon különösnek tartom épen a demokratikus irányban nagyon is előrelódult törvény hozásnak azt az intézkedését, hogy bizonyos plutokratikus szellemben az adó kifizetésétől teszi függővé épen a legszebb jognak, a legszebb kötelességnek: a szavazat gyakorlásának lehetőségét. Epén ezen szempontból kiindulva, csatlakozom Sima Ferencz t. képviselőtársam inódosítványához, hogy ha valaki oly mennyiségű adót fizet, a mely czenzushoz a választási jogosultság van kötve, az, tekintet nélkül az adóhátralékra, mely ma már úgy sem létezhetik, a választási névjegyzékbe felveendő. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? (FelMáltások a szélső haloldalon : Halljuk az előadót. Halljuk a minisztert!) Kérem, Polónyi Géza képviselő úr jelentkezett szólásra. Polónyi Góza:T. képviselőház! Igea szívesen elállók a szótól, ha meghallhatom, milyen álláspontot foglal el a kormány ezen módosítványokkal szemben. Minthogy azonban a vita bezárása után nem jelentkezhetem, a túloldalról pedig senkisem jelentkezik, kénytelen vagyok már most röviden egypár szót szólani. (Halljuk ! Halljuk !) Én természetesen elvileg azon állásponthoz csatlakozom, a mely a választási jog gyakorlását az adó kifizetésétől nem teszi függővé. Ez elvi álláspont. De miután nincs reménységem és kilátásom arra, hogy a t. többség ezen elvi álláspontot helyesli és elfogadja . . . (Felkiáltások a szélső baloldalon; Miért?) Mert ismerem őket! (Derültség.) Vajay István: Talán megjavultak! (Derültség.) Madarász József: Olyan nincsen, hogy megj avuljanak. (Derültség.) Polónyi Géza: . . , A többségnek szíves figyelmébe ajánlom a következőket. Az az ember a azt ki az adó ki nemfizetése okából veszti el szavazati jogosultságát, két okból veszítheti el: vagy nem akart, vagy nem tudott fizetni. Az első esetben természetesen helyes, hogy ha szankezióként a törvény a jogfosztást alkalmazva arra, a ki nem akart fizetni, helyes, tudniillik az önök álláspontjából, amíenkéből nem. De, t. ház, hogy megfoszszuk azt az embert is, a ki nem tud fizetni, pedig akart fizetni és esetleg még fog is fizetni, ennek semmiféle ráeziója nincsen; mert, t. ház, már az általános vitánál elmondottam, hogy több mint jogtalanság és méltatlanság, hogy ha valamely embert csapások értek, legyenek azok elemiek, vagy legyen betegség a családban és ezért momentán fizetni nem tudott, ezt ezenfelül a törvényhozás még azzal is sújtja, hogy ezen szerencsétlen embert akkor, a mikor tulajdonképen oltalomra szorulna, még választójogától is megfosztja. Várady Károly t. képviselőtársam benyújtott módosítványa azt czélozza, hogy oly embereknek, a kik nem a nemakarás miatt nem fizettek, hanem csak pillanatnyilag nem voltak azon helyzetben, nyújtassék mód és alkalom adójuk kifizetésére és ha a felszólamlás folyamán igazolják, hogy kötelezettségüknek eleget tettek, őket a felsőbb fórum a választói lajstromba bevegye, mert ezen javaslatnak is igen helyes diszpozicziója az, hogy értesíteni kell a választót arról, hogy adójának ki nem fizetése okából a választási lajstromból kihagyatott;. Ha már most a választó erről értesítve van és ő a felebbezési határidőig adóját befizeti, tehát az állam is elérte czélját: azt hiszem, nagyon méltányos dolog, hogy az ily választótól a választó jog el ne vétessék. Ezt czélozza ez az indítvány, a mely semmi tekintetben sem vicziálja a törvényjavaslat elvi álláspontját, magát az adókifizetés elvét is szajnálja, de mindenesetre méltányos oly emberekkel szemben, kik nem