Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-638

338 688. országos ülés 1896. jnnlus 16-án, kedden. etetés-itatás, hanem nagymérvű vesztegetés, etetés-itatás gyakoroltató! s ezt a kúria ítéletében konstatálta, akkor a képviselőház a vizsgálatot elrendelheti. Én a szakasznak ezt az utolsó szavát, hogy •<elrendelheti*, nem találom helyesnek; meri ha tényleg meg van állapítva jogerős kúriai ítélettel, liogy nagymérvű volt a vesztegetés, etetés-itatás, akkor annak a konzequencziája nem az, hogy ha a képviselőháznak tetszik, elrendelheti a vizsgálatot, hanem az, hogy ilyen esetben mindenkor legyen köteles elrendelni, mert az erkölcsöt és tisztes séget s a törvényeket csak úgy tudjuk megóvni, ha ilyen esetekben egyenesen meg van határozva, hogy a vizsgálat elrendelése kötelező. Ebből folyólag, miután én nem szeretem, ha mindig tárt kapukat nyitunk a visszaéléseknek, azokat simogatjuk, pedig ez a szakasz is azt óhajtja, mikor lehetővé teszi a vizsgálat elrendelését, azért azt indítványozom, hogy a 137. §. utolsó két szava helyett, a mely azt mondja: »a vizsgálatot elrendelheti«, tétessék: »a vizsgálatot elrendelni köteles«. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Erdély Sándor igazságügy miniszter : T. képviselőház! Ezt a módosítást cl nem fogadhatom, mert ha kötelezőleg és nem permisszive mondatik ki a képviselőházzal szemben az, hogy vizsgálatot rendel el, akkor a képviselőház prejudikál a vizsgálatnak, mert ha egyszer kötelezőleg és úgy rendeli el a vizsgálatot, hogy a ténykörülmények már bizonyítva vannak, akkor nem szükséges a vizsgálat elrendelése. Azért tehái kötelezőleg kimondani azt, hogy a képviselőház a vizsgálatot elrendelni köteles, nem lehet, mert ez a vizsgálat fogalmával ellenkezik. Kérem elfogadni a javaslatot úgy, a mint van. (Helyeslés a jobboldalon.) Várady Károly: Szavaim félremagyarázása miatt kénytelen vagyok felszólalni. A t. miniszter úr nem érti a szakaszt, mert ebben nem arról van szó, hogy a kúria rendelje el a vizsgálatot, hanem a ház. Ha így méltóztatik szavaimat interpretálni, akkor természetes, hogy máskép tetszik megítélni; én azért újból ismétlem, hogy indítványom az volt, hogy a ház legyen köteles elrendelni a vizsgálatot, nem pedig a kúria. Elnök: Kivan még valaki szólni ? Senkisem kívánván, felteszem a kérdést. Várady képviselő úr módo-sítványa szerint az ^elrendelheti* helyett tétessék: »elrendelni köteles«. A kik ezt elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. Kivannak ellenpróbát? (Nem!) A ház nem fogadja el. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom. Következik a 138. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 138., a 139. és a 140. § t és az V. czímnek czimét, mely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 141. §-t.) Lakatos Miklós jegyző : Várady Károly ! Várady Károly: T. ház! Már az általános vita során felszólalt egy képviselőtársam és érvelésének fonalán kifejtette, hogy a 141. §. nem egészen közelíti meg az igazságot és nem is egészen czéíszerű azért, mert az adónak befizetésében igen sok ember hátralékban marad nemcsak azért, mert nem akar adót fizetni, hanem azért, mert nem tudja, hogy hátralékban van. Báiminő jóakarattal legyünk is a pénzügyi adminisztráczió iránt, az mégis kétségtelen, hogy a legtöbb ember Magyarországon nem tudhatja, hogy mikor van adóhátralékban. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Különféle eseteket tudok, a hol az illetők azért, mert nem tudták hogy hátralékban vannak, kimaradtak a névjegyzékből, mert annak utána nem néztek. Ez az osztó igazságnak meg nem felel. Ha megállapítjuk, hogy beveendő a névjegyzékbe, a ki évi adójának háromnegyedrészét befizeti vagy adójának háromnegyedrészével nem adós, akkor — azt gondolom — hogy igen helyes lesz, ha ezen szakaszhoz hozzátoldunk egy pótlást, a melynek értelmében az illető, ha értesíttetik arról, hogy adójának be nem fizetése miatt hagyatott ki a névjegyzékből és ő ez ellen felszólal és igazolja, hogy nyolez nap alatt adóját kifizette, az esetben vétessék fel a választói névjegyzékbe. Akkor el lesz kerülve az az eset, hogy valaki azért, mert az adóadminisztráczió rossz, vagy nem tudta, hogy adóhátralékban van, az esetben a választói névjegyzékből kimaradjon. Azért a 141. §. harmadik bekezdéseként a következő módosítványt ajánlom : »A ki a felszólalásban igazolja, hogy a jelen szakasz első pontjában körülírt adót a névjegyzékből való kihagyásról szóló értesítés átvételétől számított nyolez nap alatt befizette, a névjegyzékbe felveendő.« Ajánlom modosítványomat elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lakatos Miklós jegyző: Sima Ferencz! Sima Ferencz .* Éu a magam részéről e szakaszt nemcsak rossznak, hanem egyáltalában rosszabbnak tartom, mint a minő a törvénynek eddigi rendelkezése volt. Az eddigi törvény értelmében, ha valaki előző évi adóját, vagy adójának megfelelő adómennyiséget április 15-ig befizette, az esetben a választói névjegyzékbe felveendő volt Most pedig e szakasz