Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-638

638. országos ülés 1896. junta 16-án, kedden. 337 egy megyei tisztviselő követi el, a mint rend­szerint leginkább megyei tisztviselő kezelése alá szokott a választás kerülni, nem az igazságügy­miniszter ítél, sem nem a törvényszék, hanem a belügyminiszter; ha pedig tanár követi el, a kultuszminiszter. Én tehát azt gondolom, hogy ezen pontnak tisztább magyarázatára szolgálna, ha hozzátennők a következő mondatrészt: »az összes iratokat az igazságügyminiszterhez teszi át, ki ha fegyelmi ügy forog fenn, átteszi az ítéletet az illetékes miniszterhez*. Azonkívül, bár erre nézve külön módosít­ványt nem adok be, kívánatos volna ezen sza­kasznak olykép való kiegészítése, hogy ez az ítélet közöltessék a képviselőház elnökével is, hogy magának a háznak is tudomása legyen az illető esetekről, hogy az illető miniszterhez kér­dést intézhessen, mikép lett az a fegyelmi ügy elintézve. Kérném ezen módosítványom elfoga­dását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki Szólant ? Várady Károly: T. ház! Én is hozzá kívánok szólani ezen szakaszhoz. A 126. §. első bekezdése azt mondja: hogy ha az eljárás folyamán büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, azt a bíróság nemcsak ítéletében köteles megemlíteni, hanem az iratokat az igazságügyminiszterhez áttenni. Ez oly diszpoziezió, a milyen — a mint a t. igazság ügyminiszter úr előbb érvelt — az egész vilá­gon nem létezik. Józan észszel nem tudom felfogni, hogy ha büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség forog fenn, miért ne tétessenek át az iratok az illető büntető vagy fegyelmi bírósághoz, s miért kell azokat áttenni az igazság­ügyminiszterhez. Ha ily diszpozicziót vesznek be a törvénybe, akkor ne tessék az ellen véde­kezni, hogy a kormány minden körülmények közt igyekszik magát érvényesíteni és menteni azt, a ki az ő pártjához tartozik és megbün­tetni azt, ki ahhoz nem tartozik. Én rendkívül helytelennek tartom ezt az intézkedést. Nekem pozitív tudomásom van arról, hogy az igazságügyminiszterium például fegyelmi esetekben mindig vigyáz arra, hogy az illető bíró politikai szempontból mdyen s előfordulhat, hogy ily esetben politikai szempontok érvénye­sülnek. Nekem például egy esetem volt, mikor egy albírót a fegyelmi bíróság pénzbüntetésre ítélt, ellenben a főügyészi helyettes azt kívánta, hogy hivatalvesztésre ítélje. Én akkor arra kér­tem, hogy ne felebbezzen, mert kisebb dologról van szó és ez első eset. Erre ő azt felelte, hogy meg fogja kérdezni az igazságügyminiszteriuin­ban, hogy azon bíró ellen van-e kifogás poli­tikai szempontból. (Mozgás a szélső baloldalon.) És miután nem volt kifogás, nem felebbezte. Ha ez a példa nem is vág ide, t. ház, de bizo­KÉFVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXIII. KÖTET. nyítéka annak, hogy az igazságügyminisz­teriumban a politikai szempontokat igenis figye­lembe szokták venni. Minthogy pedig nekem az a törekvésem, t. ház, hogy oly törvényt alkossunk, a melyből mindenféle kormány és pártbefolyás teljesen kizár assék, és tisztán a tárgyilagos igazság érvényesüljön, vagyok bátor indítvá­nyozni, hogy ezen szakasz első pontjában ezen szó helyett: »igazságügyminiszterhez« tétessék: »illetékes büntető vagy fegyelmi bírósághoz*. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senki sem kivan, a vitát bezárom. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház ! Ezen szakasz rendelkezésének az az értelme, hogy ha a kúria büntető vagy fegyelmi cselekmény jelenségeit látja fenforogni, átteszi az iratokat az igazságügyminiszterhez abból a czéíból, hogy az azután utasítsa eset­leg az ügyészt, a mennyiben büntetendő cselek­mény forog fenn, a mennyiben pedig fegyelmi vétség esete forog fenn, tegye azt az iratokat az illető hatósághoz további eljárás végett. Sima Ferencz t. képviselő úr indítványa ugyanezt czélozván, nincs észrevételem az ellen, hogy az elfogadtassák. Várady Károly képviselő úr azon érvelé­sének, mintha az iratok áttételével az igazság­ügyminiszternek nem tudom micsoda befolyása engedtetnék az ügyek elintézésére, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Kortessé teszik!) semmi alapja nincsen, mert az áttétel épen azért szük­séges, hogy az igazságügyminiszterium részéről az ügy állásához képest a megfelelő intézkedé­seket megtehesse. Várady Károly: Ön is bíróvá lesz! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ennélfogva kérem a szakasz elfogadását. (He­lyeslés jobbf elől.) Elnök: Következik már most a szavazás. Maga a 126. §. egészben véve a házaltál el vau fogadva. Az első bekezdéshez hozzáfüggesztendő volna Sima Ferencz képviselő úr módosítványa. Kívánják, hogy tel olvastassák? (Nemi) Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik azt elfogad­ják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház elfogadta a módosítványt. Ezzel Várady Károly képviselő úr módo­sítványa önként elesett. Következik a XI. fejezet. Josipovich Géza jegyző (olvassa a xi. fejezet csimét, a 122—133. §-okát, továbbá a 3-ik czímet és a 133—136. § okát] észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 137. %-t. Lakatos Miklós jegyző: Várady Károly! Várady Károly: T. ház! A 137.§. arról rendelkezik, hogy ha nem kismérvű vesztegetés, 43

Next

/
Thumbnails
Contents