Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-638

638. országos ülés 1896. junta 16-án, kedden. 337 egy megyei tisztviselő követi el, a mint rendszerint leginkább megyei tisztviselő kezelése alá szokott a választás kerülni, nem az igazságügyminiszter ítél, sem nem a törvényszék, hanem a belügyminiszter; ha pedig tanár követi el, a kultuszminiszter. Én tehát azt gondolom, hogy ezen pontnak tisztább magyarázatára szolgálna, ha hozzátennők a következő mondatrészt: »az összes iratokat az igazságügyminiszterhez teszi át, ki ha fegyelmi ügy forog fenn, átteszi az ítéletet az illetékes miniszterhez*. Azonkívül, bár erre nézve külön módosítványt nem adok be, kívánatos volna ezen szakasznak olykép való kiegészítése, hogy ez az ítélet közöltessék a képviselőház elnökével is, hogy magának a háznak is tudomása legyen az illető esetekről, hogy az illető miniszterhez kérdést intézhessen, mikép lett az a fegyelmi ügy elintézve. Kérném ezen módosítványom elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki Szólant ? Várady Károly: T. ház! Én is hozzá kívánok szólani ezen szakaszhoz. A 126. §. első bekezdése azt mondja: hogy ha az eljárás folyamán büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség jelenségei mutatkoznak, azt a bíróság nemcsak ítéletében köteles megemlíteni, hanem az iratokat az igazságügyminiszterhez áttenni. Ez oly diszpoziezió, a milyen — a mint a t. igazság ügyminiszter úr előbb érvelt — az egész világon nem létezik. Józan észszel nem tudom felfogni, hogy ha büntetendő cselekmény vagy fegyelmi vétség forog fenn, miért ne tétessenek át az iratok az illető büntető vagy fegyelmi bírósághoz, s miért kell azokat áttenni az igazságügyminiszterhez. Ha ily diszpozicziót vesznek be a törvénybe, akkor ne tessék az ellen védekezni, hogy a kormány minden körülmények közt igyekszik magát érvényesíteni és menteni azt, a ki az ő pártjához tartozik és megbüntetni azt, ki ahhoz nem tartozik. Én rendkívül helytelennek tartom ezt az intézkedést. Nekem pozitív tudomásom van arról, hogy az igazságügyminiszterium például fegyelmi esetekben mindig vigyáz arra, hogy az illető bíró politikai szempontból mdyen s előfordulhat, hogy ily esetben politikai szempontok érvényesülnek. Nekem például egy esetem volt, mikor egy albírót a fegyelmi bíróság pénzbüntetésre ítélt, ellenben a főügyészi helyettes azt kívánta, hogy hivatalvesztésre ítélje. Én akkor arra kértem, hogy ne felebbezzen, mert kisebb dologról van szó és ez első eset. Erre ő azt felelte, hogy meg fogja kérdezni az igazságügyminiszteriuinban, hogy azon bíró ellen van-e kifogás politikai szempontból. (Mozgás a szélső baloldalon.) És miután nem volt kifogás, nem felebbezte. Ha ez a példa nem is vág ide, t. ház, de bizoKÉFVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXIII. KÖTET. nyítéka annak, hogy az igazságügyminiszteriumban a politikai szempontokat igenis figyelembe szokták venni. Minthogy pedig nekem az a törekvésem, t. ház, hogy oly törvényt alkossunk, a melyből mindenféle kormány és pártbefolyás teljesen kizár assék, és tisztán a tárgyilagos igazság érvényesüljön, vagyok bátor indítványozni, hogy ezen szakasz első pontjában ezen szó helyett: »igazságügyminiszterhez« tétessék: »illetékes büntető vagy fegyelmi bírósághoz*. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senki sem kivan, a vitát bezárom. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház ! Ezen szakasz rendelkezésének az az értelme, hogy ha a kúria büntető vagy fegyelmi cselekmény jelenségeit látja fenforogni, átteszi az iratokat az igazságügyminiszterhez abból a czéíból, hogy az azután utasítsa esetleg az ügyészt, a mennyiben büntetendő cselekmény forog fenn, a mennyiben pedig fegyelmi vétség esete forog fenn, tegye azt az iratokat az illető hatósághoz további eljárás végett. Sima Ferencz t. képviselő úr indítványa ugyanezt czélozván, nincs észrevételem az ellen, hogy az elfogadtassák. Várady Károly képviselő úr azon érvelésének, mintha az iratok áttételével az igazságügyminiszternek nem tudom micsoda befolyása engedtetnék az ügyek elintézésére, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Kortessé teszik!) semmi alapja nincsen, mert az áttétel épen azért szükséges, hogy az igazságügyminiszterium részéről az ügy állásához képest a megfelelő intézkedéseket megtehesse. Várady Károly: Ön is bíróvá lesz! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ennélfogva kérem a szakasz elfogadását. (Helyeslés jobbf elől.) Elnök: Következik már most a szavazás. Maga a 126. §. egészben véve a házaltál el vau fogadva. Az első bekezdéshez hozzáfüggesztendő volna Sima Ferencz képviselő úr módosítványa. Kívánják, hogy tel olvastassák? (Nemi) Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház elfogadta a módosítványt. Ezzel Várady Károly képviselő úr módosítványa önként elesett. Következik a XI. fejezet. Josipovich Géza jegyző (olvassa a xi. fejezet csimét, a 122—133. §-okát, továbbá a 3-ik czímet és a 133—136. § okát] észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 137. %-t. Lakatos Miklós jegyző: Várady Károly! Várady Károly: T. ház! A 137.§. arról rendelkezik, hogy ha nem kismérvű vesztegetés, 43