Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-638

688. országos ülés 1896. junlns ÍG-kn, kedden. 335 ki, ha »a törvényszerű kötelesség megsértése szándékosan, vagy nagyfokú gondatlanságból lett elkövetve« : akkor Mába méltóztatnak akár fogságot, akár bírságot, vagy akármiféle más büntetést rendelni. Előre hallom azt az indokolást, a mely akként fog szólani, hogy a választási elnök oly nagyfoka izgatottságban volt a választás alkalmával, hogy akár a kötelesség szándékos megsértése, akár a nagyfokú gondatlanság ki van zárva. Van még egy másik eset is s ez az, hogy ha a választási elnök tudatlan, hát akkor mi történik ? Mert a javaslat nem tesz különbséget abban, ha valaki tudatlanságból vagy könnyelműségből követi el ezen törvénytelenségeket s így ki fogja meghatározni, hogy a gondatlanság vagy könnyelműség nagy foka hol kezdődik ? Az egyik esetben a gondatlanságnak bármily tormája sem less nagyfokú, a másik esetben pedig minden formája nagyfokú lesz. Én azt gondolom, ha a törvényhozás azt a czélt akarja elérni, a mit mondatik, hogy el akar érni, — bár én nem hiszem — akkor pozitive kell elrendelni, hogy a ki ily tényeket elkövet, az büntetendő, ehhez több nem szükséges. Azért módosítványom az, hogy a szakasz negyedik sorában előforduló »a mennyi ben« szótól kezdve a szakasz többi része töröltessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Visontai Soma: T. ház! Én csak röviden akarom kiegészíteni azokat, a miket Szalay t. képviselőtársam elmondott azzal, hogy ezen 123. §. utolsó része, melyet ő kihagyni kivan, tulajdonképen a mi büntetőjogi rendszerünkkel sem egyeztethető össze, mert azt nem kell külön mondani semmiféle cselekmény által elkövetendő büntetendő cselekménynél, hogy az csak akkor büntetendő, ha szándékosan követte tik el, mert ha azt hozzáteszszük, akkor a büntetőjog egész általános részét, mely itt alkalmazást nyer a büntetés kiszabásánál, az enyhítő és súlyosító körülményekre vonatkozólag mind ezen szakasznál fel kellene sorolni. A mint tehát nem szükséges, hogy külön hangsúlyoztassék, hogy csak akkor büntettessék a cselekmény, ha szándékosan követtetik el, épúgy helyeslem annak kihagyását, hogy külön hangsúlyoztassék a nagyfokú gondatlanság. Azt igen is szükséges kimondani, hogy mulasztás által is elkövethető a büntetendő cselekmény, de az, hogy ezen gondatlanság mily fokú, megközelíti-e a véletlent, illetőleg elérte-e a gondatlanság azon fokát, mikor tényleg az illető személy közreműködésén kívül esik a krímen, az itt annál kevésbbé hangsúlyozható, mert ez tisztán bírói belátásra kell hogy bízassék. Minthogy a szándékosság és gondatlanság külön hangsúlyozása csak félreértésre adhat okot, de a büntetőjogi rendszerrel is ellentótben van és e mellett egyenes utalást tartalmaz arra, mintha itt a bírónak a rendes jogszolgáltatási szempontoktól eltérő különös szempontokat is figyelembe kellene vennie, azért én Szalay képviselőtársam módosítvanyát magamévá teszem és azt elfogadom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) IssekutZ GyÖZÖ: T. ház! Én nagyon kérném az igen tisztelt igazságügyminiszter urat, szíveskedjék hozzájárulni ahhoz, hogy ezen szakaszból a »nagyfokú< szó kihagyassék. Ennek megvan a maga jelentősége, különösen akkor, hogy ha egy oly szakaszt akarnak beállítani, a melyet azután a bíró alkalmazni is képes legyen. Hát, t. h az, a büntetőjog rendszerében a vétségek vagy szándékosság miatt büntettetnek, vagy a mennyiben a büntetőtörvény a gondatlanságot is bizonyos esetekben büntetni rendeli, ennek esetén is. Hát a gondatlanság tekintetében felállított a büntetőjogi judikatura, de maga a büntetőjogi theória is egy bizonyos mértéket, a melyen belül a, gondatlanság, azután az illető egyénnek beszámítható cselekményt állapít meg. Ezzel szemben, hogy ha a szakaszban méltóztatnak benhagyni ezt a kifejezést : »nagyfokú gondntlanság«, akkor hivatkozom arra, hogy abszolúte nem lehet ennek határvonalát megállapítani és a bírónak, midőn e szakaszt alkalmazni hivatva van, semmi nyugvópontja nem lesz arra, hogy a nagyfokú gondatlanságnak kritériuma miben ál!. Hát ha tényleg a t. ház oly institucziót akar itt megállapítani, mely a gyakorlatban alkalmazható legyen, akkor méltóztassék ezt a kifejezést »nagyfokú« kihagyni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincs felírva. Kíván még valaki szólani ? Senkisem kívánván, a vitát bezárom. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Azok a cselekmények, melyek alapjául szolgálnak annak, hogy egy választás a javaslat 3. §-ának valamelyik pontja alapján érvénytelennek mondassák ki, kétféle természetűek : büntetőjogi és fegyelmi természetű cselekmények. Ha a választó ellenében a választásnál működő közegek erőszakot követnek el, ha a fegyveres erő jogosulatlanul használtatik és más hasonló cselekmények kö vettetnek el, melyeket arról az oldalról mint választási atroczitásokat oly sokszor hangoztattak, azokra megvan a büntetőtörvény könyben a rendelkezés. És ezek a cselekmények, mint büntető cselekmények, szigorú büntetőjogi büntetésben részestílnek. Ezen kivííl forognak fenn cselekmények, melyek egyszerűen fegyelmi természetűek, ha a választásnál közreműködő személyek a választási törvényben, vagy más egyéb törvényekben előírt szabályokat gondatlanságból, véletlenségből vagy szándéko-