Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-637

320 687. országos ülés 189G. junins 15-én, hétfőn. Minthogy tehát arról, hogy a képviselőház a kérvény beadásáról a kellő gyorsasággal érte­süljön, a javaslatban gondoskodva van: a be­adott módosítást feleslegesnek tartom és kérem a tisztelt házat, hogy az eredeti szöveget mél­tóztassék elfogadni. A mi a bélyegmentességet illeti, mivel a javaslatnak nem volt intenczíója az, hogy bé­lyeggel terheltessenek e beadványok, a melyek inkább kriminalisztikus jellegűek: nincs kifogá­som az ellen, hogy az indítvány értelmében a bélyegmentesség kimondassék. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek jelen­tem ki. Követke/ik a szavazás. Vörös János képviselő úr a 20. §-hoz azt a módosítványt adta be, hogy e szavak után: »adandó be«, ezek tétessenek: »a képviselőház elnökénél és pedig bélyegtelenül.« Azt hiszem, czélszerfí lesz Vörös János kép­viselő úr módosítványát kétfelé osztani és külön bocsátani szavazás alá annak azon részét, a mely a kérvény benyújtását a képviselőház elnökéhez rendeli beadni és azon részét, a mely a kérvény bélyegmentessége iránt intézkedik. (Helyeslés.) Ennélfogva a szavazásnál a kérdést ketté fogom osztani. A házszabályok értelmében azon­ban a kérdést úgy kell feltennem, hogy a ház elfogadja-e a 20. §-t változatlanul a bizottság szövege szerint: Igen, vagy nem? (Nem!) A szaka«z tehát változatlanul nem fogad­tatván el, következik Vörös János képviselő úr két módosítása. Az elsíí az, hogy a kérvény a képviselő ház elnökénél nyujtassék be. A kik ezt a mó­dosítást elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) A ház a módosításnak ezt a részét nem fogadta el. Már most kérem azokat a képviselő ura­kat, a kik a módosítás második részét, hogy kimondassék, hogy a, kérvény bélyegteleníí! (Fel­kiáltások : Bélyegmentcsen!) adassék be, elfogad­ják, álljanak fel. (Megtörténik.) A ház a módo­sítványnak ezt a részét elfogadta. Következik a 21. §. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 21. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polőnyi Géza: T. ház! Már az előbbi szakasznál elfogadott elvnél fogva mindenesetre pótolni kell a törvényjavaslatot és pedig az előadó úr szíves figyelmét hívom erre fel, mert ha maga a kérvény béjyegmentesen adatik be, úgy természetes, hogy ezen eljárás büntetőjogi természetű voltánál fogva a többi okmányoknak ' is, illetőleg az eljárásnak természetszerűleg bélyegmentesnek kell lenni. De, t. ház, ha a módosított szakasz csak úgy szövegeztetik, hogy a kérvény maga bélyegmentes, ebből még nem következik aztán a bélyegmentesség a többi aktákra nézve is: úgy hogy én kérem a t. elő­adó urat, hogy a fejezel; befejezése után mél­tóztassék a megfelelő módosításról oly értelem­ben gondoskodni, hogy az eljárásnak általános bélyegmentes volta a törvényből világosan ki­tűnjék. A második dolog, a miért felszólalok, már magára a szakaszra vonatkozik. A 21. §-ban az mondatik, hogy a petiezionáló választónak a névjegyzékben foglalt választóval való azonos­ságát előljárósági bizonyítványnyal kell igazol­nia. Nincsen kifogásom, t. ház, az "ellen, hogy az azonosság igazoltassák, nincs kifogásom as ellen sein, hogy ez közokiratszertíleg történjék. Azonban, ha az azonosság igazolása kizárólag az elöljáróság hatáskörébe utaltatik, ezzel egy­részt a választóknak felesleges zaklatást csinál­hatunk, másrészt és különösen ott, a hol nagy­mértékű politikai ellentétek vannak az elöljáró­ság és a választók között, nem ritkán meg fog történni az, hogy az elöljáróság gáncsot vet, vagy egyáltalán akadékoskodik az azonossági bizonyítvány kiállításánál. Már most én röviden csak arra kérem a t. házat, méltóztassék lehe­tővé tenni azt, hogy ennek az azonosságnak az igazolása közjegyző előtt is lehetővé tétessék a nélkül, hogy a közjegyzői törvénynek bár­mely módosítására szükség volna, mert a köz­jegyző vagy személyesen ismeri azt a válasz­tót, vagy a közjegyzői törvényben előírt módon meggyőződik arról, hogy csakugyan az azonos­ságot igazolhatja-e tanúsítvány alakjában vagy sem? És mintán a peticziót magát, illetve az aláírást közjegyző előtt kell hitelesíteni, nem látom át annak az okát, hogy mért kelljen an­nak a választónak, a kinek jogában van kér­vényezni, két fórumot megjárni, ha esetleg egy fórumnál is elvégezheti a hitelesítést. Röviden nagyon kérem tehát a t. képviselő­házat, rnéltózt issék a 21. §-ban ezen szavak után »előljáróság bizonyítványával* beiktatni a következő szavakat: »vagy kir. közjegyző ta­núsítványával.* (Helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) Lakatos Miklós jegyző: Vörös János! Vörös János: T. képviselőház! Én a 21. §. második bekezdését oly komplikáltnak és oly sok nehézséggel cgybekötöttnek találom, hogy azt egyáltalán mellőzendőnek tartom, még pedig a gyakorlati életben felmerülhető és fel­merülő esetek miatt, azért, mert a választás megtámadása 10 választónak hozzájárulásához lévén kötve, minden egyes eset oly óriási fárad­ságot, utánjárást igényel, hogy nézetem szerint nem szükséges az, hogy ezen utánjárás és köl­tekezés törvényben megállapíttassék. Ezért én

Next

/
Thumbnails
Contents