Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-637
637. országos ülés 1896. június 15-én, hétfőn. 319 viselőtársam módosítását különösen azon elv szempontjából helyeslem, melyet mi képviselünk, hogy lehetőleg pártbefolyás és a kormány uralmának befolyása alól ki kell vonni a választások feletti bíráskodást, minden legkisebb részében és vonatkozásában. Kétségtelen dolog, hogy az a körülmény, mely szerint a bíráskodáshoz tartozó ügyrendet nem maga a kúria állapítja meg, hanem az igazságügyminiszter, az igazságügyi minisztérium részéről a kormány politikájának, a kormánypolitika befolyásának érvényesülését vonja maga után és miután magának a kormánynak is érdekében ál], sőt kötelessége a törvényalkotásnál oda hatni, hogy még látszatát is megmentse annak, hogy a kúriai bíráskodásra a kormány a maga befolyását és befolyásolási irányzatát fenn akarja tartani, ennélfogva mindenesetre kívánatos, helyes, ezé-lszerfí és objektív dolog, hogy ha a törvény akként lesz szerkesztve, és e szakasz akként lesz megállapítva, hogy kimondatik, hogy a tanácskozás ügyrendjét maga a kúria teljes ülésben, vagy pedig, a mint Vörös János képviselőtársam tanácsolja, hogy a két tanács együttes ülésben állapírja meg. Ennélfogva hozzájárulok tisztelt barátom javaslatának elfogadásához. (Helyeslés a szélső balolalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezdrom. Az előadó urat illeti a szó, Mohay Sándor előadó: Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a beadott módosítványt mellőzni. Voltaképen itt egy részletes eljárási szabály megállapításáról van szó, a mely törvényhozási intézkedést kivan, illetőleg a kormánynak csakis törvényhozási intézkedés alapján van joga ahhoz, hogy ilyen szabályokat megállapíthasson. Ilyen általánosan kötelező szabályzatokat különben olyan ügyekben, a melyek, mint különleges ügyek, a kúriára bízattak, eddig sem a kúria tanácsa vagy teljesülése állapított meg, hanem általában véve minden ilyen esetben az igazságügyminiszter nyert felhatalmazást az eljárási szabályoknak megállapításáru. Elég e tekintetben hivatkoznom az 1874. évi választási törvény 51. §-ára, a mely a választói jog felett itélő tanácsok ügyrendjének megállapítását szintén az igazságügyminiszterre bízza. Különben én teljességgel nem értem azokat az indokokat, a melyeket itt kivált az előttem szólott tisztelt képviselő úr felhozott, mert hogy egy általános eljárási intézkedés megállapításában miképen érvényesülhetne pártbefolyás, vagy politika, azt igazán - csekély eszemmel — belátni képes nem vagyok. Kérem tehát a módosítvány mellőzésével a szakasz eredeti intézkedésének fentartását. (Helyeslés johbfelöl) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom ; következik a szavazás. Vörös János képviselő úr a következő módosítást nyújtotta be: E szavak helyett: »az igazságügyminiszter« tétessék: »a két tanács együttes ülése.» A kérdés tehát az lesz, vájjon a ház a 19. §-t a bizottság szövegezése szerint változatlanul fogadja-e el szemben Vörös János tisztelt képviselő úr módosításával? (Igen ! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a szakaRzt változatlanul kívánják elfogadni, álljanak fel. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt változatlanul elfogadja. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 11. fejezet czímét, mely észrevétel nélkül elfogaätatik. Olvassa a 20. §-t). Lakatos Miklós jegyző : Vörös János ! Vörös János: T. ház! A jelen szakasz következtében abnormis viszony fog beállani azon esetben, hogyha ezen szakaszt a tervezett javaslat szerint meghagyjuk, mert a képviselőház, és a képviselőház elnöksége a megtámadott mandátumokról közvetlenül gyors értesítést nem nyerhet. Épen ezért szükségesnek tartanám mind a ház méltóságának megóvása végett, mind az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása czéljából, hogyha a szakasz úgy módosíttatnék, hogy nem a kir. kúriánál adandó be a kérvény, hanem a képviselőház elnökségénél; később azután gondoskodni lehet arról, hogy a képviselőház elnöksége azt rövid idő alatt a magy. kir. kúriához áttegye. Szükséges volna továbbá gondoskodni arról is, hogy ezen kérvény minő bélyegkötelezettség alá esik, mert tudomásom szerint a javaslatban sehol sincs megmondva, hogy a kérvény bélyegköteles vagy bélyegmentes lesz-e? Ép ezért tartanám helyesnek, ha a szakasz végén kimondatnék az is, hogy az ily kérvények a bélyegmentesség jogosultságával bírnak. Módosítványom oda terjed, hogy a huszadik szakasznak azon szavai után: »harmiucz nap alatt adandó be« ezen szavak tétessenek: »a képviselőház elnökénél és pedig bélyegtelenül.« Kérem módosítva nyom elfogadását. (Helyeslés a szélső balodalon.) Elnök : Kíván még valaki szólani ? (Nem ?) Szólani tehát senkisem kívánván, a vitát bezárom. Erdély Sándor igazságügy miniszter: A tisztelt képviselő úr aggodalmával szemben, a melyet kifejtett, és a melyre módosítványát alapította, hivatkozom a javaslat 30. §ára, a mely azt mondja, hogy a kúria elnöke a beérkezett kérvénynek előadót rendel és egyúttal annak egyik példányát azonnal átteszi a képviselőházhoz.
