Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-637

316 687, országos ülés 1896. junius Iá-én, hétfőn. akarni? Szóval meg lesz az alkalom, a melynél fogva a kormány rányomja politikai irányának bélyegét a kúriára, a mely ez által kivetkőztettetik a pártatlan, mindenekfelett álló felsőbb bírói fórum jellegéből. Ezt az alkalmat kell megszüntetni, és ha annyira akarják, hogy a választások tisztasága megőriztessék, akkor ezen indítványhoz iiozzá kell járúlniok, mert így az alkalom is megvonatik az elnöktől arra nézve, hogy befolyásolhassa a bíróságot, mert így a véletlen sors hozza a bírákat a tanácsba és minden esetre oly tanács fog alakulni, a mely teljesen a véletlentől függ és a bírák politikai érzelme nem fog tekintetbe jöhetni. Ennélfogva egyedül czélravezetőnek csak azt lehet elismerni, ha az egyformán megbízható kúriai bírák köztíl fog kisorsoltatni az a tanács, a inety a politikai ügyekben itólni lesz hivatva. Ajánlom tehát a módosítsanyt. (Helyeslés a szélső hátoldalon.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Ha valaha volt valakinek joga, hogy félremagyarázott szavainak helyreigazítása végett szóljon, akkor az nekem ma a legnagyobb mértékben megvan, mert soha még elő nem fordult, hogy e házban valakinek szavait úgy félre magyarázták, azokba egy nem mondott eszmét úgy bele interpretáltak volna, — még pedig, úgy látszik, tendencziózusr.n — mint a képviselő úr tette. A mit én mondtam : az a fennálló rendszeren alapszik, mely szerint a kúrián? 1 és minden bíróságnál szaktanácsok működnek. Azt nem fogja tagadni a képviselő úr, hogy az ezen törvényjavaslat alapján itélo bírónak mindenesetre kell krimi nalisztikus téren bizonyos szakszerű képzettséggel és gyakorlattal bírnia. Ha már most sorshúzásra bízzuk a tanács megalakítását, megtörténhetik, hogy telekkönyvi szakreferens, (Zaj és ellenmondás a szélső halóidon.) vagy olyan jön be ebbe a szaktanácsba, a ki ilyen ügyekben nem bír a megfelelő gyakorlottsággal. (Zaj a szélső baloldalon.) Holló Lajos képviselő úr a kir. kúriának védelmére kell, és soha senki nagyobb mértékben a kúriát gyanúsítás és alaptalan insinuáczió alá nem vette, mint a képviselő úr (Zajos ellenmondás a szélső haloldalon. Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) midőn azt mondja a kir. kúria tagjairól, hogy azok képesek arra, hogy őket az elnök befolyásolhassa, és hogy ők annak intencziója és inspiráeziója szerint Ítéljenek. A kir. kúria az ilyen védelmet meg fogja köszönni a képviselő urnak. Kérem a szakasz elfogadását. (Helyeslés jobbfeWl.) Vörös János: T. képviselőház! Személyes kérdésben óhajtom igénybe venni pár perezre a t. ház figyelmét. Issekutz t. képviselőtársam felszólítást intézett hozzám, hogy indítványomat vonjam vissza, igen sajnálom, hogy felhívásának eleget nem tehetek. Az ellenzéki részről történt felszólalások engem egészen arról győztek meg, hogy a magyar kir. kúria bíráinak érinthetetlensége és szakképzettsége oly magasan áll, hogy különösen a kinevezés szerint legidősebbeknek az ítélkezése teljes megnyugvással elfogadható. Másfelől azt sem tételezhetem fel azon maj.>as testületnek különösen azokról a tagjairól, a kik már oly hosszú szolgálati idővel bírnak, hogy nyugdíjazás esetére is fizetésöknek egészét igénybe vehetik a kincstártól, hogy bármely gyanú férhessen a választási bíráskodás körüli működésökhöz. Módosítványomat tehát kénytelen vagyok fentartani. Remete Géza: T. ház! A t. igazságügyminiszter úrnak imént elhangzott szavaira azt vagyok bátor megjegyezni, hogy minden bírónak és így a kúriai bírónak is kötelessége megtanúlni a törvényhozás által alkotott minden törvényt és így ezen törvényt is. A mi pedig a szakszerűség kérdését illeti, az ily ügyeket józan eszíí faíu«i bíróra is rá merném bízni, ha igazságérzet van benne és lelkiismeretes ember és józan észszel bír, annál inkább bármely kúriai bíróra, különösen akkor, midőn tudjuk, hogy ezeknek kötelessége polgári, büntető, telekkönyvi ügyekben egyaránt jártasságot szerezni, és ezen jártasságot, mire a kúriához jutnak, meg is szerzik. Az oly kúriai bíró, a kire az ily egyszerű kérdés elbírálását bátran rá nem lehet bízni, az nem oda való, azt nyugalomba kell helyezni, ennélfogva én is Sima Ferencz t. barátom indítványát fogadom el, mert ez a legigazságosabb, a pártatlanságot leginkább megóvó mód a megalakításra. Legjobb tehát, ha a véletlenre bízzuk a tanács megalakítását, mert, a mint azt igen szépen előadta Holló képviselőtársam, a befolyásolhatás nincs kizárva az által, ha a titkos szavazást tartjuk fenn. Kérem Sima barátom módosításának elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lakatos Miklós jegyző : Várady Károly ! Várady Károly: T. képviselőház! Ennél a kérdésnél, mely tuíajdonképen a felett folyik, vájjon azon bírósági tanácsok, melyek a megtámadott választások felett bíráskodni fognak, választás vagy sorshúzás útján alakíttassanak-e meg, a t. igazságügyminiszter űr két ízben szólalt fel. Első sorban kifogásolta azt, hogy azon fegyelmi tanácsok, melyek sorshúzás útján alakíttatnak, nem váltak be, másodszor pedig azt adta elő, hogy az ilyen bíráskodáshoz kriminális jogtudományi előkészűltség kell. Én mindkét előadását helytelennek tartom. Igen könnyű itt előállani a parlamentben és azt mondani, hogy