Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-637

637. országos ülés 1896. junins 15-én, hétfőn. 317 az oly fegyelmi bíróság, mely nem választás, de sorshúzás útján alakíttatik, nem vált be, nem védelmezte meg a bírói tekintélyt, nem torolta meg a fegyelmi vétségeket. Csakhogy ezen állítás minden bizonyítás nélkül maradt. (Igás! Űgg van! a siélső baloldalon.) Mi, kik ezzel foglalkozunk, kiknek sokszor alkalmunk van a nagyméltóságú királyi kúria előtt fegyelmi ügyekben eljárni, ugyanis meg vagyunk arról győződve, hogy azok a tanácsok, melyek sorshúzás útján, tehát minden emberileg képzelhető érdekeltség kizárásával alakíttattak meg, a rangúk kötelességét mindig a legjobban, a legfényesebben teljesítették. Én határozottan kétségbe vonom, hogy a t. miniszter úrnak igazsága volna a tekintetben, hogy ezek a tanácsok nem tették volna meg kötelességüket. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon) De, ha a t. miniszter itr azt kívánja, hogy büntetőjogi előkésztíltségök legyen az illetőknek s azért mellőzi a sorshúzost, ennek egyszerűen az lett volna a módja, a mit már a bizottsági tárgyalások során meg kellett volna tenni, hogy ezek a bírák ne választassanak az összes tagok sorából, hanem sorsoltassanak ki azok közííl, kik kriminális előkészííltségge! bírnak. Akkor is meg lett volna óva ez az érdek. (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha egyszer kétségtelen az, hogy minden pártérdeket, minden visszaélést, minden rendszernek törvénytelen befolyását egyedül a sorshúzás zárja ki és semmiféle visszaélés oda be nem hatolhat, akkor, bármennyire beszéljen a t. miniszter úr, ez az egyedüli intézmény, mely megóvja a bíróság pártatlanságát, mert sorshúzás esetében semmiféle miniszter, semmiféle rendszer, sem jobbról, sem balról nem befolyásolhatja azt a bíróságot, mely így megalakíttatott. Én is úgy tartom, hogy a törvényjavaslat ezen szövegében, mely szerint a t, miniszter úr kijelentése ellenére nem tartalmazza azt, hogy büntetőjoggal ismerős bírák sorából választassanak, egyenesen a íeghelytelenebb s ugyanazon okoknál fogva, a melyeket t. képviselőtársaim kifejtettek, azok alapján, melyeket tapasztaltam s elmondani bátor voltam, csatlakozom Sima Ferencz t. képviselőtársam módosítványához. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök; Szólásra senki sincs feljegyezve. ha tehát szólani senkisem kivan, a vitát berekesztem. Szó illeti még az előadó urat. Mohay Sándor előadó: T. ház! Az ÖSZszes benyújtott módosításokkal szemben az igen t. igazságminiszter úr és előtte Plósz államtitkár úr a kellő érveléseket elmondván, nekem voltaképen egyetlenegy indítványnyal szemben kell állást foglalnom és ez Szalay Károly képviselő úr elhalasztási indítványa, a melyet talán formális indítványnak azért nem tekinthetek, mert írásban be nem nyújtotta és így az szavazás alá sem kerülhet. Egyébiránt bátor vagyok az ő érvelésére megjegyezni, hogy ha áll az a vélekedése, hogy az eddig benyújtott módosítások el nem fogadása miatt a javaslat rosszabbítani fog az eddigi állapoton, akkor, minekutána ezen el nem fogadott módosítványok azért nem fogadtattak el, mert a javaslat alapelveivel és rendszerével állanak ellentétben, neki a javaslat általános tárgyalása alkalmával kellett volna állást foglalnia és ezen javaslatot még általánosságban sem lett volna szabad elfogadnia, A második, a mi érvelésében foglaltatik, az, hogy nem volt elég idő az átgondolásra és a véleményeknek e tekintetben való leszíírődésére. Szalay Károly : Egy szóval sem mondtam ! Mohay Sándor előadó: Bmsánatot kérek, »idíít engedni a tájékozódásra*, eít tetszett mondani. Ezzel szemben megjegyzem, hogy a javaslat már 1892-ben nyújtatott be, három ülésszak bizottsága foglalkozott vele, a bizottság jelentését 1895. május havában terjesztette elő, a gróf Apponyi Albert t. képviselő ár módosítványaira vonatkozó jelentés 1896. február havában lett a háznak bemutatva és így volt elég idő arra, hogy mindenki tisztába jöjjön azzal, hogy minő álláspontot kiváu ezen javaslat részletes intézkedéseivel szemben is elfoglalni. Most, a részletes módosításokat illetőleg, azok után, a mik itt már elmondattak, ki keli jelentenem, hngy a magam részéről is hozzájárulok a Horánszky Nándor t, képviselőtársam által benyújtott módosítványhoz s ezáltal legalább meg lesz czáfolva az önök részéről emelt azon vád, hogy mi niindeisnenríí módosítványtól elzárkózunk. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Színjáték !) Mert mi igenis, minden oly módosítást, a mely a javaslat alapelveivel nem ellenkezik, szívesen teszszük megfontolás tárgyává és azt, ha helyesnek találjuk, el is fogadjuk. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a szavazás. A kérdés feltétele a következő lesz. Első Sorban szavazás alá íogom bocsátani az eredeti javaslatot, melylyel szemben állanak az összes beadott módosítványok. Ha a javaslat így el nem fogadtatnék — és pedig czélszeríí lesz bekezdésenkiut, először csak az első bekezdésre szavazni — akkor Horánszky Nándor í. képviselő úrnak módosítványa, mint az eredeti szöveghez legközelebb álló, fog szavazás alá bocsáttatni. Ha ez sem fogadtatnék el, akkor sorrend szerint a beadott módosítványok kerülnek szavazás alá. Ha pedig elfogadtatik az eredeti szöveg, akkor ezek eb