Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-637

637. országos illés 1896. június 15-én, hétfőn. 311 beterjesztése iránt tett; ragaszkodik e javaslat- I nak speeziális diszpoziezióihoz, hogy úgy szóljak, azért, mert abban a meggyőződésben van, hogy az előkészítő bizottságokban annak minden részletintézkedése helyes körültekintéssel megvitatva lett; ragaszkodik főleg a felekezeti izgatás ellen beigtatott szakaszához, a mely nélkül részemről, a ki egyébként is e javaslatot elveim feutartásával szavazom meg, e javaslatot egyáltalában nem szavaznám meg. De, t. ház, ez alkalommal épen azon módosítványokat illetőleg, a melyeket a t. ellenzéki oldalon benyújtani méltóztattak, egyáltalában indokolatlan az a szemrehányás, a melylyel itt találkozom, mert tulajdonképen a módosítványok természetét illetőleg miről van szó? Horánszky Nándor t. képviselőtársam és a módosítványok t. beadói azt kívánják preczizirozni, hogy rendes kúriai bírák legyenek azok, a kik a tanácsban helyt foglalnak. Erre vonatkozólag a t. államtitkár úr felvilágosításai után kétségtelen, hogy ily szellemben van megkonczipiálva az a szakasz, a melynek módosítását kívánják. (Egy hang a szélső baloldalon: De nem úgy rendelkezik!) A szakasznak rendelkezése is ugyanaz. (Halljuk! Halljuk!) Ha tehát Horánszky Nándor t. képviselőtársam ragaszkodik módosítváuyához, azon nyilatkozat után is, a melyet e tekintetben az államtitkár úr tenni méltóztatott: akkor egyáltalában nem találok semmi nehézséget abban, hogy mi Horánszky Nándor képviselő úr módosítványát elfogadjuk (Helyeslés a baloldalon.) és ezzel azután mind az az argumentáozió elesik, a melyet Sima Ferencz t. képviselőtársam felhoz ellenünk; mert abból, hogy a t. képviselő uraknek e^ye* módosítványai, a melyek a javaslatot eredeti tendeneziájából teljesen kiforgatni akarják, részünkről el nem fogadtatnak, nem következik még az, hogy mi teljesen mereven állunk minden módosítványnyal szemben s ha azután t. képviselőtársaink megfenyegetnek minket azzal, hogy a 180-nál is több szakaszból álló törvényjavaslat minden egyes szakaszához fognak módosításokat beadni és így a javaslat törvényerőre emelkedését, tekintettel az előrehaladott időre megakadályozni igyekeznek: mi nem vagyunk azok, kik megijedünk tőle, csak előzetesen figyelmeztetjük t. képviselőtársainkat, hogy a felelősséget azért, hogy ezen javaslatból nem lett törvény, ne tessék mi reánk, erre a pártra hárítani, hanem magukra vállalni. (Élénk helyelés jóbbfelől. Zaj a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! A miniszter úr többször hivatkozott azon nyilatkozatomra, hogy az általános vita alkalmával kijelentettem, hogy itt egy színjáték foly, a mi abban áll, hogy itt a választások tisztaságáról, azoknak tisztán való megejté.sérőj törvényjavaslat terjesztetett be és tárgyaltatik egy oly parlamentben, melynek többsége nem bir érdekkel az iránt, hogy a választások tiszták legyenek. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogyha a hamis mértékek üldözését a mészárosokra és kofákra bízzuk, minden ember jól fogja tudni, hogy a hamis mértékek nem fognak a forgalomból eltűnni, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert a hamis mértékek használatából nekik van hasznuk, nem pedig a fogyasztó közönségnek. (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Épen így állunk itt is. A közvélemény nyomása és a törvény rendelete következtében 1874-től 22 esztendő múlva a törvény rendelkezésének elég tétetik egy törvényjavaslatban, mely már nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, mert nem mindenben rendeli a kúriát választási kérdésekben bíráskodni, hanem csak egy részében. A t. túloldalról hangoztatják, hogy ők ezen vita folyamán kellő előzékenységet tanúsítottak volna, hiszen kezdettől fogva végig egyetlen egy módosítást sem fogadtak el. (Zaj.) Egyhez, mely stiláris természetű volt, a t. miniszter úr hozzájárult, de kedves zavarában azt is leszavazta. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Mért vagyunk mi itt ? Ha már bolondítani kell az országot azzal, hogy mi egymás kölcsönös kapaezitácziójára vagyunk itt, méltóztassék ezt a színjátékot legalább némi ügyességgel végezni, (Úgy van! a szélső baloldalon.) tessék a közönségnek módot és alkalmat, nyújtani, hogy higyje el, hogy itt a képviselők csakugyan azért vitatkoznak, hogy egymást kapaczitálják Az ellenzék oldaláról bármely nyilatkozat tétessék is, a kormánypárt részéről egyetlen egy módosítás sem fogadtatik el. Eddigelé kétszer szólalt fel Gajári Ödön t. képviselőtársam. O róla igen jól tudjuk, hogy ő a pecsétnek az őre, mert ő jelentette ki a szabadelvű pártban, hogy hozzájárulnak ehhez a törvényjavaslathoz, hanem csak úgy, hogy ha azon semmi változtatás nem esik. Nem furcsán veszi-e ki tehát magát, ha a t. miniszter úr most arról beszél, hogy a színjátéknak mi volnánk a részesei. Igenis, ebben a színjátékban mi vagyunk a tragikus küzdők, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon. Zaj a jobboldalon.) kikkel az igazság elbukik; önök pedig képviselik a fondorkodásnak azt az elemét, mely nélkül egy színjáték létre nem jöhet, mely nélkül drámai kivégzés nem lehet. Ha a t. képviselő urak arról beszélnek, hogy itt kapaczitáczióuak vau helye és készek a mi javaslatainkat elfogadni, eddigelé ennek tanúságát nem adták. Ha jövőre adni fogják, üdvözölni fogjuk őket, mert előttünk más czél nem lebeg, mint az, hogy a választások tiszták legyenek, mert a választások tisztasága az ellenzéknek nyújt védelmet és oltalmat.