Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-637
637. országos ülés 1896. június 15-én, hétfőn. 307 ezen két jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével fog tárgyalásra kitűzetni. Következik a napirend: a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása (írom. 51, 922, 1122, 1041). Josipovich Géza jegyző (olvassa a II. ezimet, a mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa a 14. §.-t). •' Lakatos Miklós jegyző : Vörös János! Vörös János: T. ház! E törvényjavaslat 14. szakaszában az van, hogy a kúriai válasz tási ügyekben 5 tagú tanácsban határoz. Én azonban ezt az 5 bírót végtelenül kevésnek tartom az ügy fontosságához képest, mert itt sokkal fontosabb kérdésekről van szó, mint a minők, ha szabad összehasonlítást tennem, azon kérdések, a melyek tárgyalására a polgári perrendtartás 7 tagú tanácsot rendel. Tudjuk, hogy a királyi törvényszékektől oly ügyek, melyek 2 tagú tanácsban intéztetnek el, már a kúriánál 7 tagú tanácsban lesznek elintézve. Ha tehát már a polgári peres eljárás megkivánja, hogy az ilyen természetű ügyek, melyek 500 frtot meghaladó összeget képviselnek, 7 tagú tanácsban intéztessenek el, indokoltnaktartom, hogy az ország alkotmányát érintő kérdések ne 5 tagú, hanem sokkal több tagú tanácsban intéztessenek el. Indítványozom tehát azt, hogy legalább 11 tagból álljon azon tanács, mely a képviselőválasztásokra vonatkozó ügyek elintézését véglegesen eszközlendi. Módosítványomekkép hangzik : ezen szavak helyett: »öttagú tanácsban* tétessék: »tizenegytagú tanácsban.* Kérem módosítványoinat elfogadni. Erdély Sándor igazságügyminister: T. ház! Annak, hogy a kúria mai nap még bizonyos ügyekben 7 tagú tanácsban határoz, felebbvíteli rendszerünk az oka, mely szerint a törvényszéknél 3-, a másodbíróságnál 5-, a kúriánál 7-tagú tanács határoz. Az ügy fontossága ebben a tekintetben szerepet nem játszik. Ujabbkori törvényhozásunk törekvése az, hogy a bírák száma a felebbvíteli fórumoknál is, a mennyire lehet, leszállíttassék, különösen annál az oknál fogva, mert magasabb bírói állások tekintetében annyi számú bírót, mint a mennyi megkívántatnék, az ország tulaj donképeu kiállítani sem képes. A törekvés tehát most általában oda irányúi, hogy a mennyire lehet, a tanácsokban a bírák száma leszállíttassék. Ennek hódol ez a rendelkezés is. Annál kevésbbé fogadhatom tehát el a t. képviselő úr indítványát, mert az az érv, hogy ezek oly fontos ügyek legyenek, melyekre megkívántatnék a bírák nagyobb száma, el nem fogadható. Elismerem ugyan, hogy ezek igen fontos ügyek, azonban nem a bírák számától függ valamely ügynek jó és helyes elintézése, hanem attól, hogy milyen alapossággal vizsgálja felül, habár kevesebb számú bíró is. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha az itt kontemplált rendszer szerint a kúria azokat a bírákat, kik ez ügyben ítélni fognak, választani fogja, meg lehetünk nyugodva abban, hogy az öt tagból álló tanács ép oly alapossággal fog benne ítélni, mintha az 11 tagból állana. Tizenegy tagból álló tanácsot előállítani, ellenkeznék az egész rendszerre] és azzal a törekvéssel, hogy á bírák, a mennyire lehet, a munkától mentesítessenek. Ezek figyelembe vételével kérem a t. házat, méltóztassék az indítványt el nem fogadni. (Helyeslés a jobboldalán). Lakatos Miklós jegyző : Szalay Károly ! Szalay Károly: Azt mondja az igazságügy miniszter úr, hogy Vörös János t. barátom indítványa rendszerünkbe ütközik. Azt kérdezem én az igen t. miniszter úrtól, hogy mi az a mi rendszerünk tulajdonkép? mert épeszű ember idáig abban, a mi igazságügyi téren történt, következetes rendszert ugyan soha meg nem talált, mivel egyik rendelkezés a másikba ütközik. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt mondja az igazságügyminiszter úr, hogy az ország nem bírna annyi bírót tartani, . . . Erdély Sándor igazságügyminiszter: Kiállítani! Szalay Károly: • • . kiállítani. Én azt gondolom, hogy ez a törvény nemcsak, hogy időhöz van kötve, hanem kivételes is. Ha már az alatt a nyolcz év alatt, a melyre ezen törvény kiterjed, a rendszernek megint egy nagyon különös nyilvánulása szerint, a mai igazságügyi kormányzatban meg lesz a nisus arra nézve, hogy a kúria bíráinak számát megapaszsza, a 11 tagú tanács a mostani számból kikerül, a mit — úgy gondolom — a miniszter úr is el fog ismerni. Én azt hiszem vannak bizonyos dolgok, melyekkel minden ember tartozik magának. Ezek közé tartozik az is, hogy a képviselőház minden tekintetben és ebben a tekintetben is becsülje meg ne hagyja magát annyira, hogy a saját maga ügyét kevesebb ember által intézteti, mint az 500 forintos rongyos ügyet. Azt is mondja a miniszter úr, hogy a bírák száma nem határoz, Ha a bírák száma nem határoz, miért nem méltóztatik egy emberre bízni ? Miért van itt egy szakasz, mely azt mondja, hogy a kérvényt alaki tekintetben csak egyhangú szavazással lehet visszautasítani? Már pedig azt csak senkisem fogja tagadhatni, hogy kevesebb megnyugvásul szolgál, ha bizonyos tekintetben hét ember jő egy véleményre, mint ha tíz. Ezek azok az okok, a miért kérem a t. házat, méltóztassék Vörös János t. barátom módosítványát elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.)
