Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-636

636. országos ülés 1896. június 13-án, szombaton. 283 Bemutatom továbbá a főrendiház elnökének nyolczrendbeli átiratát, melyek szerint: 1. az országos statisztikai hivatal elhelyezése czéljáböl Budapesten emelendő állami épületről; 2. a es. és kir. közös hadsereg, haditengerészet és a m. kir. honvédség egyéneinek ellátásáról szóló 1875: LI. törvéuyezikk 135. §-ának kiegészítéséről; 3. a virjevo-kapelna-noskovcei és 4. a szegzárd-báttaszéki helyi érdekű vasutak engedélyezéséről; 5. a 770 foknál kisebb sűrűséggel bíró ásványolajak adómentes beszerzéséről; 6. a fiumei és a magyar-horvát tengerparti kormányzói új palota építési költségeinek fedezéséről ; 7. Budapest székes főváros által felveendő kölcsönök bélyeg- és adómentességéről; 8. a magyar királyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatokat a főrendiház módosítás nélkül, a képviselőház által megállapított szerkezetben elfogadta. Az országgyűlés két házának egyetértésével megállapított ezen törvényjavaslatok legfelsőbb szentesítés végett ő Felségéhez fognak felterjeszteni. Bemutatom továbbá a főrendiház elnökének három rendbeli átiratát, melyek szerint: 1. a komárom-dilnaszerdahelyi, és 2. a nagyhalmágy-brádi helyi érdekű vasutak engedélyezése tárgyában, valamint 3. az 1892: XXI. tcz. alapján kiküldött országos ellenőrző bizottság jelentésére nézve a képviselőház által hozott határozatokhoz a főrendiház hozzájárult Az országgyűlés két házának egyetértésével hozott ezen határozatok országos határozatoknak jelentetnek ki. Bemutatom végűi Somogy megye közönségének feliratát a közútakról és vámokról szóló 1890. évi I. tcz. 69. §-ának módosítása iránt. Továbbá bemutatom a Budapesten 1896. évi május hó 10-én tartott népgyűlésnek Ugron Gábor képviselő úr által beadott kérvényét általános szavazatjog behozatala iránt. Ezen kérvények kiadatnak tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter! Wlassics Gyula vallás- és közoktatás Ügyi miniszter: T. képviselőház! Van szerencsém a közoktatás állapotáról szóló 25. jelentést a t. képviselőház elé terjeszteni. Kérem a t. házat, méltóztassék azt a képviselőház tagjai közt kiosztatni és előzetes tárgyalás és véleménynyilvánítás végett a közoktatásügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök: A közoktatásügy állapotáról szóló 25. jelentése a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a ház tagjai között szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a ház közoktatásügyi bizottságához utasíttatik. Következik a napirend értelmében az indítvány és interpellácziós könyvek felolvasása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: T. ház! Jelentem, hogy az indítványkönyvbe újabb bejegyzés nem tétetett. Az interpellácziós könyvben a következő bejegyzések foglaltatnak : (Halljuk!) Június 13-án Ugron Gábor (Halljuk! Halijuk!) a keleti kérdésben elfoglalt álláspont tárgyában a miniszterelnökhöz; június 13-án Holló Lajos: Lueger bécsi alpolgármester támadásai tárgyában a miniszterelnökhöz. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az interpellácziók az ülés végén a szokásos időben fognak előterjesztetni. Következik a napirend értelmében az országgyűlési képviselőválasztások feletti kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat (írom. 51, 922, 1122, 1041) részletes tárgyalásának folytatása. Hévizy János jegyző: Visontai Soma! (Halljuk! Halljuk!) Visontai Soma: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nagyon nehéz a kapaczitáczió ezeknél a szakaszoknál, a melyek most tárgyalás alatt vannak, értem különösen a 7., 8. és 9. §-oat, a melyek az úgynevezett választási megvesztegetéssel vannak összefüggésben. Én úgy látom, t. képviselőház, hogy az a törvényhozó, a ki nem érzi azt, hogy nem helyes ezt az irányzatot, a mely ebben a három szakaszban van megjelölve és azokat az intézkedéseket, a melyeket ez a három szakasz statuál, törvénybe iktatni, annak úgy az előttem szóló t. képviselőtársaim, valamint én is hiába beszélünk. Vannak tünetek a társadalmi életben, a melyek, hiszem, hogy sokszor az erkölcsi életet is tángálják, de a törvényhozások életében mégis azt látjuk, hogy helyesebbnek találták sokszor engedni, hogy azok tűrt bajok legyenek, semhogy ezen tünetek körűi egész törvényhozási munkálatokat kifejteni és bizonyos hátrányos, bizonyos helytelen, bizonyos erkölcstelen tüneteket a törvényhozás tekintélyével szentesíteni és törvénynyé tenni tartották volna szükségesnek. így van ez azon tényekkel is, a melyek a 7., 8. és 9. §-bau le vannak fektetve. Miről van itt szó, t. ház ? A büntetőtörvénykönyv 185. és 186. §-ai, a melyek a választók megvesztegetéséről intézkednek, már pozitiv alakban felsorolják mindazon tényeket, a melyek büntetendők. A büntetőtörvény azon büntetendő cselekményeknél a dolus specziálist kívánja meg, vagyis azt, hogy azon czélból követtesse36*