Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-635

635. országos ülés 1896. június 12-én, pénteken. 259 nem volt szükséges a törvényhatóság feliratát aláírásával ellenjegyezni; mert a törvényhatósá­gok önmaguk és egyenesen fordulhatnak az országgyűléshez és így Horvátország bármely törvényhatósága is egyenesen peticzionálhat a magyar országgyűléshez és azzal közvetlenül érintkezhetik. Ez egy biztosítékot nyújt arra, hogy mi a horvátországi lakosok minden sérel­mes ügyét megismerhetjük, és a mennyiben a közös ügyek körébe tartozik, ezen országgyűlé­sen tárgyaljuk és orvosoljuk. Elnök: T. ház! Magában az előterjesztés­ben hiba nincs, mert a törvényhatóságok, még pedig Horvát-Szlavonországok törvényhatóságai is, a közös országgyűléshez közvetlenül is for­dulhatnak ; de ha akár egy miniszternek, akár egy képviselőnek — még pedig a ki képviselő, onnan is — közvetítését veszik igénybe, ebben semmi szabálytalanság nem fordul elő. (Helyeslés.) Bemutatom továbbá Mosón vármegye közön­ségének feliratát, az utak és vámokról szóló 1890. évi I. tczikk 69. §-ának módosítása tár­gyában ; Szatmárnémeti szabad királyi város közön­ségének feliratát, a záloglevél-üzlet adómentes­ségére vonatkozó 1889. évi XXX. törvényczikk 10. §-ának megváltoztatása iránt; és a szabolcsmegyei tanítóegyletnek Beniczky Miksa képviselő által beadott kérvényét, az ön­hibájukon kivűl nyugdíjat nem élvező elag­gott «s munkaképtelen tanítók segélyezése tár­gyában. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Bemutatom még Újbánya szabad kir. város közönségének Tisza István képviselő által be­adott kérvényét a házadótörvények némely intéz­kedéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag. E törvényjavaslattal, a mely most a pénz­ügyi bizottság előtt van, együttesen való tár­gyalás végett e kérvény kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Lukács László pénzügyminiszter. Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház! A czukoradóról szóló 1888. évi XXIII. tczikk némely hatáiuzmányainak időle­ges módosításáról szóló törvényjavaslatot indo­kolásával együtt (írom. 1143) van szerencsém beterjeszteni s kérem a t. képviselőházat, mél­tóztassék intézkedni, hogy ez a törvényjavaslat előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A beadott törvényjavaslat kinyoma­tását és szétosztását a ház elrendeli és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítja. Ugron Gábor képviselő a napirend előtt kivan felszólalni. Ugron Gábor: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk!) Az országgyűlés választott egy bizottságot a közös ügyek elintézésére s azok költségvetései­nek megszavazására. Ez a bizottság csak olyan bizottsága a háznak, mint a többi. Ezen bizott­ságra nézve a mennyiben a törvény nem intéz­kedik és kivételt nem képez, a képviselőház házszabályai állanak fenn és irányadók a kép­viselőház tagjaira nézve. A képviselőház ház­szabályainak 127. §-a azt mondja, hogy az osztályok, valamint a központi éi többi bizott­ságok ülései a mentelmi bizottság üléseinek kivételével a ház tagjaira nézve nyilvánosak. A törvényhozás, midőn a képviselőház tagjaira nézve nyilvánosaknak jelenti ki a bizottságok üléseit, módot és alkalmat akar nyújtani arra, hogy ha a képviselőház szakbizottságokban, vagy egyenesen kiküldött országos bizottságok­ban fejti is ki a maga munkásságát, a kép­viselőknek módjuk legyen, hogy maguknak teljes tájékozást szerezhessenek és ellenőrizzék amiak a bizottságnak működését, a melyet a képviselő­ház vagy az országgyűlés kiküldött. (Helyeslés a szélső haloldalon.) A közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság, hogy a törvény­hozóknak ezen jogát kijátszsza, azon eljárást vette foganatba már évek óta és űzi egész rendszerességgel, hogy a hozzájuk utasított tárgyakat nem a bizottsági ülésben, hanem albizottsági ülésben tárgyalja. A közös kor­mány nyilatkozatai az albizottsági ülésben ítéltetnek meg, ott tárgyaltatnak és midőn a bizottsági nyilvános ülésekre kerül a sor, akkor már a kérdések megvitatva, eldöntve és kimerítve vannak. Sem a gyorsírói feljegyzések, sem a képviselők jelenléte az országgyűlés be­folyását a bizottsági tárgyalásokra ott nem biz­tosítja ; az ott történtekről, az ott adott fel­világosításokról és végbement vitákról csak annyiban birunk tudomással, a mennyiben azok­ról a félhivatalosan megszerkesztett közlemények útján értesülünk. Ez mélyen sérti az ország jogát, (Űgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) sérti a törvényhozás hatáskörét és a képviselők felelősségét, mert ha az országgyűlés bizottságai munkálkodnak, akkor annál inkább, mivel később aztán kénytelen a ház a tételek megváltoztatása nélkül azokat megszavazni, kell, hogy a ház azon indokokról tudomással birjon, a melyek a közös ügyek tárgyalására rendelt bizottságban azon tételek megszavazására vezették az ország­gyűlés bizottságát. És, t. ház, én tiltakozom az ellen, hogy az országos bizottság az albizottsá­gokban titokban és zárt ajtók mögött csakis a szakbizottság és a delegáczió tagjainak jelen­létében végezze a munkáját; mert ez nem 33*

Next

/
Thumbnails
Contents