Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-634
254 6:t4. országos Illés 1896- junlus 10-én, szerdán. geli öt órakor vagy hat órakor és a választás mégis érvényes. Engem nem rossz intenezió vezetett, t. miniszter úr, méltóztassék tehát a felfüggesztésbe belenyugodni és luminálni a dolgot a 165. §-sal egyetemben és akkor tisztában lesz a t. miniszter úr, hogy a nyolez óra előtt való megnyitása a választásnak ép oly érvénytelennek kell lenni, mintha a törvényes határidőn túl nyitják meg. Mohay Sándor előadó: Nekem voltaképen nem lett volna kifogásom az ellen, hogy ha ez a pont a 157. §-sal egyetemben tárgyaltatott volna, mer*- akkor sok félreértés el lett volna kerülhető, mely most, úgy látszik, fenforog, épen az indítványozó, Polcnyi Géza t. képviselőtársam részéről is. O nevezetesen úgy állítja fel a kérdést, hogy in conereto előfordulhat az az eset, hogy a választási elnök a választási eljárást korábban nyitja meg s az egyes jelöltek bizalmi férfiainak esetleg: nem lehet befolyásuk vagy nem lehetnek tanúi a megelőző választási eljárásnak; s nevezetesen azt állította fel példaként, hogy a választási elnök esetleg nyolez óra előtt is megkezdheti már a beérkezett ajánlat alapján a szavazást. Engedelmet kérek, a javaslatnak 157. §-a a leghatározottabban tartalmazza azt, hogy ha több jelölt van ajánlva, a szavazás kilencz órakor kezdetik meg. Ha tehát úgy van felállítva a dolog, hogy az ajánlattétel el nem fogadása fél kilencz óráig érvénytelenségi ok, akkor merőben ki van zárva az a lehetőség, hogy a választási elnök valamely jelölt hátrányára a terminusok megtartása tekintetében követett eljárásával visszaélést kövessen el. Ennélfogva Polónyi Géza t. képviselőtársam aggodalmait feleslegeseknek és tárgytalanoknak tartom. A mi már most Mülek Lajos t. barátom módosítványát illeti, arra nézve bátor vagyok megjegyezni azt, hogy a választási törvény a választási eljárás szempontjából fix határidőket szab meg. Ezen határidők a törvény erejénél fogva tartandók meg és nem adhatók oda egyes vagy akár az összes jelöltek diszkreeziójának tárgyául, hanem feltétlenül tartandók meg és azon határidőn belül, a melyet a jelen javaslat felállít, képeznek érvényességi okokat is. De t. barátom módosítványa következetlen is, a mennyiben lehetetlenséget kíván megállapítani. Itt ugyanis arról van szó, hogy érvénytelen a választás akkor is, ha a választási eljárás megnyitása reggeli kilencz óra után történik. Már most a dolog úgy áll, hogy a választási eljárás megnyitása után egy fél óra alatt ajánlandók a jelöltek és jelölendők ki ä bizalmi férfiak. Ha tehát a választási eljárás kilencz óra után kezdődik, lehetetlen a választási elnöknek a jelöltet vagy a kijelölt bizalmi férfiakat meghallgatni, mert azon jelölt még nem jelöltetett, a bizalmi férfiak esetleg ki sem jelöltettek. Ezen elősorolt és különösen az utóbbi oknál fogva, mert a módosítvány olyant ezéloz, melynek keresztülvitele teljes lehetetlen, kérem a t. házat, hogy a módosítványokat mellőzni méltóztassék. {Helyeslés a jobboldalon.) Mülek Lajos: T. ház! Szavaim félremagyarázott értelmének helyreigazítása czímén kérek szót. A t. előadó úr, úgy látszik, félreértett engem, a midőn módosítványom megtételénél a választási törvényben fixirozott határidőkre nézve azt gondolta, hogy én azon határidőknek eltörlését akarom. Ellenkezőleg! Én a fixirozott időpont mellett vagyok, de épen ezért kívánom és követelem, hogy azt az elnök is tartsa első sorban meg. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ha tehát az elnök minden indok nélkül, csak azért, hogy esetleg a többség meggyőződésének kifejezését megakadályozza, nem tartja meg a fix határidőt és például kilencz óra után kezdi meg a választási eljárást, akkor azért, mert ő nem tartotta meg azt, nem tartom helyesnek, hogy a választás érvénytelen legyen. Épen a fixirozott idő érvényesítése végett kívánom, hogy annak indokolatlan megszegése bizonyítható legyen. Hogy azután ez lehetetlen lenne, azt nem lehet állítani, mert a képviselőjelölt személye köztudott és a bizalmi férfiak személye is konstatálható. Kérem tehát e nyilatkozat értelmében venni tudomásul szavaim értelmét. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház!. . . (Zaj.) Elnök: A vita már be van zárva. Ugron Gábor: Nem vitatkozni akarok, hanem felvilágosítást kérek a t. előadó úrtól. (Zaj.) Ez önöknek is érdekükben áll. Elnök: Engedelmet kérek, a szabályok nem engedik. (Zaj.) Ugron Gábor: Hát akkor csinálják meg a szamárságot! (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Ez inparlamentáris kifejezés és ezért a képviselő urat rendreutasítom, Már most felteszem a kérdést. Az első Polónyi képviselő úrnak függőbentartási indítványa, tudniillik, hogy a 157. §. tárgyalásáig függőben tartassék. A kik ezen pontot a 157. §-sal együtt akarják tárgyalni és addig függőben tartani, kérem, álljanak fel. (Megtörténik) Ugy látom, a többség nem kívánja függőben tartani. Most következik Mülek képviselő úr módosítványa. Ez egy új bekezdés volna, tehát úgy tekinthetem, hogy az első bekezdéseket a ház elfogadja. (Igen!) A ház tehát magát a szőve-