Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-634

634. országos illés 189C>. június 10-éii, szerdán. 251 gyakorolhassák. Gondoskodni kell arról is, hogy megjelenhessenek nemcsak a választás he)yén, hanem a szavazóhelyiségben is, mikor a sor reájuk kerül. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ennélfogva a 12. ponthoz azt a módosítást ajánlom, hogy méltóztassék annak második sorában: »a választás helyén« szavak után ezen szavakat: »illetőleg szavazóhelyiségben« hozzátenni. (Helyeslés a sgélsö baloldalon.) Elnök: Kivan valaki szólni ? Ha nem: akkor a vitát bezárom. Az igazságügy miniszter úr kivan szólani. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! A 3. §-nak 13. pontja így hangzik.>Ha bizonyos választók, a kik nem a képviselőre, hanem más jelöltre akartak szavazni, a választást vezető vagy más hivatalos közeg intézkedése által a választás folyamata alatt és annak helyén választó joguk gyakorlatában törvényellenesen gátolva lettek«, — tehát nem mehettek be a választás színhelyére •— »vagy a szavazatszedő küldöttség elnöke által a szavazattól törvényellenesen visszautasíttatott vagy semmisnek nyilváníttatott és e mellett kimutattatik, hogy ezen választók számbavételével a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte« stb. Ebben a pontban tehát az indítványnak lényege benfoglaltatik. A szavazóhelyiségbe be keli jutniok. E szerint a képviselő úr javaslata a következő pontban benne van s így az itt el nem fogadható. Kérem a t. házat, hogy azt ne méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélső baloldalon.) Elnök: Úgy hiszem, t. ház, hogy a ház a 12. pontot általánosságban elfogadja. A kérdés csak az, hogy Mttlek Lajos képviselő urnak pótlása elfogadtatik-e, a mely szerint e szavak: >illetőlcg szavazóhelyiségben* beszúrandók. Kérem, a kik ezt a beiktatást elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. A többség nem fogadta el. Perczel Béni jegyző (olvassa a is., 14., 15 pontot, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 16. pontot). Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Nekem előzetesen egy általánosan tájékoztató nyilatkozatra volna szükségem a miniszter úr részérő!. En már az általános vitánál jeleztem, hogy a parlamenti tárgyalásokkal nem egészen egyeztethető össze, ha az uralmon levő többség táborából az a jelszó adatik ki, hog-y neki megyünk a részletes tárgyalásnak, számítunk a többi pártok támogatására is, azonban előre elhatározzuk magunkat, hogy semmiféle módosítványt el nem fogadunk. Akkor némi csend uralkodott ezen kérdésben, de a részletes vita eddigi folyama engem teljesen meggyőz arról, hogyha a miniszter úr ilyen ünnepélyes ígéretet nem is tett, de azt hallgatagon megtartani magát mégis elhatározta. Nagyon helyén való lesz, és én egyenesen felkérem a t. miniszter urat, hogy nyilatkozzék, tett-e ilyen Ígéretet vagy sem? Mert nekünk tisztában kell lenni ezzel, mivel a szerint fogunk tovább tárgyalni, a mint az az Ígéret megtétetett vagy sem. Hiszen az alkotmányos tárgyalásnak sohasem válik előnyére az, a mikor egy miniszter feláll és azt mondja, hogy az a módosítás, mely az előbb is beadatott, a mely tulaj donképen semmi elvet sem vicziáí, hanem magát a rendelkezést, a melyet felvett, világosabbá teszi, akkor előáll és azt mondja, hogy ez egy második pontban benne van. Ha ez igaz, önmaga mond kárhoztató ítéletet saját kodifikácziója felett, mert egy másik pontba szúrja bele azt, a mit ebbe a pontba kellett volna felvenni. Lehetetlen, hogy a törvényhozásnak ilyen kodiíikaczionális intenczió tulajdoníttassák. De ezt nem folytatom tovább, hanem kérem a t. miniszter urat, tájékoztasson bennünket e tekintetben. Nekem különben ezen pontnál lenne egy nem nagy jelentőségű módosításom. Miről van itt szó? Arról van, hogy: »A választási eljárásnak reggeli 8 óra előtt történt megnyitása csak annyiban képez érvénytelenségi okot, a mennyiben a választási elnök az ajánlást reggeli nyolcz és fél óráig el nem fogadta és ezáltal a választók az ajánlattételben akadályoztattak.« Mit mond ki ez a szakasz. Lehetővé teszi ez azt, hogy miután időhatár a megkezdésre nézve egyáltalában idncs szabva, hogy ha a választási elnöknek tetszik, reggel 3 órakor vagy éjfélután egy órakor, szóval az napon, de minden esetre nyolcz óra előtt kezdje meg a választási aktust. Az érvénytelenség pedig csak azon esetben következik be, ha a választási elnök nyolcz óra előtt kezdi meg a választást, mert ha később kezdi meg, akkor ez a későbbi intézkedés alapján feltétlenül érvénytelenségi ok nemcsak azon esetben, ha az ajánlási időben tett ajánlat elfogadtatik. Ez, a mint stipu lálva van, a gyakorlati életben lehetetlenség, mert miként rendelkezik a törvény? A törvényben meg van állapítva, hogy 1

j% 9-ig mindenkinek joga van ajánlatot tenni, de annak, a kinek erre joga van, a törvény egy másik jogot is biztosít, azt, hogy egy bizalmi férfit is jelölhet meg. Már most, ha megtörténik az az eset, hogy a választási elnök — nem akarok nagy abnormitásokra utalni — csak regei 7 órakor, vagy fél nyolezkor kezdi meg a választási aktust és 1

/2 9 utáu érkezik hozzá egy ajánlat, tiszta és világos 'dolog, hogy az a Va 9 után beérkezett ajánlat és annak bizalmi férfia 8 órakor nem szerepelhet. Tiszta és világos törvény33*