Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-634

250 (534. országos ülés 1896. június 10-én, szerdán. ság a választási védők ellenbizonyításának mérlegelése után is arra a meggyőződésre jut, hogy a fenforgó esetben a képviselő nem kapott annyi érvényes szavazatot, mennyi a másik jelöltre esett érvénytelen szavazatok levonásával a szavazásban résztvett választók általános többségének megfelel.« Kérem módosítványom elfogadását. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Kivan valaki szólani ebhez az indítványhoz ? Senkisem kívánván, felteszem a kérdést. (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) A képviselő úr indítványa az, hogy a 11. pont után, a 12. előtt iktattassék be ezen indítvány. Kívánják felolvastatni? (Nem!) A miniszter úr kivan szólani. Erdély Sándor igazságügyminiszter: A képviselő úr indítványa oly momentumokat foglal magában, melyekre nézve a javaslat már intézkedéseket tartalmaz. Azokról az esetekről, melyek itt az indítványban a 2., 3., 4., 6., 8. és 9. pontban fel vannak sorolva, az előző pont intézkedik. Általában véve, ha egyszer hivatalnoki erőszakoskodás követtetik el, mely a választók szabadságát koslátosza, vagy elkövettetik oly presszió, a mely a szavazatok szabad gyakorlatában a választókat akadályozza, a mint itt már többször megmondatott, ennek megtorlására a büntető törvénykönyvben megfelelő rendelkezések vannak. És ha ezek a szavazatok a büntető törvénykönyvbe ütközött cselekmény eredményei, akkor azok nem érvényesek, az illető képviselő javára nem számíttatnak és így a választás eredményére nézve semmi befolyással nem bírnak. Nem szükséges tehát és felesleges a képviselő úrnak ezen tulaj dónk épen az előző pont kiegészítésére tartozó indítványa, mert, a mint már előbb is hangoztattam, az intézkedések szaporítása nem fogja azt eredményezni, a mit elérni akarnak: a választások tisztaságát, akkor, a mikor annak biztosítására részint ebben a javaslatban, részint a büntető törvényben, részint a választási törvényben a megfelelő intézkedések már benfoglaltatnak. Ha a kir. kúria meg fogja vizsgálni a választásokat és ha azoknál fel fognak merülni azok az állítólagos visszaélések, a melyeket Ugron Gábor képviselő úr is már a házban igen sokszor igen jó tüdővel hangoztatott, és a melyekről sokszor el volt már mondva, hogy nem valók, (Élénk ellenmondások és derültség a bal- és szélső baloldalon.) ott van a törvény és a kúria végrehajtja. Egy meglevő törvény végre nem hajtása, nem ok új felesleges törvények alkotására. Kérem a t. házat, méltóztassék az indítványt el nem fogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl!) Elnök : Senkisem kivan szólani ? (Nem !) A vitát bezárom. Mohay Sándor előadó: T. képviselőház ! A benyújtott indítványnyal szemben egy pár szóval jelezni akarom azt az álláspontot, a melyet részemről magam is, és a bizottság többsége ezen indítványnyal szemben, midőn az a bizottságban megtétetett, elfogadtunk. Ugyanis azon alapelv, a melyből kiindulólag a 3. §-ban megállapított konkrét érvénytelenségi esetek konstruáltattak, abból indul ki, hogy itt egy konkrét tényállást, a mi a bírósági eljárásra egyfelől alkalmas, másfelől pedig a pei rendszerű bizonyítás lehetőségét engedi meg, állíthatunk fel esak mint olyant, a mely a bírói megítélés tárgyává tehető. Már pedig mindazon érvénytelenségi esetek, a melyek ezen új indítványban előfordulnak, annyiban, a mennyiben azok szabályszerűen bebizonyíthatók s a mennyiben azoknak visszahatása a választás érvényességére konkrété fenforog, mint érvénytelenségi okok a 3. §. keretében megoldást nyernek. A mi azonban ezen túl megy, az nem fogadható el konkrét érvénytelenségi okként, mert nincsen lehetősége annak, hogy a bebizonyítás szabályszerűen történhessék, vagyis a módosítvány, illetőleg indítvány voltaképen arra czéloz, hogy a mikor szabályszerűen be nem bizonyítható ezen érvénytelenségi eset, akkor a bíróságnak joga legyen bizonyos valószínűségi momentumokra alapítva hozni meg a maga ítéletét. Ez merőben ellenkezik a javaslat által elfogadott alapelvekkel és azon szempontokkal, a melyeknél fogva ezen eseteket a kúriai bíráskodásra megnyugvással bízhatjuk. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy a beadott indítványt mellőzni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Már most felteszem az indítványt. A kérdés az, elfogadják-e Makfalvay Géza képviselő úrnak beadott indítványát: igen vagy nem '? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség: a többség tehát nem fogadja el. Perczel Bénijegyzőfofcassa « 12. pontot): Mülek Lajos! (Halljuk! Halljuk!) Mülek Lajos: T. ház! A 3. §. 12. pontja gondoskodik arról, hogy a választás helyén . . . (Nagy zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem, először is itt legyenek csendben. (Halljuk! Halljuk!Ivánka Oszkár közbeszól, de szavai nem érthetők.) Ivánka képviselő urát pedig kérem, ne z varja a szónokot. MÜlek Lajos: A 3. §. 12. pontja gondoskodik arról, hogy a választók a választás helyén, tehát ott, a hol több községből áll a választókerület, a választásra kitűzött községben megjelenhessenek; de ez nem elégséges arra, hogy az illetők alkotmányos jogaikat szabadon