Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-634
634. országos lilás 1896. junins 10-éu, szerdán. 249 nek eredete és kifolyása? Vagy azt, hogy itt a törvények tisztelete és uralma legyen meg, mint egy szabadságot szerető országban? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Vigyázzanak ! A népet régen ingerlik azon visszaélésekkel, melyek a szabadságot eltiporják. Ez az ország pedig nem hajlandó a jármát eltűrni senkinek. És ha le tudtuk az abszolút uralom jármát rázni, le fogjuk tudni rázni egy pártkormány jármát is, (Tgaz ! Úgy van ! Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) kerüljön akármennyibe és akármibe. És ha önök a törvényekkel visszaélnek, akkor legyenek készek arra, hogy ez az ország a szabadságát meg fogja védelmezni saját vére feláldozásával is. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És ki fogjuk tudni pusztítani azokat a gonosztevőket, a kik a törvény háta mögé és a hatóságok védpajzsa mögé bújnak. De a becsületes polgár és hazafi törvényekkel fogja a bajok elejét venni, nem hajtja odáig a népet és a nemzetet, hogy rabigába síílyedjen vagy pedig forradalmat legyen kénytelen csinálni, hogy a törvényeknek érvényt szerezzen. (Igaz! Úgy van ! a bal és szélső baloldalon.) Ezért, ha nem akarják önök az elkeseredést a végletekig vinni, fogadják el Gulner Gyula tisztelt barátom indítványát ; ha pedig továbbra is azon az úton akarnak menni, a melyen eddig haladtak, ám menjenek. De akkor minden vér, a mely a választásoknál ki fog ömleni, az önök fejére fog Szállani és önöket fogja megbélyegezni. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelől.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólani senkisem kíván, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Gulner Gyula képviselő úr azt indítványozna, hogy a 11. pont helyett az általa benyújtott szöveg fogadtassék el. Kívánják, hogy az felolvastassák ? (Felkiáltások: Nem !) A szöveget tehát a ház nem kívánja felolvastatni. Most felteszem a bizottság szövegét; ha az elfogadtatott, elesik az indítvány. Kérem azokat, a kik a bizottság szövegét, úgy a mint van, elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kérem azokat, a kik nem fogadják el, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház a bizottság szövegét fogadta el. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom. Perczel Béni jegyző: Makfalvay Géza! Makfalváy Géza: T. ház! Gulner Gyula barátom a felett tűnődött felszólalásában, mi a nagyobb baj a választásoknál, a pénzzel való vesztegetés vagy a tisztviselők korteskedése. Én nem tűnődöm e felett. Határozottan kimondom, hogy az a nézetem, hogy a tisztviselők kortesKÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXIII. KÖTET. kedése, hivatalos hatalmukkal való visszaélése a legnagyobb rákfenéje ennek az országnak, mert ez az állapot nemcsak a tisztviselőt sülyeszti páriává, a ki kénytelen azon törekedni, hogy szolgálatot tegyen a választásnál, hanem az egész társadalmat megmételyezi, mert mindenki, a kinek ügye-baja van a tisztviselővel, ha ez korteskedik, kénytelen arra az álláspontra helyezkedni, hogy a tisztviselőnek kedvében járjon, máskép igazságot nem kaphat. Ily körülmények közt nagyon is szükséges oly intézkedéseket tenni, hogy a tisztviselő korteskedésének gátat vessünk. A t. ház előbb nem fogadta el Gulner Gyula t. képviselőtársam indítványát, de hogyha elfogadta volna is, azt sem tartanám kielégítőnek, mert a 11. pont annak megállapításától teszi függővé a választás érvényeségét, hogy számszerűleg bebizonyítható -e a köztisztviselőnek a korteskedése. No hát, t. ház, ha a köztisztviselő fenyeget vagy erőszakoskodik stb., vagy fél tőle az a választó, vagy nem; ha nem fél tőle, nem engedi magát befolyásoltatni, ha pedig fél tőle, akkor ritka esetben lesz oly bolond, hogy egy vizsgálat előtt bevallja, hogy azért szavazott, mert a tisztviselő pressziót gyakorolt rá. Azután ma, midőn évtizedeken keresztül űzik ezen mesterséget a köztisztviselők, nekik is van ám annyi gyakorlatuk és eszük, hogy nem igen tesznek oly nyilatkozatokat és cselekményeket, melyek miatt a büntető-törvénynyel összeütközésbe jöhetnének. Elég, ha egy tisztviselő megjelenik a faluban, és azt mondja például: »Szavazhattok, a hová akartok, de figyelmeztetlek benneteket, hogy én maradok ezután is a föbírátok.« Hát ez aztán teljesen elé lesz. Ily esetekben, t. ház, pedig talán egész falukat téríthet, más pártra mint a hova tartoznak, nem lehet számszerűleg bebizonyítani, hogy kikre gyakorolt befolyást. Azért kell egy új pontot a törvénybe bevinni, hogy mikor általában érvényesül a hivatalos hatalom és befolyás, a mandátum semmis. Nem lehet ez ellen azt felhozni, hogy ha ily rendelkezést veszünk fel a törvénybe, akkor nem szükséges egyéb, mint hogy egy tisztviselő általánosságban korteskedjék, és ez már semmissé teszi a választást, mert azon módosítvány, melyet előterjeszteni bátor leszek, megengedni az ellenkezőnek a bizonyítását. Módosítványom ekként hangzik (Halljuk ! Halljuk! Olvassa): »Ha valamely választásnál a 2., 3., 4., 6., 8. és 9. pontokban körűiirt cselekményeket nem a képviselő, hanem más valaki követi el s azoknak, vagy a 11. pontban körülírt cselekményeknek valamelyike oly módon érvényesült, mely a képviselőre adott érvénytelen szavazatoknak számszermti megállapítását nem engedi, de oly általános kiterjedésben fordult elő, hogy a biró32
