Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-634

234 ^Sí. országos ülés 1896. június 10-én, szerdán. misítja a politikát, másfelől különösen fog ár- i tani az egyháznak, valahányszor felekezeti szempontból akar beleavatkozni a politikába. (Élénk helyeslések és zajos ellenmondások a szélső baloldalon.) Elnök! Kérem a képviselő urakat, ne diskuráljanak! Teres József: Vallásos ezélú gyüleke­zetekben a választás eredményét befolyásoló nyilatkozatot tenni e törvényjavaslat szerint tilos. Részemről ezt elfogadom. Ugron t. képviselőtársam kifogása főképen az, hogy e kifejezés: »vallásos jellegű gyülekezetek«, neoi eléggé világos. Én azt hiszem azonban, hogy a példát nem jól választotta meg, midőn épen protestáns lelkészre hivatkozott. (Halljuk!) Val­lásos jellegű gyülekezet szerintem összejöhet a templomban — ez külön is meg van említve — vagy oly helyen, a hol a lelkész isteni tiszte­lethez tartozó, vagy kizárólag vallásos jellegű működést hivatalosan végez. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hisz az megint a templom ? f) Az nem megint a templom, mert ugyanezt teheti a lel­kész temetésnél, keresztelésnél, esketésnél is. (Helyeslés. Zaj a szélsőbalon.) Szerintem ilyesmi tehát a protestánsoknál csak temetésnél, keresz­telésnél, vagy házi esketésnél fordulhat elő. Más felekezetnél előfordulhat körmenetnél vagy áhí­tatos gyakorlatra összehívott gyülekezetnél, pél­dául búcsújárásnál. Ha már most oly helyen, melyet specziálisan vallásos jellegű gyülekezet­nek lehet nevezni, vahiki azzal a czélzattaí, hogy a választást befolyásolja, tesz nyilatkoza­tot, már akkor csakugyan az egyházi és vallási érdeket használta fel politikai czélból. (Úgy van/ Úgy van! a jobboldalon.) Részemről szívesen csatlakozom hozzá, ha a czélnak megfelelőleg világosabb kifejezést fog valaki javasolni; hanem én a magam felfogása szerint ezt elég világosnak látom, a mennyiben sem egyházmegyei, sem presbiteri, sem kerületi gyűléseket nem tekintek vallásos jellegű gyü­lekezeteknek, (Élénk helyeslés és ellenmondások a szélső baloldalon.) mert az mind egyházi köz­igazgatási gyűlés és közigazgatási hatóság. Azt sem tartom kívánatosnak, hogy ilyen közigazgatási gyűléseken egyházi érdekből po­litikai nyilatkozatokat tegyenek, de az ellen tiltakoznom kell, hogy az ilyen gyűléseket val­lásos jellegű gyűléseknek tekintsék. (Helyeslés és ellenmondás a szélső baloldalon.) Részemről a t. képviselő úr megjegyzésére ennyit voltam bátor elmondani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. képviselőház! Hogy e szakasznak ez a pontja felette kényes természetű, . . . (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek itt a bal­oldalon ! Horánszky Nándor: . . . azt — gondo­lom — bővebben fejtegetni nem szükséges. (Helyeslés balfelöl.) Bizonyos intézkedésekre sze­rintem is szükség van, de ezen intézkedésekben tiílmenni a határon, homályt vagy a visszaélé­seknek lehetőségét törvénybe iktatni: ez nem­csak a képviselőválasztásokra nézve, hanem más szempontból is veszedelmes, a mit, azt gondo­lom, szintén felesleges itten bővebben indokol­nom és fejtegetnem. (Helyeslés balfelől) E sza­kasznak d) pontja például részben homályos, részben igazságtalanságokra vezethet. A d) pont ugyanis azt mondja, hogy vagy »ilyen cselek­ményben részes, vagy abba megelőzőleg és ki­fejezetten beleegyezetU. Egyesszámban szól, hogy »ilyen cselekményben*, ebből azt követ­kezteti a bíró, hogy ez csakis a c) pontra vo­natkozik, miután a c) pont után jön. Ha mal­most a d) pontot ki akarja mind a három pontra terjeszteni, úgy legalább is szükséges kimondani azt, hogy »ilyen cselekményekben«, vagy közelebb megjelölni, hogy a d) pontnak hatása kiterjed a megelőző három pontra is. Továbbá igazságtalanságra és egyoldalú­ságra vezethet azért, mert ebben a pontban egy kontradisztinkczió van, vonatkozva a képvise­lőkre, midőn tudniillik azt mondja, hogy »ily cselekményben részes vagy abba kifejezetten beleegyezetté Ebből a kontradisztinkczióból az következik, hogy részes lehet akkor is, ha an­nak a képviselőjelöltnek semmi néven neve­zendő nyilatkozata vagy ténye összefüggésben nem áll azon cselekedetekkel, a melyeket má­sok követtek el, esetleg az ő kontójára elkö­vettettek, mert ez a szó »részes« (Halljuk! Halljuk!) törvénybe iktatva nagyon elasztikus dolog, ha közelebb meg nem határozzuk a ré­szesség ismérvét. Ismérve kétségtelenül az, (Halljuk! Halljuk!) hogy a képviselőjelölt elő­zetesen beleegyezett akár ténye, akár nyilatko­zata által. Ha már most kontradisztingválunk, akkor ebből világosan következik vagy kövét­kezhetik az, hogy ha egy harmadik a képvi­selőjelölt kontójára a megelőző pontokban fog­lalt tények valamelyikét elkövette, akkor a jelöltnek minden hibája, minden bűne, minden beleegyezése nélkül az ő mandátuma méltány­talanul semmis. Valakinek például tetszik puszta malicziából egy jelölttel szemben vagy egy je­lölt javára nyilatkozni csak azért, hogy az ő mandátumát kétessé tegye és oly kijelentéseket tenni, melyek e törvény értelmében tilosak. (Igaz! "Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha mal­most az a jelölt komplikáczióba hozható bármi úton-módon — mert ez közelebb meghatározva nincs — e tény nyel, akkor az illetőnek mau-

Next

/
Thumbnails
Contents