Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-634

684. országos ülés 1896. junlns 10-én, 9zerdán. 233 rültség a bal- és szélső baloldalon.) Mert engedje meg a t. ház, hát mit tesz az, hogy túlvilági büntetéssel fenyeget? Ha valaki azt mondja, hogy ti el fogtok kárhozni, tehát túlvilági büntetésben fogtok részesülni, ez már politikailag meg nem engedett nyilatkozat? (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen az közbeszéd, szóláeforma, hogy eljuttok a pokolba és el fogtok kárhozni, mert valaki nemcsak az által kárhozik el, a mi a túlvilágon érheti, hanem elkárhozik itt is, ha egy hitvány rossz politikának eredményeit kell hogy viselje. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Ilyen fogalmazásban e törvényjavaslat teljesen megfoghatatlan és megmagyarázhatatlan ; hiszen a választókra befolyást csakis olyan eszközökkel lehet gyakorolni, melyek itt a földön mérlegelhetők; de a minek megítélése nem mi tőlünk függ. Mint a túlvilági büntetés, a hol az Isten igazságára van bízva annak megítélése, nem pedig emberi bírákra, a mely nem függ sem a paptól, sem a gondnoktól, sem a püspöktől, sem a pápától, hanem egyedül az Istentől, a ki a túlvilágon ítél az emberek felett, azt egy politikai tőrvényjavaslat keretébe bevonni és mint képviselőválasztáai érvénytelenségi indokot elfogadni: ez csak a naivitásnak, avagy pedig a ezélzatos tervszerűségnek kifolyása lehet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Itt van a c) pont, t. ház, melyben az van mondva, hogy a vallásos tisztelet tárgyait, vagy olyan tárgyakat, melyek az egyházi szertartások végzésére rendelvék, a választói gyülekezeten vagy választási meneteken használni tilos. Azokat a tárgyakat, melyek az egyházi szertartásra rendelvék, a bíró is meg tudja határozni; de hogy a vallási tisztelet tárgyát mi képezi, azt ugyan szeretném tudni, hogy melyik bíró határozza meg. Hiszen a vallási tiszteletnek tárgyát lehet mondani nem felekezetenként, de egyénenként más és más képezi. Némely embernek Flórián a védszentje és némely község is nagyban tiszteli Flóriánt, a másik szent Venczelnek hódol, a harmadik Nepomuki szent Jánoshoz ragaszkodik. Most azt kérdem : miután az országban községenként, sőt egyénenként mások a vallásos tisztelet tárgyai: szent János vagy Flórián, vagy nem tudom miféle hasonló tisztelet tárgyát képező szentnek körűihordozása szintén választási semmiségi okot fog-e képezni ? Engedjék meg önök, törvénybe csak olyan meghatározásokat kell foglalni, a melyek bírói kogniczió tárgyát képezhetik. Néhol magok a protestánsok, a kiknek vallása kizárja a szentek tiszteletét, bizonyos egyházi szokásokhoz ragaszkodnak, mint a déli vagy esti harangszó ; vannak protestáns községek, a melyek védszenteket nem ismernek, a hol katholikusok KÉPVH. NAPLÓ. 1892-97. XXXIII. KÖTET. nincsenek, de mégis a régi múltból nagy tisztelettel vannak egyik vagy másik -szent iránt. Hol kezdődik és hol végződik ennek meghatázása? Törvénybe foglalni ilyent nem lehet, s annál kevésbbé lehet és szabad, ha a ezél nem az, hogy még fokozzuk azt a szerencsétlen felekezetiességet, a mely most az egész országban megragadta a kedélyeket, a melyet egy elhibázott politikával sikerült felszítani és felébreszteni, úgy, hogy az ember a középkor végén gondolja magát, midőn látja, hogy a társadalmi és a családi életben a felekezetiesség szétbont és felbont mindent, megtámadja, szétmarja és szétrágja a politikai életnek legerősebb kapcsait. Az a nép, a mely a legbékésebb egyetértésben élt együtt, a felekezetiesség szenvedélyénél fogva most arra a tudatra ébred, hogy ő protestáns vagy katholikus, hogy ők többé együtt nem élhetnek úgy, mint eddig éltek, egyetértésben, szeretetben és barátságban ; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) s ugyanakkor magában a törvényhozásban akarnak életbeléptetni oly intézkedéseket, a melyek nem védelműl szolgálnak és nem megszüntetését czélozák ennek a felekezetiségnek, hanem törvénybe iktatják azt, hogy az a felekezeti pártszenvedély, mely ma széttépi az országot, továbbra is uralkodjék. Én azért a kilenczedik pontból egyes részleteket kihagyandónak tartok, még pedig az a) pontból e szókat: >vagy vallásos jellegű gyülekezeten*; a b) pontból e szókat: >vagy túlvilági büntetéssel fenyegetett«. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Veres József: T. ház! Én is nagyon melegen óhajtom, a mit Ugron Gábor t. képviselőtársam beszéde elején kifejezett, hogy tudniillik a felekezeti türelmetlenség minél előbb tűnjék el a közéletből, kivált a politikai életből. De azt hiszem, a tárgyalás alatti szakasz ehhez bizonyos fokban hozzá fog járulni és visszaszorítja a türelmetlenséget a közéletből, a hol annak sem politikai, sem vallásos szempontból helye nincs. Nagyon szükséges, hogy a politika a vallás belső dolgaiba ne avatkozzék, de ép olyan szükséges, hogy a vallás ne avatkozzék a politika dolgaiba, (Élénk helyeslés a szélsőbalon és jobbfelöl) vagyis hogy politikai kérdésben ne vezesse egyházi felfogás és érdek sem azokat, kik hivatva vannak az egyházi életet vezetni, sem ezek által közvetve azokat, kik a politikai jogokat gyakorolják, hanem a politikában küzdjenek kizárólag politikai érdekek. (Helyeslés a szélsőbalon és jőbbfelől.) Ez nemcsak az állami életnek kívánalma, hanem különösen kívánom ezt egyházi szempontból is, mert az ellenkező eljárás míg egyfelől meglia30