Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-634

6M. országos ülés 1896. jimius 10-én, szerdán. S31 Elnök: A fehér- és* tolnavármegyei helyi érdekíí gőzinozdonyú vasutak Székesfehérvár sárbogárdi vonalának engedélyezéséről szóló törvényjavaslat, valamint a miniszter úrnak háromrendbeli jelentése kinyomását, szétosztását a ház elrendeli és a közlekedésügyi bizottsághoz utasítja. Következik az indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: T. ház! Jelentem, hogy sem az indítvány-, sem az interpellácziós könyvbe újabb bejegyzés nem tétetett, Elnök: Következik a statisztikai hivatal elhelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1121, 1134) harmadszoriolvasása. Gr Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Elfogadja-e a ház a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban ? (Igen!) A ház elfogadta. Átküldetik a főrendekhez tárgyalás és hozzájárulás végett. Hogy az átküldés rögtön eszközölhető legyen, kérem a t. házat, hallgassa meg a jegyzőkönyv erre vonatkozó pontját, Molnár Antal jegyző (olvassa). Elnök: Van-e észrezétel a jegyzőkönyv ezen pontja ellen? Nem lévén, ezen pont hitelesíttetett. Következik az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslat (írom. 51, 922, 1122, 1041) részletes tárgyalása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, az első czímet, az I, 2. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtat nak; olvassa a 3. §-t. Felkiáltások a hal- és szélsőbaloldalon: Nincs felírva senki? Pontonként kellene tárgyalni!) Elnök : Egész a 11 -ik pontig senki sincs felírva, sem szólásra nem jelentkezett senki. Minden szakasz külön tárgyaltatik. Ha valamely képviselő kívánja, hogy egy szakasz pontonként tárgyaltassék, azonnal elrendelem. Kívánják a képviselő urak a pontonkéot való tárgyalást ? (Felkiáltások: Igen!) Perczel Béni jegyző (olvassa a 3. §. 1—5. pontjait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 6. pontot). Lakatos Miklós jegyző: (Mner Gyula! Gulner Gyula: Nem ennél a pontnál akarok szólni, hanem a 11-iknél! Elnök: Kérem a képviselő urakat, legyenek szívesek a szabály szerint felíratni magukat annál a pontnál, melyhez szólni akarnak, hogy zavar ne legyen. Gulner Gyula: A jegyző úrnál jelentkeztem azon czélból, hogy a 11. pontnál legyen szíves felhívni. Elnök: Tehát a 6. pont ellen nincs kifogás, az elfogadtatott. Perczel Béni jegyző (olvassa a 7. és 8. pontot, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 9. pontot). Lakatos Miklős jegyző:, Vajay István! Vajay István: T. ház! Én a 3. §. ezen 9. pontjának kihagyását indítványozom. Indítványom megokolására egyszerűen hivatkozom azon alapigazságra, hogy Magyarországon az alkotmányos jogok gyakorlására nézve nem lehet felállítani osztály- vagy valláskülönbséget és az alkotmányos jogok gyakorlásának kimérését illetőleg nem lehet egy oly osztály ellen igazán drákói szigorúságú intézkedéseket törvénybe foglalni, mely osztály az ezredéves haza fentartása és megalapítása körűi oly érdemeket szerzett, melyekről szól az ezeréves történelem. Pázmándy t. képviselőt írsam már a múlt csütörtökön tett felszólalásában kifogást emelt a törvényjavaslat ezen intézkedése ellen és azt reakczionáriusnak, igazságtalannak, jogtalannak, méltánytalannak és egyúttal nevetségesnek mondotta. En teljesen csatlakozom a Pázmándy t. képviselőtársam által ezen szakaszra vonatkozólag elmondottakhoz, és magam is tisztán a reszkető gyávaság szüleményének tekintem azt, hogy mikor itt törvénybe iktatjuk a vallás szabadságát, hangoztatjuk a gondolatok és eszmék szabadságát, midőn minden eszmét, mely nem irányúi a magyar állam egysége ellen és a magyar állameszme ellen, megengedhetőnek, helyesnek, vitathatónak találunk és megengedjük azt, hogy ezen eszmék hangoztatása révén valaki a kapaezitáczió terén híveket szerezzen, csak egyedül a vallási eszmék, a nép szivében élő legszentebb eszmék hirdetése révén ne szerezhessen magának senki sem híveket. Ez ellenkezik a vallásszabadságról szóló tételes törvénynyel; ellenkezik a szabadság, egyenlőség és testvériséggel ; ellenkezik az osztó igazsággal; egyáltalában ellenkezik az alkotmányos jogállam fogalmával. Annyi bizonyos, hogy ha ezen szakasz így meghagyatik, akkor Magyarország az ő ezredéves alkotmányos létét megkezdi egy új reakczionáirus irányzattal, a mely minden egyébnek javára fog szolgálni, csak nem a szabadságért lelkesülő magyar nemzet dicsőségének emelésére. Hivatkozva a t. ház böleseségére, igazságszeretetére és méltányosságérzetére ajánlom, hogy ezen pont a javaslatból kihagyassék. Lakatos Miklős jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor : T. ház ! (Halljuk! Halljuk 1) Kétségtelen, hogy vallási kérdésekkel foglalkozó politikai időszakban vallási kérdések tárgyalása a politikai életben lényeges részt képez. De ha tiszteljük a vallásosságot és azt akarjuk, hogy