Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-621
621. országos ülés 1896. május 13-áu, sierdáu. |g felügyelők* alaposan tönkre silányították. Rendeztek a népgyíílésről hazatérő munkásokkal olyan utczai botrányokat, a minők már évek óta nem voltak a fővárosban. Mikor a munkások az Újvásártérről a Lutherutczán kifordulva, a kerepesi-útra tértek, a hazafias és munkásdalokat énekelve zeneszó mellett, a zárt sorokban rájuk váró rendőrök fölszólították őket, hogy oszoljanak szét. A sűrű embertömeg természetesen nem tudott azonnal engedelmeskedni a felszólításnak és szorongva, ember ember hátán ment odább a népszínház felé. Itt aztán ki adták a jelszót. »Neki! Kergesd széjjel!* Á lovasrendőrök kardot rántva rontottak bele a tömegbe, egyenesen oda, a hol a Danubius hajógyár munkásai haladtak zárt sorokban. E közben megérkezett az a száz rendőr is, a ki a gázgyárban volt elrejtve és ezek segítettek a népszínháznál álló társaiknak. Á mellükön függő pléhtáblák egy pillanat alatt eltűntek és azzal megkezdődött az utczai harcz, a minő már évek óta nem volt Budapest utczáin. A minden emberi érzésből kivetkőzött egyenruhás alakok vad erővel, ' elképzelhetlen brutalitással támadtak a védtelen népre. Egy pillanat alatt menekvőkkel teltek meg a közellevő utczák s gyorsan becsukott kapualjak. A rendőrség azonban ide is behatolt. Végig ütötteverte az utezán a menekülő tömeget. Különösen nagy volt a rendőrök száma az Erzsébet-kőrúton. Egész a New-York kávéházig titöttékverték és üldözték a tömeget, nem kímélve asszonyt, gyermeket, aggot. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon. Lukáts Gyula közbeszól. Zaj a szélsőbalon.) Elnök: Lukáts Gyula képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne szóljon közbe! (Zaj a szélső baloldalon.) Várady Károly: A rendőröket figyelmeztesse! (Zaj jobbfelöl.) Elnök: Várady Károly képviselő urat pedig rendreutasítom. (Helyeslés jobbfélöl.) Várady Károly: A rendőrséget kell rendreutasítani! (Nagy zaj.) Meszlény Lajos: Meglátjuk, hogy azokat is rendreutasítják-e? (Zaj a szélső baloldalon.) Sima Ferencz: A többi lap is hasonló szellemben írt; maga a »Pester Lloyd" is így írja le az esetet, csak azzal okolja meg, hogy a tömeg egy vörös zászlót vitt és azt nem tették le. (Felkiáltások a szélsőbalon: Nem igaz !) Nem lehet most az a kérdés, hogy fel kellett-e emelni, vagy pedig le kellett-e tenni a zászlót, annyi azonban tény, hogy vörös zászló a tömegben nem volt. (Felkiáltások a jobboldalon: Volt!) Perczel Dezső belügyminiszter: A Muzeum-körúton is volt! Sima Ferencz: E lap informácziója tehát téves informáczióból eredhet; azonban ez is hasonlóan elítéli a rendőrség brutalitását. Meszlény Lajos: Vigyenek fekete-sárga zászlót, akkor minden jó lesz. Sima Ferencz : De ezen a brutális vérengzésen kívül még egy sajnos és mindenesetre a legkeményebben elítélendő dolog történt. Vitatkozunk és töprengünk á felett, hogy Belgrádban, Karánsebesen elégették a magyar zászlót, pedig itt a fővárosban maguk a rendőrök összevagdalták a budapesti függetlenségi kör zászlaját. (Úgy van! a szélső baloldalon. Hosszantartó mozgás.) Ha a budapesti rendőrség ekkora becsben tartja a magyar nemzeti jelvényt, akkor nem birom felfogui, hogy miért keresünk másfelé elégtételt a mi megsértett szent lobogónknak. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt hiszem, hogy a t. belügyminiszter úr megfogja tenni a kellő intézkedést, ha ugyan még eddig meg nem tette, de a parlament semmi esetre sem hagyhat szó nélkül egy ily botrányos, szégyenletes, — mondhatom — gyalázatos eseményt. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ennélfogva fentartván magamnak, hogy a miniszter úr válasza után kifejthessem véleményemet, egyelőre a következő interpellácziót terjesztem elő: (Halljuk! Halljuk! olvassa): »Interpelláczió a belügyminiszter úrhoz. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy f. é.máj. 10-én, az ált. szavazati jog behozatala tárgyában Bpest székes fővárosban az újvásártéren megtartott országos népgyűlés után, mikor a közel 50000 főre tehető néptömeg haza indulandó a Kerepesi-uton vonult végig, a fővárosi rendőrség által, minden ok és jogos rendőri beavatkozás nélkül, kivont karddal megtámadtatott, s a nélkül, hogy a tömegben bárki is ellenállt volna, a rendőrök a népet ütötték-verték és véresre kaszabolták úgy, hogy e páratlan rendőri brutalitásnak az eddigi nyomozás eredménye szerint közel ötven súlyos sebesültje van? S van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a rendőrség e támadása tervszerű volt, mert lesből rohantak a védtelen tömegre, s hogy brutális fényükről az egyéni felelősséget elháríthassák, elb're letették rendőri számukat, hogy felismerhetetlenül hajthassák végre a szándékolt vérengzést ? S tudja-e a miniszter úr, hogy ki volt itt a brutalitás élén álló rendőrfelügyelő, kinek rendeletére ment végbe a békés polgárok mészárlása, s ha van tudomása a miniszter úrnak ezen gyalázatos eseményről; tett-e már intézkedést az iránt, hogy a tett elkövetőivel szemben úgy fegyelmi, mint bűnfenyítő úton a legszigorúbb megtorlás haladéktalanul végrehajtassák? (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.)
