Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-621

621. országos ülés 1896. májas 13-án, szerdán. 11 Ezen közlemények, t. képviselőház, azt ta­núsítják, hogy a szerb kormány — a mely kor­mányt én a magam részéről, a szerb nemzettől és Szerbia szuverén tényezőitől a további fej­leményekig jól megkülönböztetni kérek — egy oly eljárást követett, a mely sem azon ország tekintélyének nem felel meg, s még kevésbbé felel meg ezen monarchia tekintélyének, (Úgy van! balfelől.) és hogy ezzel szemben a monarchia nem hallgathat, hanem köteles akként eljárnia, a miként eljárnia keli, ha ennek az országnak és ennek a monarchiának a tekintélyét, különö­sen abban az exponált helyzetben és azon viszo­nyok között, a melyek ott léteznek, megóvni kí­vánja. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélső bal­oldalon.) En, t. képviselőház,, nem tudom, hogy Szer­biának ezen eljárása mögött miféle mozgató erők léteznek vagy működnek, avagy léteznek-e és működnek-e ilyenek egyáltalában? Nem is vizsgálom ezt, sőt kérem, a t. képviselőházat, hogy az erre vonatkozó kombinácziók alól en­gemet legalább ezúttal felmenteni méltóztassék. (Helyeslés.) De egyet a magam részéről konsta­tatálhatok, s ez az, hogy a monarchia külképvise­letének azért van öt érzéke, hogy az ottani eseményeket, azoknak fejleményeit összes rész­letekben állandó figyelemmel kisérje és igye­kezzék megtenni mindent, a mi a monarchia érdekeinek megfelel. A monarchia érdekei, t, képviselőház, évek óta világosak és nyilvánosak azon relácziókban, a mely relácziókról itten szó van. Azokat én a magam részéről kettőben fejezhetem ki: egyik az őszinte törekvés a békére, a másik pedig az, hogy a monarchia érdekei megóvassanak minden olyan irányzattal és nyil­vánúlással szemben, a melyek keleten a hatalmi és birtoklási viszonyok megváltoztatására alkal­masak lehetnének. (Helyeslés balfelől.) Ez egy nyilt, őszinte és lojális politika. De ezen poli­tikát, t. ház, képviselni is kell minden körül­mények között, mert akár a habozás, akár a gyengeség csak ártalmára válhatna annak a sikernek, a mely sikert ezen relácziókban min­den körülmények között szem előtt tartanunk és elérnünk kell. És ezen sikerre] szemben áll, t képviselőház, számos egyéb mozzanaton kivűl az a körülmény is, hogy monarchiánk tekinté­lyét azon viszonylatokban minden körülmények közt meg kell őrizni. Hogy a monarchia tekin­télyének hasznára nem válnék az, ha a magyar kormány és az ő beleegyezésével és hozzájáru­lásával működő külügyminiszter nem igyekeznék mindent elkövetni azon eljárással szemben, a •mely a szerb kormány részéről megnyilatkozott, azt gondolom, bővebben fejtegetnem nem szük­séges. Ép ezért mindaddig, inig ebben a kér­désben további világosság fog belevegyíílnL. egyelőre én csak interpellácziót kívánok intézni a t. kormányelnök úrhoz, fentartva nézeteim bő­vebb nyilvánítását és kifejtését arra az alka­lomra, midőn interpellácziómra a válasz meg­fog adatni. E szempontból a t. ház szíves engedelmével leszek bátor interpellácziómat fel­olvasni: (Halljuk! Halljuk! olvassa): »Interpelláczió a miniszterelnök úrhoz. Tekintettel arra. hogy a miniszterelnök úr a belgrádi zászlósértés ügyében a szerb kormány által jelzett elégtétel egyik nemét a belgrádi rendőrfőnök azonnali elmozdításában konstatálta, holott ez a napisajtó közleményei szerint máig sem történt meg, kérdem a miniszterelnök urat : való-e, hogy az osztrák és magyar monarchia belgrádi követe a külügyminisztérium megbízá­sából tiltakozott Stefanovics Nikola rendőrfőnök­nek kinevezése ellen és kijelentette, hogy ennek következtében a Szerbia által adott elégtétellel nincs megelégedve. Való-e, hogy a szerb kormány külügyi hi­vatalunknak ezen tiltakozásával szemben semmi újabb intézkedést nem tett és a belgrádi rendőr­főnök elmozdítására vonatkozó igéretót bevál­tani nem is hajlandó ? Szándékozik-e a kormány ezen eljárás kö­vetkeztében további elégtételt követelni, esetleg mindazon intézkedéseket igénybe venni, melyek elegendők és alkalmasak arra, hogy a jóvá nem tett sértés megtoroltassék?« (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Kérem a t. házat, hogy. inter­pellácziómat válasz végett a t. miniszterelnök úrnak kiadni szíveskedjék. (Élénk helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) Elnök : Az interpelláczió közöltetni fog a miniszterelnök úrral. Ki következik? Perczel Béni jegyző: Sima Ferencz! Sima Ferencz: T. ház! Tudvalevő dolog, hogy folyó évi május hó 10-én Budapest székesfő­városban az Ujvásártéren, úgy a parlamenti tagok egy része, mint a fővárosi és vidéki polgárok közbejöttével az általános szavazatjog behoza­tala érdekében egy országos népgyűlés tartatott. A népgyűlés élén országos nevű, politikai sze­replésük és egyéniségek által a népgyűlés le­folyását illetőleg, teljés garancziát nyújtó férfiak állottak, Úgy is történt, hogy a népgyűlés, da­czára annak, hogy 40—50 ezer főre tehető népsokaság közbejöttével tartatott meg. méltó­ságos csendben, a hazafias ügy nagy fontossá­gához méltólag folyt le. Tény az is, hogy a népgyűlés ellen különösen a kormánypárti lapok részéről előre tendencziózus támadások intéz­tettek, a melyek szinte provokative hatottak magára arra a közönségre, mely a néggytílésen részt vett; ennek daczára annak egész menetét és lefolyását abszolúte nem zavarta semmi. (Igaz! J%ay van! a szélső baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents