Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-615

G15. országos Illés 189 igazgatási szervezetünk tekintetében ma is irány­adók, azon átalakulásokra, melyek e részben múlhatatlanul be fognak következni, az átalakí­tás azon szükségére, mely ezen elvileg nem, de részleteiben mindenesetre átmeneti jellegi! intézménnyel együtt jár. T. ház! Ezúttal, azt hiszem, nem szüksé­ges a javaslat általános intézkedéseiről bőveb­ben számot adni; csak egyet kötelességem még fel­említeni. Mindenütt a világon, hol a közigaz­gatási bíróság szervezete és hatásköre megálla­píttatott, két aggodalom forgott fenn. Az egyik «z a kívánalom volt, hogy a jogbiztonság ez­által kétségen kívül helyeztessék, és ezzel szem­ben azon aggodalom merül fel, hogy a közigazga­tás menetet esetleg meggyöngíttethetik, megzavar­tathatik. A másik momentum, a mely mindenütt figyelembe vétetett, az volt, hogy a közigazgatási biróság szervezete által esetleg a közszabadság is veszélyeztethető. Ez egy oly felfogás, a mely Angliáin;n már a XVII. század elejétől fogva érvényesült és tényleg arra vezetett, hogy a közigazgatási eljárás és a közigazgatási igazság­szolgáltatás a kontinensétől egészen különböző, más alakzatban, egészen más térre tereltetett, a szorosan vett jogi bíráskodással és igazságszol­gáltatással a legbensőbb kapcsolatba hozatott. Másutt is hasonló aggodalmakra vezetett, a közigazgatási bíráskodás intézményének a megalapítása. Egyet konstatálhatunk a törvény­javaslatra nézve mindenesetre, hogy az sem az adminisztráczió megzavarását nem fogja előidézni elfogadása esetén, hogy a leggondosabb biztosí­tékok lettek megszerezve arra vonatkozólag, hogy az adminisztráczió zavartalanul és akadály­talanul tovább működhessék, és hogy annak erélye nem fog e tekintetben meggátoltatni, — másrészt pedi^ a szabadságot legrészletesebben féltő férfiú sem fog abban egy intézkedést sem ta­lálhatni, a mely bárminő tekintetben a közsza­badságnak veszélyére válhatnék. Lehetnek né­zeteltérések a tekintetben, vájjon a szervezet tökéletesen megfelelő-e, lehetnek nézeteltérések a tekintetben, vájjon a megoldandó kérdések tekintetében mindenképen azon garaneziák el lettek-e érve, a melyeket valaki megkövetelhet, de hogy más tekintetben akár a közszabadsá­got veszélyeztetné, akár azadminisztráczió ren­des menetét és szükségképeni hatékonyságát, gátolná: azt e javaslat alapján bebizonyítani seiikisem lesz képes. És most, t. ház, esak egy kérésem van még. Ilyen nagy szervezeti kérdések tekinteté­ben, a melyek az igazságszolgáltatással a leg­bensőbb kapcsolatban állanak, szükséges, hogy azokra vonatkozólag a törvényhozási előkészítés és életbeléptetés valóban oly módon történjék, KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXII. KÖTET. május 1-én, pénteken. 393 hogy ha azok életbe lépnek, a közmegnyugvás garancziája benfoglaltassék. Véleményeltérések, vélemény összeütközések e kérdésekre nézve is lehetők, mint minden más kérdésre vonatkozólag, de e véleményeltéré­sek és összeütközések ezen kérdéseket illetőleg nem bírhatnak szorosan vett politikai alappal, nem szabad, hogy bírjanak politikai kihatással, a véleményeltérések e tekintetben egyáltalában nem függnek össze azon mozzanatokkal, a melyek a pártokat egymástól elválasztják, e véleményeltérések és összeütközések nem lehet-' nek oly természetűek, hogy azokra vonatkozólag egy tárgyilagos diszkusszió a teljes megnyugvást elő ne idézhetné és óhajtandó, hogy a tárgyalás e tekintetben minden esetre oly irányban in­duljon, hogy bárminő legyen annak az ered­ménye, az ne hagyjon fulánkot maga után az életre, az intézményre vonatkozólag, hogy abból az intézmény sikerébe vetett hit, az intézmény életbeléptetése alkalmával annak jó és üdvös működésére való készség mindenütt meg ne csökkentessék. És valamint tudom, — mert a bizottságban is kifejezésre jutott az, — hogy a ház többségét képviselők réftzéről mindegyik in­dítvány, a mely ily értelemben e javaslat javí­tását czélozza: szíves készséggel fog fogadtatni, az a kérésem a t. túloldalon ülőkhöz is, hogy ezt a kérdést, mint olyat méltóztassanak tár­gyalni, a melynek politikai vonatkozása szorosan véve nincsen és mint olyat, amely állandó, mind­nyájunk jogai védelmére hivatott szervezetet meggyökereztetni és megnöveszteni alkalmas. (Helyeslés.) Ezen reményben vagyok bátor kérni a t. házat, hogy e javaslatot méltóztassék tárgyalás alá venni oly szellemben, hogy annak sikeres és üdvös keresztülvitele aztán lehetővé tétes­sék. (Helyeslés jóhbfelöl) Molnár Antal jegyző: Mohay Sándor! Mohay Sándor: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Azok között a reformalkotások között, melyeket a kormány a jelen országgyűlés fo­lyamata alatt előkészített, a törvényhozás pedig már részben elfogadott, részben pedig vele mint tárgyalásra kész anyaggal foglalkozni hivatva van, melyek az államélet tökéletesbtíiósére, a jog­állam eszményéhez való állandó és szakadatlan közlekedésre czélzó törekvés mértföldjelzőiként mutatkoznak: nem jelentéktelen hely illeti meg azt a javaslatot, a melynek általános tárgyalá­sát az előadó úr szakszerű és nagy tudásról tanúskodó beszédével az imént bevezette. Maga az alapeszme, a mely a javaslaton uralkodik, vagyis hogy az államakaratot a köz­igazgatás terén végrehajtani hívatott közegek eljárásának törvényes szabályossága egyfelől az államkormány és az autonómikus testületek, 50

Next

/
Thumbnails
Contents