Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-615

392 615. országos ülés 1896. kat, a rendelkezésre álló erőket a legrészletesebb figyelemre méltatják. És nem mulaszthatom el egyszersmind ez alkalommal — mert evvel kötelességet mulasztanék — rá nem mutatni azon rendkívül részletes, renkivűl tüzetes, lelkiismeretes és fárasztó munkára, a melyet a volt belügyminiszter, Hieronymi Károly (Éljenzés a jobboldalon.) képviselő úr ezen munkálat előkészítésére, első tervezet elkészítésére és indokolására fordított. Mondhahatom, hogy talán még nem is feküdt törvényjavaslat a ház előtt, a melynek előzetes anyaga oly teljesen és oly átlátszókig lett volna a húz elé terjesztve, a melyben az összes külföldi tapasztalat oly őszintén, tartalék nélkül és teljességgel fel lett volna ölelve és a közönségnek tudomására juttatva és a melyben egyszersmind minden útógondolat nélkííí kiflett volna fejtve az alkotandó intézménynek minden egyes részlete s az alapgondolatoknak minden utolsó konzequenc/J.'ija, Azt hiszem, kötelességet mulasztanék, ha a bizottság részéről nem konstatálhatnám,, mennyire megkönnyítette a bizottság munkáját azon rendkívüli fáradság s egyszersmind azon törhetetlen erély, a melylyel a bizottság e téren a kormány részéről találkozott. (Helyeslés és tetszés jobbfelól.) A bizottság sok tekintetben, a mint természetes is, több mint egy esztendei tanácskozás folyamán, sok tekintetben változtatott egyes mozzanatokat azon javaslaton, a melyet a volt kormány a ház elé terjesztett. Nem szándékom, mert ez alkalommal — talán korai volna még — ezen változtatásokat részlegesen ismertetni, annál kevésbbé, mert hiszen magának a javaslatnak elveit is egy rövid előadás keretében valóban majdnem lehetetlen összefoglalni. Tudom, hogy e bizottság kebelében is, és a közönség kebelében is, e bizottság körén kivííí, amely e kérdéssel foglalkozott, sok aggály merült fel, sok nézeteltérés forgott fenn. Ig}

r különösen az első bírósági szervezetet illetőleg, valamint a hatáskört illetőleg, a mely a közigazgatási bíróságnak tulajdoníttatik, És e tekintetben csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy a szervezet tekintetében szem előtt tartatott az, hogy először lehetetlen oly szervezetet megállapítani, amely e tényleges közigazgatási szervezettel benső kapcsolatban nem áll. És ha bármikép szerkesztjük meg a közigazgatási bíróságot, lehetetlen azt oly alakban, hogy az valóban az életen keresztül is hatoljon, életbeléptetni a nélkül, hogyha szerves kapcsolat a közigazgatási tényezőkkel állandóan fentartassék. Ez minden részről elismertetett. A véleménykülönbség e tekintetben csak arra terjedt azután ki, hogy a tényleges szervezetnek melyik tényezőivel hozassanak az új bírósági májns 1-én, pénteken. szervezetek kapcsolatba, melyek elimmáltassanak abból és mely elemeknek adassék azoknak túlsúly. Az erre vonatkozó nézeteltérésekbe, ismétlem, most annál kevé?bbé kívánok bocsátkozni, mivel a részletek alkalmával e tekintetben mindenesetre több alkalom fog nyilni e kérdésnek elvi és tüzetes megvitatására. Másrészt a mi a hatáskört illeti, ismét azt vagyok bátor megemlíteni, hogy a bizottság azon meggyőződéstől vezettette magát, hogy most minden esetre czélszerű a hatáskört oly szűkre szabni, mint a hogy lehetséges. Egy ilyen intézménynél, a melynek életbeléptetése végre is, ha nem is koczk áztatott, de kísérlet, ily intézménynyel mindig czélszerű annak működési körét eleinte, a szükséglethez képest, a lehető legszűkebbre szorítani, mert utólag*a mennyiben beválik, mindig ki lehet azt tágítani. A hatáskör tágítása tekintetében később seraminemű nehéz*ség fenn nem forog, de szűkítése utólag is mindig rendkívüli nehézségekbe ütközik. Az eljárást illetőleg csak azt említem meg, hogy összhangban azon haladással, mely törvénykezési eljárásunk tekintetében is elfogadtatott,az eljárás a szóbeliségtől nem'idegenkedik. De a szóbeliség lehető alkalmazása mellett, és a mellett, hogy tér nyittatott arra, hogy a szóbeliség jövőre teljesen elfoglalja az eljárás terét, az Írásbeli eljárásnak egyelőre bizonyos esetekben múlhatatlanul, más esetekben fakultative fenn van tartva a tér, olyképen, hogy az írásbeli eljárás mindazon esetekben volna alkalmazandó, hol a szóbeliség a feleknek rendkívül terhes volna, redkivtíli költségeket okozna, s a felek maguk a szóbeliséget külön nem kívánják. Különben az írásbeliség csak azon esetekre szorítkozik, hol a szóbeli bővebb eljárásra semmi ok sincs s hol az Írásbeli eljárás által szolgáltatott adatok minden kétséget kizárnak. Még csak egyet konstatálok, azt, hogy a javaslat egy része a dolog természeténél fogva inkább esak átmeneti jellegű. Közigazgatási szervezetünk kérdése még mindig megoldatlan, és tudjuk, hogy már törvény alapján is, de azon általános ár; inlat alapján is, mely az ország többsége részéről kétségtelenül melegen fogadtatott, kilátásba van helyezve, hogy közigazgatási szervezetünk rövididő múlva az eddigitől részben eltérő alapon újra fog szerveztetek A közigazgatás végleges szervezésével együtt természetesen újra lesz megállapítandó azon szervezet is, mely a közigazgatási- bíróságoknak az első sorban megadatik, mert mint említem, e szervezet vezérlő gondolata az, hogy a legbensőbb kapcsolatban álljon a közigazgatás tényleges szervezetével, A mikor ennek megállapításáról lesz szó, méltóztassék mindig figyelemmel lenni azon körülményekre, melyek köz-