Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.
Ülésnapok - 1892-615
615. országos ülés 18%. május 1-én, pénteken. 389 csupán ebből a szempontból elbírálni abszolúte nem lehetséges, mert az abból a szempontból ítélendő meg, vájjon az egyesítés az összekapcsolandó területek, községek lakosságának teljes egyetértésével, közmegnyugvásával 8 a törvényes formák közt történik-e? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen ha úgy áll a dolog, a mint, a t. miniszter ár előadta, hogy tudniillik Uj-Szőny lakosságának adóalapon és fejszám szerinti alapon is nagy többsége az egyesítést kívánja, akkor ebben a házban senki sem szólalna fel az ellen, hogy a többség akarata érvényesüljön; csak azon megnyugvást akarjuk elérni, hogy ezen akarat teljesen törvényes formában nyilatkozott meg és hogy ne maradjon meg a nyugtalanság azon mérge a szívekben, hogy ez érvénytelen úton és formák között hajtatott végre. (Éelyelés a szélső baloldalon.) Hiszen közkormán] zati szempontból is feltétlenül kívánatos, hogy az illető vidék népe a kormány intézkedéseiben megnyugvást találjon s ne lássa azt, hogy itt tulajdonkép a belügyminiszter alantas közegeinek, szolgabíráinak vagy akárkinek, esetleges pressziójával akarják a törvényesség pecsétjét az ilyen dologra rányomni. Ezt kell elkerülnünk. Ha a t. belügyminiszter úr és Tuba János képviselő úr meg vannak nyugodva, hogy ezt Uj-Szőny község egész közönségének többsége óhajtja: méltóztassék akkor ahhoz a kívánsághoz hozzájáruld, mely a ház ezen oldaláról megnyilvánult, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) s a mely a képviselőházhoz benyújtott kérvényben kifejezésre jut. Hiszen, t. ház, ha más momentum nem is feküdnék előttünk, két dolog mindenesetre itt fekszik. Az egyik az, hogy a községnek ezen határozatát a közönség képviselőinek egy tekintélyes része megapellálta a belügyminiszter úrhoz; tehát a megnyugvás nem volt olyan általános. A másik momentum pedig az, hogy ide kérvényeztek a képviselőház elé, tehát ezen körülményből kifolyólag sem valami általános a megnyugvás. Ha tehát ezek itt fekszenek előttünk, t. ház, a nélkül — ismétlem — hogy belemennénk a kérdés meritumába és kimondanók, hogy a képviselőház czélszerűnek és helyesnek találja-e az egyesítést, mert önkormányzattal bíró testületek összekapcsolásánál, a nélkül, hogy a meritumba belemennénk, kötelességünk megvizsgálni a törvényes formákat, melyek közt ezen egyesülési határozat mindkét községben létre jött. Minthogy a községi törvény szerint a község autonóm ügyeiben maguk a község autonóm közegeinek kell eljárniok, a képviselőtestületben a hözség bírájának kell elnökölnie, ez esetben pedig a főszolgabíró elnökölt, a ki esetleg hivatalos tekintélyét Komárom városa érdekében szelid nyomás alakjában vagy másként felhasználta a képviselő testülettel szemben: ettől a pressziótól meg kell szabadítani a képviselőtestületet és tisztán annak elhatározására kell bízni azt, hogy akarja-e az összecsatoltatást vagy nem. Ez okból pártolom Polónyi Géza t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Szentiványi Kálmán: T. ház! Mikor ez a kérdés először felmerült, azt hittem, hogy az adózók és a lélekszámnak 80°/o-a akarja az egyesítést, tehát hittem abban, hogy itt egy alkotmányos többség van, melynek akaratával szemben itt csak helyeslő és helyben hagyó hat irozat hozathatik. Azonban az itt folyt disputa során értesülnöm kellett arról, hogy egy törvénytelenség csúszott be. És miután nekünk kötelességünk ellenőrizni, hogy alkotmányos törvényeink szigorúan végre hajtassanak, s miután a fenforgó törvénytelenség által magát a fundamentumot látom megtámadva, tehát a reá épített alkotás is törvénytelen, bár tökéletesen osztom a t. belügyminiszter úrnak nézetét, hogy az ily góczpontokat erüsíteni kívánja, s hiszem azt is, hogy itt egy alkotmányos többség van, méltánylom az indokokat is, melyeket Tuba János t. képviselőtársam volt szíves felhozni, hogy tudniillik ott bizonyos rendellenességek voltak kilátásban, és ezért egyesek kérvénye alapján kellett szigorúbban fellépni : mégis kérdem, hogy akkor midőn a törvények a közigazgatási hatóságnak egy gyűlés rendes vezetésére kellő oltalmat és szót biztoütanak, miért volt szükség magát a gyűlést törvénytelenné tenni ? (Helyeslés balfelöl.) A községi törvény kétséget kizárólag meghatározza, hogy a község autonóm gyűlését a bíró, ennek akadályoztatása esetén helyettese, sőt ennek akadályozása esetén egy tanácsbeli van jogosítva vezetni. Ismét indézkedik a törvény, hogy ki elnököljön akkor, midőn egy tabula rasa beáll, vagyis mikor a községnek nincs alkotmányos tisztikara. Ilyenkor az . elnök igenis a szolgabíró, ő megtartja a tisztújító széket, de más funkeziója itt nincs. Ha rei-dellenességek mutatkoznak, igenis a törvények feljogosítják a politikai hatóságot arra, hogy karhatalmat rendeljen, jelen legyen maga is, és a gyűlést törvényes oltalomban részesítse. Tehát én nem látom be, mért kelljen nekünk itt ezen kérdés felett disputálni és ellenkező nézeten lenni, egyszerűen ki kell küszöbölni és javítani ezt a törvénytelenségi hibát, a mi máskép nem lehet, mint hogy elfogadjuk Polónyi Géza t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Tartsanak ott egy új gyűlést, azon jelen lesz a szolgabíró, odavisz, ha kell, karhatalmat is, és biztosítja az alkotmányos
