Képviselőházi napló, 1892. XXXII. kötet • 1896. április 8–május 9.

Ülésnapok - 1892-615

888 fi 5. országos ülés 1896. május 1-én, pénteken. ségét képviseli, s az egyesítésnek a tárgyalási iratokból kiderülő indokai oly kézzelfoghatóak lévén, hogy első tekintetre láthatja mindenki, hogy az csak hasznos lehet nemcsak közigazgatási, közegészségügyi, iskolai de közgazdasági tekintetben K szóval minden tekintetben : a belügyminisztériumnak az álláspontja nem lehetett más mint az, hogy a két község egyesülésre irányuló akaratának érvényesülése elé akadályt ne gördítsen. Igaza van a t. képviselő úrnak, nem oly momentuózus kormányzati aktus ez; az ország sorsa nyugodtan folyik tovább a miatt, hogy egyesül-e Komárom Uj-Szőnynyel vagy nem. De igenis a főfontosságú kérdés itt az, hogy egy városi törvényhatóságnak egy nagy községgel való egyesülése ne akadályoztassák, hanem inkább előnyök és könnyítések nyújtassanak annak, mert a belügyi vezetés tendencziája a mai világban csak az lehet, hogy minél inkább erősbbítessenek, fejlesztessenek a városok, (Élénk helyeslés jobbfelöl.) mint a valódi intelligencziának góczpontjai, a felvilágosúlásnak a központjai. (Élénk helyeslés jóbbfelöl.) Nem tehettem e szerint mást, mint hogy a törvény értelmében a két törvényhatóság határozata alapján az egyesítést engedélyeztem és erről a t. háznak a törvény értelmében jelentést tettem. Ázt állítja Polónyi Gréza t. képviselő úr, hogy Komárom várossal, oly terület is egyesíttetnék, mely a nagyigmándi vagy ószőnyi határban fekszik. Ez teljes félreismerése a határozatnak, melyben csak az van, hogy az újszőnyi határ egyesíttetik a Komáromival, tehát csak az, a mi az újszőnyi határban fekszik. Igaz, hogy az indokolás hadászati részébe tévedés csúszott be, de hogy ez nem a belügyminiszter tévedése, arra nézve utalok Komárom sz. kir. város tanácsának 1895. évi 6229. sz. hivatalos jelentésére, melyben szórói-szóra ez áll. (Olvassa); »Kívánatos az egyesítés hadászati szempontból is, hogy a komáromi várerődhöz tartozó Uj-Szőny község határában levő csillag-igraándi és monostori várerődök katonai hatóságai egy politikai hatósággal érintkezhessenek.* Ez a tévedés azután az indokolásba is becsúszott. Különben a dolog rektifikálva van s az indokolásból még nem következik, hogy a legparányibb idegen terület esatoltatott volna Komáromhoz. Ugy tudom kü'önben, már megindult az eljárás az iránt, hogy ezek az erődök is, a melyek a határszélén fekszenek s adót különben sem fizetnek, e tekintetben szintén Komáromhoz csatoltassanak. Kérem a jelentés tudomásul vételét (Helyeslés jóbbfelöl.) Hévizy János jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. ház! A miniszter úrnak amaz elvi kijelentését, a mely szerint mind ő, mind pedig általában a kormány az egyes központoknak és városoknak erésítését szükségesnek és helyesnek találja, azt hiszem, e házban mindenki aláírja és helyesli. Igenis ezólszeríí, hogy ott, a hol a viszonyok megkövetelik s az illető lakosság közmegnyugvással fogadja, részint kulturális, részint forgalmi szempontból az illető központnak és városnak erősítése az egyesítés által és így az illető vidék fejlődése nagyobb mértékben előmozdíttassék. De az ellen első sorban kifogást teszek, hogy ez az általános elv mindenféle viszonyokra applikáltassék 8 egymáshoz nem illő, sőt a fejlődésnek egymással ellentétes körülményei között lévő helyek a kényszerűség nyomása alatt összekapcsoltasasnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ismerek más ilyen egyesítési mozgalomban lévő helyeket. Nem beszélek éppen Uj-Szőny és Komárom viszonyairól, a melyeket alaposan nem ismerek, de beszélhetek arról, hogy vannak oly törekvések, a melyeknél fogva teljes ipari fejlettséggel bíró városok összeköttetnek tőlük távol álló falusi községekkel, a melyeknek primitív életviszonyai, fejlődésük, érdekeik teljesen ellentétben állanak az illető város viszonyaival, létérdekeivel és fejlődésével. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezeknél az a czél, bogy az illető városnak nagyobb adóalapot teremtsenek s az illető falusi népet, egyszerű, primitív viszonyaival, a melyek az adófizetési képességet bizonyos mértékben csak korlátolt határok között bírják el, birtok-komplexumával együtt mint adóalapot bevonják az illető város körébe és a terhet rárakják arra az egyszerű népre. (Ugy van! a szélső baloldalon. Ellenmondások jóbbfelöl.) Polónyi Géza: Hát hol fog választani Új-Szőny?! Holló Lajos; Olyan körülmények közt tehát, a mikor az illető összekapcsolandó két község és város viszonyai ellentétesek s a hol szerintem az igazságtalan adó-áthárítás a czél, a mely az egyesítésnek háta mögött van, csak abban az esetben helyes és engedhető meg az egyesítés, hogyha az mindkét község vagy város közönségének közmegnyugvásával eszközölhető. (Helyeslés a szélső baloldalon.) N igyon természetesnek találom, hogy Komárom városa egyhangúlag hozzájárult az egyesítéshez; nagyon érthetőnek tartom, hogy Komárom t. képviselője Tuba János itt — igen helyesen — fölemeli szavát kerületének és városának érdekében. Ez természetes; mert Komárom városának csakis előnyére válhatik, hogyha területét kijebb tolván, nagyobb közönséget és, adóalapot von be a maga körébe. De a kérdést